Megszűnik a feltöltési kötelezettség a helyi iparűzési adóban is. A korábban érvényben lévő szabályozások szerint azoknak a társasági adóalanyoknak, akiknek az adóévet megelőző adóévben az éves szintre számított nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, az adóévre megfizetett adóelőleget az éves adó várható összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie az iparűzési adó, társasági adó és innovációs járulék vonatkozásában. A társasági adó és innovációs járulék tekintetében már 2019-ben megszűntették a kiegészítési kötelezettséget, meghagyva az adóalanyok részére a feltöltés önkéntes választásának lehetőségét, 2020-ban ezt a választási lehetőséget is eltörölték és mentesültek a vállalkozások ezen adónemek tekintetében a feltöltési kötelezettség alól. 2020-ban az Országgyűlés elfogadta és hatályon kívül helyezte a helyi adókról szóló törvény iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó előírásait. A hatályon kívül helyezés 2020. július 15-én lépett hatályba, így ezen napot magába foglaló adóévtől már nem terheli a vállalkozásokat feltöltési kötelezettség az iparűzési adó vonatkozásában.
Létrehozva: 2020. március 09. | Utoljára frissítve: 2022. január 20.. Adatkezelési tájékoztató - a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatellátás során végzett adatkezelésről 2022. adóévről Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. A 2022. évre vonatkozó nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként egy bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön M lap beadásával. 22HIPAK_A - 2022_hipa bevallás_vállalkozási szintű adatok 22HIPAKM - 2022_hipa bevallás települési szintű adatok (Kizárólag az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany számára! ) 22HIPAK - 2022. évi helyi iparűzesi adóbevallás kitöltési útmutató 22NYHIPA_ONYA _Kitöltési útmutató 2021. adóévről 21HIPA - Bevallás a helyi iparűzési adóról iparűzési tevékenység esetén Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.
A 2021-ben végződő adóévre vonatkozik a hipa kedvezmény Ez lehet: 2021. december 31-én végződő rendes üzleti év, vagy 2021-ben végződő eltérő üzleti év Gyakori kérdések? Vonatkozik a hipa könnyités a 2020-as üzleti évre? Nem. A hipa kedvezmény a 2021-es üzleti évre vonatkozik, illetve a 2021-ben esedékes hipa adóelőlegekre, ezenkívül a 2020-as hipa kötelezettség alapján számolt második. Katás vállalkozások igénybe vehetik a hipa könnyítést? Igen. Viszont ha nem Budapesten van a székhelyük, nekik sem jár automatikusan, hanem igényelniük kell. A hipa könnyítés nem helyettesíti a kata bevallást. Promóció
A hipa könnyítést olyan vállalkozások is igénybe vehetik, aikk a tevékenységüket 2021. január 1. után kezdték meg. A kedvezmény nekik sem jár automatikusan, csak ha igénylik. Hogyan kell igényelni a hipa könnyítést? A hipa kedvezményt 2021. február 25-ig kell igényelni az önkormányzati adóhatóságnál a 21NYHIPA nyomtatványon. A legegyszerűbb az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (ONYA) keresztül benyújtani. Be kell lépni az ONYA-ba (ehhez ügyfélkapu regisztráció szükséges) Ki kell választani az egyéni, illetve társas vállalkozást az adószám alapján Az új nyomtatvány bejelentés gombra kell kattintani a bal oldalon Ki kell választani az Adat-és változás bejelentés menüpontot Lent ki kell választani a Nyilatkozat HIPA kedvezményről menüpontot Ki kell pipálni a nyilatkozat melletti rubrikát A zöld ellenőrzés gombra kell kattintani Ha nincs hiba a kérelemben, a véglegesítés gombra kell kattintani Fontos! Ezután még meg kell nyomni a beküldés gombot Ezzel be van küldve a nyilatkozat! A 21NYHIPA nyomtatványt az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK - AbevJava) keretprogram segítségével is be lehet nyújtani.
A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. szókincs, keleties jellegű tárgyi, népzenei hagyomány), ami arra utal, hogy bár a tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű, a magyar kultúra többgyökerű. További érdekes oldalak: Sulinet Tudásbázis - A magyar nép eredete és vándorlása Sulinet Tudásbázis - A magyar nép vándorlása Farkas Judit cikke Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt
A magyar nép eredetéről máig eltérő vélemények vannak. Őstörténetünk forráshiányos, az első évezredekről nincs írásos följegyzés, csak a I. évezred végéről vannak bizánci és arab feljegyzések. A nyelvi és tárgyi emlékek azonosítása is nehézkes, mivel a pusztai népek keveredtek egymással és nagyon sok hasonlóság van köztük. A leginkább elfogadott nézet szerint származásunkat tekintve finnugorok vagyunk, de nagyon sok elemet a török néptől örököltünk. A magyarok vándorlásának nyolc állomása van: 1. A Kr. e. 4. évezredben az Ural és az Ob folyó közti területeken éltek több hasonló népcsoporttal egy hatalmas közösséget alkotva. Pattintott kő eszközöket használtak és zsákmányoló életmódot folytattak. Ennek a korszaknak a végén a velük együtt élő szamojédok észak felé indulnak, és így a finnugorokkal maradunk. 2. 3. évezredben kiválnak a finnek, akik nyugat felé vonulnak. Ekkor már a csiszolt kő eszközök használata a jellemző. 3. Kr. 2000-1000 között már csak az ugor népek élnek együtt, vagyis a magyarok, a vogulok, és az osztjákok.
A magyarok bejövetele idején a Kárpát-medence három birodalom végvidéke: északon, a Lajta vidék a morva állam, a Duna vonaláig Pannonia a keleti frank őrgrófság határtartománya, míg a Tiszántúl déli része a bolgárok államához tartozott.
568 -ban a Baján kagán vezetésével érkezett avarok megszállták az egész medencét. Az avar állam Nagy Károly hadjáratai nyomán megrendült. A Kárpát-medence a IX. század végén 3 hatalom – keleti frank, bolgár, morva végvidékének számított, miközben egyre nagyobb számban érkeztek szláv népek a területre. A honfoglalás előzményei: A magyarok Kárpát-medencei jelenlétéről először 862 -ben van adatunk. Ezután többször is visszatértek, hol morva, hol frank szövetségesként harcolva. 894 -ben meghalt Szvatopluk, ezután a morva állam szétesett, így a térségben igazi hatalmi vákuumhelyzet alakult ki. A honfoglalás: Lehetséges okai: Egy kelet felől induló népvándorlás a magyarokra zúdította a besenyőket, ezért a kevéssé védhető etelközi szállásterületükről nyugati irányba indultak tovább, a védhetőbb és már jól ismert Kárpát-medencébe, amely alkalmas volt a félnomád életmódra. Az írott források megemlékeznek a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett vereségekről is. Lefolyása: nem tudjuk, hogy mikor és hogyan zajlott le a honfoglalás; lehet, hogy szakaszosan, lehet, hogy nem; általában két szakaszra szokás bontani: I. szakasz ( 894/95-898): a magyarok valószínűleg az északkeleti (Vereckei-, Tatár-) és az erdélyi hágókon keresztül vonultak be a Kárpát-medencébe.
A magyar veszedelemmel szemben az európai népek kevésbé találták meg az eredményes védekezést, mert a magyarok a könnyűlovas harcmodor mesterei voltak. A 930-as években végeszakadt a győzelemsorozatnak, mert Európa megtalálta a hatékony védekezés módját. A városokat fallal veszik körül, várakat építenek. A magyarok a különböző királyoktól sorra szenvednek vereséget. A kalandozásoknak bealkonyult. A belső helyzet sem biztató: a törzsszövetség felbomlott és a legfőbb hatalom kicsúszott a nagyfejedelmek kezéből. A 972-ben uralomra jutott Géza sorsdöntő választás előtt állt.
Éleződtek a vagyoni különbségek is. • Kr. e 500 és Kr U 550 között őseink átköltöztek Baskíriába (Magna Hungaria) Ez alatt a Volga, Káma és az Urál által határolt területet értjük. A földművelés jelentősen fejlődött, megismerték a vaspapucsos faekét, és egyre nőttek a vagyoni különbségek. Valószínűleg ott alakult ki a hét törzs. /Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi/. A törzsszervezet már mesterséges politikai alakulat • A VIII. század közepén Levédiába költöztek, a virágkorát élő kazár birodalom fennhatósága alá kerültek. A kaganátushoz való tartozás adófizetéssel és katonáskodással járt együtt. Sok mezőgazdasági technikákat tanultak, és a kereskedelemmel is megismerkedtek. Így már a letelepülő állattenyésztés is gyökeret ver, baromfit, marhát, sertést tartottak. A "betakarításhoz" csoroszlyás ekét is használtak. Elterjed a szablya is, meghonosodik a rovásírás is, a kazárok által A kazár kagán egy fejedelmet bízott meg vezetésükkel /kende, kündü/, de a valóságos hatalmat a nép vezető rétegéből kiválasztott gyula tartotta a kezében.