A legegyszerűbb csepegtető öntözőrendszert házilag is elkészíthetjük. Mutatjuk, milyen alkatrészekre lesz szükség és hogyan építhetünk egy ilyen rendszert a kertünkbe! A csepegtetető rendszerek egy csőből vagy slagból szivárogtatják a vizet. A csövet vagy slagot el lehet ásni a pázsit felszíne alatt, hogy éppen elegendő vizet biztosítsanak a növényeknek, közvetlen a gyökereknél. Az öntözőrendszer házilag is elkészíthető, ha van a háznál egy ügyeskezű ezermester. Nehézségi szint: Közepes Öntözőrendszer építése, telepítése: milyen eszközökre van szükség? Mielőtt nekiállnánk a munkának, nulladik lépésként tervezzük meg a rendszert. Ha ezen a ponton nehézségekbe ütköznénk, kérjük ki szakember segítségét. Amire szükség lesz: Árokásó gép Lapát Csepegtető csövek Csepegtető gomba 10 cm átmérőjű virágcserép Fúrógép Csigafúrók T alakú műanyag összekötők Csepegtetőcső csatlakozók Többfunkciós kés Visszafolyás gátló Nyomásmérő Szűrő Cső összekötők 1. Építse meg saját öntözőrendszerét: csepegtető cső készítése házilag - Automataöntözőrendszer.com. Első lépés Ássunk párhuzamos árkokat a csőhálózatnak a kertágyásokon keresztül, az ásóval, vagy az árokásó géppel.
Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a túlságosan csapadékos heteket sokszor komoly aszályok követik. Bizonyára sokunkban érett meg az elhatározás: nem hagyjuk veszni az őszi és tavaszi kertészeti munkák eredményét, nem várjuk meg, hogy az aszály elpusztítsa veteményünket. A Krisna-völgyi kertészektől kapott tanácsokkal felszerelkezve indultam el megvenni a szükséges alkatrészeket, és összeállítani a saját csepegtető szalagos hálózatunkat. A mostani rövid írással, képriporttal a kedves Olvasó próbálkozását szeretném megkönnyíteni. Az öntözőrendszer kiépítésének első fázisa a tervezés. Csináld magad: csepegtető öntözőrendszer | Otthonkommandó. Rajzoljuk le az ágyásrendszerünket, tervezzük meg, hogy hol fektetjük le a gerinc- és szárnyvezetékeket. A rendszer hálózatról is működtethető, ha pedig a gravitációs megoldást választjuk, akkor akár a ciszterna/hordó és a veteményes közötti 2-3 méteres szintkülönbség is elegendő. Ha már kitapasztaltuk, hogy mennyi idő kell a megfelelő nedvesítéshez, akkor magára hagyhatjuk az öntözőrendszert, csak kinyitni és elzárni kell a vízcsapot.
Régóta ígértem a bejegyzést, de ehhez rá kellett vennem Férjet, hogy írja meg, mivel ő csinálta, nekem lövésem sincs, hogy készült 😀 Fogadjátok szeretettel az ő írását: A csepegtető öntözőrendszer legnagyobb erénye a vízfelhasználás gazdaságosságán túl a kényelem. Ez még inkább érezhető nagyobb (konyha)kertek esetén. A legfontosabb a rendszerünk kiépítésénél a gondos tervezés és előkészítés. Érdemes pár videót megtekinteni a YouTube-n. Szívműtét elvégzésén kívül szinte mindenre van oktatóvideó, de a legtöbbet kivitelezés közben tanul meg az ember. Szerencsés, ha van egy magas vízhozamú kerti csapunk. Ehhez egy sima 3/4 colos locsolócsővel csatlakoztattam a rendszert, aminek a fő alapanyaga a 3/4 col-os KPE cső (25 mm átmérő). Ivóvíz szállítására alkalmas csövet használtam, ez egy picit drágább, de nem feltétlen szükség, jó a másik is, de a Ditta ragaszkodott hozzá. Ez méterre vásárolható kertészetekben, barkácsmultikban, gazdaboltban, webshopokban, stb… Célszerű, de nem kötelező a rendszer elejére egy vízszűrőt beépíteni, ami kivehető betéttel rendelkezik és tisztítható.
Részletes termékleírás A csepegtetőcső a ház körül elsősorban tujasorok, sövények, talajtakarók, cserjék, virágágyak stb. csepegtető öntözésére alkalmas. Veteményesek vízellátásában és a mezőgazdaságban is alapvető szerepe van. A csepegtetőcsövek - mint ahogy a nevük is mutatja - igen kis intenzitással, cseppenként juttatják ki a vizet az öntözendő területre. A gyártás során a csőbe egymástól egyenlő távolságra csepegtető elemeket, ún. labirinttesteket építenek be, melyeken, amire átfolyik a víz, elveszti kezdeti nyomását, és kicsöppen. Helyes tervezés és alkalmazás esetén a cső teljes hossza mentén egyenletes lesz a kijuttatott víz mennyisége. A csepegtető öntözés előnye, hogy: - a vizet közvetlenül a célterületre juttatja ki, így az rögtön a gyökérzónába kerül; - nincs párolgási veszteség, mert a víz azonnal a talajba szivárog; - kis vízfogyasztásánál fogva átlagos körülmények közt egyidejűleg akár több száz méternyi is üzemeltethető. Felhasználási terület - cserjékkel, talajtakarókkal, évelőkkel borított területek; - vonalas jellegű növényzet: sövény, tujasor; - zöldségágyak; - viszonylag sűrűn ültetett növények (málna stb. )
Szűkítés A nagy adatbázisokat akkor tudjuk hatékonyan használni, ha a keresőkérdésünk megfelelően specifikusak. Ehhez az egyes adatbázisok különböző "szűkítési feltételeket" kínálnak. 1. A szűkítés történhet a keresőkérdés megfogalmazásakor. Az Ebsco Academic Search Complete adatbázis adatbázis bonyolult keresőkérdések összeállítására ad lehetőséget. Nemcsak kölönböző szempontú keresőkifejezéseket adhatunk meg, hanem keresési módokat is választhatunk és sokféle szűkítőfeltételt. 2. Vannak olyan adatbázisok, amelyek az első, általában túl nagy találati halmaz alapján kínálnak szűkítési feltételeket. Az eligazodást különböző szűkítési szempontok segítik. De gtk szakdolgozat formázás. Két kattintással leszűkíthatő találati listánk arra a 21 tételre, amely francia nyelvű filmeket ír le. VISSZA
Szakirodalmi forrásmunkákból történő idézés módjai szószerinti idézés: Az átvett részen semmit nem változtatunk, ilyenkor idézőjel közé kell tenni a szövegrész pl. "Valaki, valamikor, így". Általában egy-egy szakértőtől történő idézés vagy fontosabb definíciók magyarázata oldható meg ilyen módon. Szakdolgozat - GTK: Információforrások. A szó szerinti idézet terjedelme csupán egy rövid bekezdés lehet, tehát néhány sornál többet semmiképp ne idézzünk egyszerre. ( Szakály, 2011, p. 43) átírt idézés/parafázis: A "Szakirodalmi áttekintés" rész legnagyobb részének megírása így történik. A felhasznált szakkönyvekből, szakfolyóiratokból és internetes forrásokból a számunkra lényeges részek alapján és azokat saját magunk által átfogalmazva írunk a kutatási témánkról. A szövegközi hivatkozásokat –az alábbi formában kell megadni az "Irodalomjegyzéknek" megfelelően: Egy szerző esetén A szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs, dőlt (nem félkövér és nem csupa nagybetűs! ), ezt követi egy vessző és egy szóköz elválasztásával a közlemény megjelenésének évszáma, ami normál formázású, zárójelek alkalmazása esetén azok normál formázásúak, pl.
rövidítés után, a konferenciáról/kongresszusról kiadott kiadvány címe, kötetszáma, kiadója, vessző, a kiadvány megjelenésének helye, vessző, terjedelme (oldalszám vagy CD kiadvány), pont, és ISBN száma (ha van), a konferenciát/kongresszust rendező (szerv/ek) neve, helye, időpontja, év, hó, nap. Szabó G. (2007): Változások az EU-csatlakozás után a magyar mezőgazdaságban. In: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia. (AVA III. ) (Szerk. Nábrádi A. – Lazányi J. – Herdon M. ) DE ATC AVK, Debrecen, pp. 453-466. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007. március 20-21. Internetes források A szerző(k) neve, dátum, kettőspont, a forrás elnevezése, opcionálisan egyéb információk lásd a lenti példában, az elérés útja és időpontja zárójelben. Ha nincs szerző, akkor a weboldal (rövid) nevét kell szerepeltetni. Tobin, J. (1998): Supply Constraints on Employment and output: NAIRU versus natural rate. International Conference in Memory of Fausto Vicarelli. Rome, 21-23. November 1998 "Theory, Reality, and Social Commitment: The Economist's Stance".