Az ember az olyan nagy hatású kultuszkönyvekbe – amelyek alapjaiban változtatták meg a (zsáner)irodalmat, és amelyek a megírásuk után még évtizedekkel később is éreztetik a hatásukat szinte vallásos hevületű rajongók tömegeit vonzva – többnyire csak félve vág bele, hiszen talán túl nagyok lesznek az előzetes elvárásai, és a végén majd óhatatlanul csalódás éri, és felteszi a kézenfekvő kérdést: tényleg ezért kell ennyire rajongani? Bár már egy jó évtizede el akartam olvasni a sci-fi irodalom egyik legnagyobb hatású művét, Frank Herbert 1965-ös Dűnéjét, de pont ezért a fent említett ok miatt ódzkodtam is tőle, mert már sokszor tapasztaltam azt, hogy az ilyen legendás kötetek (számomra) mégsem érnek annyit, mint amennyit a hírük alapján elvárnék tőlük. Azonban Denis Villeneuve 2021-es mozifilmje akkora hatást tett rám, és annyira bosszantott, hogy a cselekményt gyakorlatilag félbehagyták a végén (folytatás elvileg 2023-ban), hogy úgy döntöttem, kézbe veszem ezt a legendás kötetet, és megtudom, hogy mi lett a sivatagba vetett hercegi sarj sorsa a homokférgek földjén.
A Dűne minden idők egyik legnagyszerűbb sci-fi sorozata, ennek negyedik része A Dűne Istencsászára. Frank Herbert zseniális elegyét alkotta meg a világépítésnek, az emlékezetes szereplőknek, a káprázatos ötleteknek, a szövevényes cselekménynek – s legfőképp a hatalom és az emberi faj hosszú távú működésével kapcsolatos filozofikus kérdések mélyreható boncolgatásának. Aki kézbe veszi a Gabo Kiadó remek új kiadásában megjelenő, de új fordítást kapott regényt, és elolvassa a fülszöveget, máris megtudja, mi történt a sorozat előző, harmadik részében. Illetve igazából nem, mégis nehéz spoilerek nélkül írni – holott míg az első három kötet egy nagyjából lineáris, ámbár számos nézőpontváltást hozó történetet mesélt el, a folytatás több mint háromezer évvel később játszódik. Csakhogy a címszereplő már a harmadik kötetben felbukkant, s még mindig él... Szóval az istencsászár titulus itt nem holmi nagyzoló jelző. Frank Herbert az eddigiekben is olyan léptékekben gondolkozott és szőtte lélegzetelállító történetfolyamát, mely próbára teszi a hétköznapi emberi elmét, ám jelen kötet nem "csupán" az időben ugrik nagyot.
De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe. A szerzőről: Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben. Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban.
Filmes feldolgozása több is volt, mérsékelt sikerrel (sajnos Alejandro Jodorowsky '70-es évekbeli, hipermonumentális terveiből végül nem készült film – érdemes utánaolvasni, ki mindenki vett volna részt benne; de a kudarc folyománya lett az erősen Dűne-hatású, s a képregény műfajában szintén meghatározó erejű klasszikussá vált Incal-sorozat). Hogy a most készülő mozifilm visszaadja-e majd a regény mélységeit és rabul ejtő atmoszféráját, arra nem fogadnék nagy összegben. Merthogy nem lehet, ez a történet könyvben, olvasva működik a leginkább, így jönnek át különféle rétegei, nüansznyi és gigantikus titkai, szálai. Örülök, hogy a Gabo elkezdte újra kiadni, remek borítókkal, javított szöveggel.
További korosztályos hírek SPORTLÖVÉSZETBEN a sportági aloldalunkon. Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az További hírekért kattintson ide!
"De nincs bennem aggodalom" – tette hozzá. Rossi megemlítette, hogy Gazdag Dániel térdproblémával bajlódik, ezért nem szerepeltette egyik felkészülési mérkőzésen sem, de reményei szerint már a portugálok elleni első Eb-meccsen számíthat rá. Magyarország az Eb-n először jövő kedden 18 órakor lép pályára a címvédő portugálok ellen a Puskás Arénában, majd jövő hét szombaton 15 órakor játszik a világbajnoki címvédő franciákkal. Magyar foci eb eredmények labdarúgás. A csoportmeccseket a június 23-án (szerda) 21 órakor kezdődő németek elleni müncheni meccsel zárja. (MTI)
A pénteken kezdődő, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságra készülő magyar labdarúgó-válogatott gól nélküli döntetlent játszott az ír csapattal a keddi barátságos találkozón, a Szusza Ferenc Stadionban. Marco Rossi szövetségi kapitány együttese így 11 mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozattal várja a kontinensviadalt. Az olasz szakvezető a hajrában csereként beállt Schön Szabolcs személyében újoncot avatott. A mérkőzés előtt az ír válogatott valamennyi tagja letérdelt, ezzel kifejezve a gyűlölet bármilyen formájának elítélését. A magyar futballisták – ahogy azt előzetesen jelezték – nem térdeltek le, hanem a mezük karján olvasható "Respect" feliratra mutattak. "Most hogy mondjam meg a kisfiamnak, hogy ez milyen nagy eredmény, de mégsem örülhetünk neki igazán?" | FOCI-EB 2020. A szurkolók "szép volt fiúk! " rigmussal köszönték meg, hogy a kedvenceik állva maradtak. A magyar csapat lendületesebben kezdett, mint négy napja Ciprus ellen, szép támadásokat vezetett, ennek ellenére az első lehetőséget az írek hagyták ki, ugyanis Egan a keresztlécre fejelt. Ezt leszámítva viszont egyértelműen Marco Rossi együttese irányította a játékot, sokkal többet birtokolta a labdát, a rivális a félpályát is ritkán lépte át.
"Kemény mérkőzés volt, amelyen öröm volt újra nézők előtt játszani. Összességében elégedett vagyok a csapattal, remekül védekeztünk, de talán jobban kihasználhattuk volna a lehetőségeink" – értékelt röviden Stephen Kenny szövetségi kapitány, aki viszont – a csatár Adam Idahhal egyetemben – rendkívül csalódottan beszélt arról, hogy a magyar közönség kifütyülte, amikor a mérkőzés előtt az ír csapat letérdelt a rasszizmus elleni küzdelem jegyében. Kollégája, Marco Rossi azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy eddig is megadták, és ezután is megadják a tiszteletet az ellenfeleknek. A szurkolókkal kapcsolatban nem kívánt véleményt alkotni, szerinte őket kell megkérdezni, mi motiválta őket cselekedetükben, ugyanakkor ő hálás azért, hogy minden körülmények között kiállnak a csapat mellett. "Komoly lépést tettünk előre a Ciprus elleni mérkőzéshez képest, de a várt eredmény, a győzelem ezúttal elmaradt, de legalább a veretlenségi sorozatunk folytatódott. Foci-Eb: ikszeltünk a főpróbán | Alfahír. Nem tehetek szemrehányást a játékosaimnak, a befejezéseknél látszott, hogy hiányzik a minőség, de az adott poszton a legjobbjainkra nem számíthatunk" – mondta a magyarok olasz szakvezetője, aki hangsúlyozta, az Eb-n más taktikára kell számítani a válogatottól, méghozzá arra, amit a ciprusi és az ír válogatott alkalmazott a magyarok ellen, azaz kontrajátékra kell majd alapozni.