A flegmatikus személyiségtípust arról vesszük észre, hogy először nem vesszük észre. Ennek oka az, hogy semmi kirívó nincs rajta. Megjelenése, tekintete, beszéde kifejezéstelen, jellegtelen, öltözéke visszafogott... Akárcsak a kolerikus, a flegmatikus személyiségtípus sem egy érzelgős alkat. Érzelmei nagyon lassan alakulnak ki, és nem is igazán mélyek. A flegmatikusnak nincsenek erős kitörései sem negatív, sem pozitív irányban: ritkán esik kétségbe, de lelkesnek sem sűrűn látod. A legtöbbször egykedvű, higgadt, kiegyensúlyozott. A többi személyiségtípus szerint a flegmatikus túlságosan földhözragadt, visszafogott. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy – a melankolikushoz hasonlóan – képes külső megfigyelőként szemlélni a világ eseményeit. 4 emberi karakter: szangvinikus, melankolikus, flegmatikus és kolerikus. Míg azonban a melankolikus személyiségtípust folytonosan aggasztja, amit lát, addig a flegmatikus nyugalmát nehezen lehet megzavarni. Kedvenc szavajárása: "hát..., talán..., nem is tudom..., nekem mindegy…" stb. A flegmatikus egy igazi galamblelkű személyiségtípus, aki senkit nem bántana meg, és mások között is elsimítja a konfliktusokat.
És nem is az a csevegő típus. Jól megvan ő magában, beszédre csak a legszükségesebb esetekben van szüksége. Még akkor is mérlegel, hogy valóban meg kell-e szólalnia vagy elég egy pillantás, egy bólintás. Ha elég, akkor nem strapálja magát. A mogorva. Szélsőségesen visszahúzódó. Nem szereti, ha zavarják, ezért beszélni sem nagyon szeret. Morgolódó, kötekedő, ellenséges. Benne összegződik a flegmatikus halkszavúsága és a melankolikus precizitása. Magába forduló, magányos, bumfordi alkat, aki azonban elmélyülten képes koncentrálni a feladatára. A flegmatikus alkat | KIFI. Szociális képességekben nem túl izmos, de alighanem szakmájának igen jeles képviselője. Valahol a kutató, tudós, feltaláló, mérnök, informatikus, programozó tengelyen helyezkedik el. A hangos. Valószínűleg egy kolerikussal van dolgunk. Nem tud halkan és lassan beszélni. Szigorú és erőteljes hangnemben mondja a magáét, esetenként harciasan. Szereti éreztetni, hogy márpedig neki igaza van, még akkor is, ha nincs. Ha beszél, akkor rá kell figyelni. Amit mond az fontos, csak úgy, nem tölti locsogással az időd.
Ideális esetben pedig teljes egyensúlyban lennének meg ezen elemek az emberben. A négy személyiségtípus [ szerkesztés] A személyiségeket két csoportba sorolhatjuk. Van két extrovertált: a szangvinikus és a kolerikus. Ők az energiájukat kifelé hasznosítják azáltal, hogy tevékenységekre vagy emberekre fektetik a hangsúlyt. Az a céljuk, hogy megváltoztassák a világot. A másik két típust introvertáltnak hívjuk. Ők a melankolikus és a flegmatikus vérmérsékletűek. Ez a kettő az energiát befelé hasznosítja, gondolkodásra, elmélkedésre. Az extrovertáltakkal szemben az a céljuk, hogy megértsék a világot. A szangvinikusok [ szerkesztés] Jókedvű, magabiztos és optimista emberek, akik jól érzik magukat társaságban és könnyen tesznek szert új barátokra. Általában kreatívak és álmodozók, emiatt sokszor nem érnek munkájuk végére, hajlamosak a késésre és sokszor elfelejtenek dolgokat. * Szangvinikus (Pszichológia) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Beszédesek, szociálisak, hisznek abban, hogy ahogy cselekszenek, az úgy helyénvaló; nem szégyenkeznek semmi miatt. Munkahelyén a szangvinikus lelkesít és motivál másokat a feladat elvégzésére.
Ez a tulajdonsága különösen alkalmassá teszi a tudományos munkára. Természetesen nem tartozik a korszakalkotó tudósok köréhez. A társadalmi- és természettudományi területen a zseniális felfedezések általában a melankolikusok számára vannak fenntartva. Az ilyen sikerekhez ugyanis szükség van az intuíció és az elmélkedés készségének összekapcsolására. Mégis a flegmatikusnak adatott az a képesség, hogy a melankolikus ragyogó ideáit a gyakorlatba átültesse. Józansága alkalmassá teszi arra, hogy türelmesen összeszedje a forrásadatokat, és arra is, hogy nyugodtabban analizálja a helyzetet, mint a kolerikus vagy a melankolikus. Gyakorlatias értelme megkönnyíti számára az élethez való alkalmazkodást. Különösen alkalmas arra, hogy megállja a helyét, és vigye valamire az életben. Irtózik attól, hogy időt és energiát pocsékoljon, és attól, hogy másokhoz hasonlóan elhamarkodottságból hibákat kövessen el. Azt állítottuk, hogy a flegmatikus nem különösebben aktív. Képességeit nem használja ki teljesen, mindenesetre nem annyira a saját érdekében, mint a kolerikus.
Gondoljunk a Galénoszi vérmérsékletekre: szangvinikus, melankolikus, ~ és flegmatikus. Ott is egyfajta utalást találunk a nyálra, epére és ott is "vérminőségek, temperamentumok" keverednek bennünk, mindannyiunkban, de az egyik jobban dominál. Hippokratész (i. e. 460-377) Hippokratész a lényegét tekintve a mai napig érvényes vérmérsékleti típusbeosztást írt le Ezek a: melankólikus, szangvinikus, ~ és flegmatikus típustú emberek. Ő az európai hagyománynak az az alakja, akit mind a modern medicina, mind a természetgyógyászat elődjének tekint. A lélek tan legszegényebb része a karakterológia. Érdekes, hogy ez olyan terület maradt, ahová tudományos eszközökkel alig lehet eljutni. Mondják, vannak szangvinikus és ~ típusok, mondják, vannak introvertált és extrovertált emberek - ezek azonban csak szavak, igen keveset mondanak. Lásd még: Mit jelent Flegmatikus, Szangvinikus, Személyiség, Melankolikus, Személyiségtípusok?
2. Ő kibővítette Hippokratész elméletét és már pszichológiai tényezőket is figyelembe vett a személyiség kategóriák kialakításakor. Munkásságának eredményeképpen megszülettek a szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus karakterek. Beton keverési arány gyakori kérdések Romsics ignác magyarország története a 20 században The walking dead 6 évad 15 res publica Egészségügyi szolgáltatási járulék számlaszám
A gyerekek már korábban is találkoztak igaz-hamis állításokkal, amelyeket mindenféle témakörben alkalmazhatunk: Például számoknál: "A gondolt szám kisebb, mint 200. " kijelentés tagadása: "A gondolt szám nagyobb vagy egyenlő 200-nál. " Egy kijelentés tagadás ának nevezzük azt a kijelentést, amely igaz, ha az eredeti kijelentés hamis, és hamis, ha az eredeti kijelentés igaz. (nem) Fontos, hogy lássuk, hogy a tagadás nem ugyanaz, mint valaminek az ellentét e. Például az "Ez a labda világos. Téglalap – Wikipédia. " kijelentés tagadása: "Ez a labda nem világos. ", ellentéte pedig: "Ez a labda sötét. " Ismerjük meg a " minden " és a " van olyan " szavak jelentését! Például: Igaz állítások: Minden téglalap paralelogramma. Van olyan rombusz, amelyik nem négyzet. Az igaz állítások tagadása hamis: Van olyan téglalap, amelyik nem paralelogramma. Minden rombusz négyzet. Figyeljük meg, hogy a "minden" szóval kezdődő kijelentések tagadása a "van olyan", és fordítva, a "van olyan" szóval kezdődő kijelentések tagadása a "minden" szóval kezdődik.
Ezek alapján határozzuk meg a gondolt tulajdonságot. A váltás, a játék megfordítása fejleszti a reverzibilitás képességét. Hány közös tulajdonság van? Az egyik játékos a logikai készlet egy lapjára gondol, a másik játékos egy lap felmutatásával kérdez, a válasz pedig az, hogy a felmutatott lapnak hány közös tulajdonsága van a gondolt lappal. A négyzet téglalap?. A felmutatott lapokat érdemes táblázatban gyűjteni a közös tulajdonságok száma szerinti oszlopokban. 4 3 2 1 0 A gyerekek logikai képességeit fejleszti a sudoku játék: Ennek érdekesebb változata különböző feltételekkel, melyek a térszemléletet is fejlesztik az alábbi játék, amelyben alakzatokat kell elhelyezni minden sorba és oszlopba egyet-egyet a feltételeknek megfelelően:
Rontó játék Kirakunk néhány elemet a logikai készletből, és mondunk róluk egy igaz állítást. Ezután a következő játékosnak hozzá kell tennie egy elemet a halmazhoz úgy, hogy a korábbi igaz állítást elrontsa, azaz hamis legyen az állítás, és mondania kell egy új igaz állítást. Lehetőleg olyat, hogy valamely elem hozzátevésével el lehessen rontani, vagyis nem mondhatjuk azt, hogy "van kék elem" (kisebb gyermekeknél jó, ha van egy játékvezető felnőtt, aki ellenőrzi az állításokat, és szól, ha szabálytalan állítást mondanak, vagy helytelen elemet raknak. Példa: Kirakott elemek Igaz állítások 1. Nagy kék lyukas négyzet. Minden elem kék. 2. Nagy sárga lyukas négyzet. Minden elem nagy. 3. Kicsi sárga lyukas négyzet. Minden elem lyukas és négyzet. 4. Kicsi kék teli négyzet. Nincs kör. 5. Nagy kék teli kör. Minden elem kék vagy lyukas. 6. Nagy piros teli háromszög. Minden háromszög nagy. 7. Kis piros teli háromszög. Ha háromszög, akkor teli. Okostankönyv. 8. Kis piros lyukas háromszög. A játékban egyre összetettebb állításokra van szükség, amit a logikai műveletek alkalmazásával érhetünk el.
Vizsgáljunk néhány példát: "Minden elem lyukas és négyzet. " Kijelentés akkor igaz, ha minden elemre teljesül, hogy lyukas is és négyzet is. Ha már az egyik tulajdonság nem teljesül valamelyik elemre, akkor az állítás hamis lesz. Ezért lehetett elrontani egy teli négyzettel. Konjunkció: Két kijelentés konjunkciója pontosan akkor igaz, ha mindkét kijelentés igaz. Figyeljük meg a különbséget a logikai értelemben használt "és" valamint a köznyelvben használt "és" között. Az utóbbi általában felsorolást jelent: pl. "háromszög és négyzet" logikai értelemben egyetlen elemre sem lehet igaz, hiszen egyik sem lehet egyszerre háromszög is és négyzet is. Viszont köznyelvi értelemben jelentheti azt, hogy háromszög is és négyzet is látható az asztalon. Rendszerint a szövegösszefüggés segít eldönteni, hogy melyik értelemben használjuk az "és" szót, ha nem, akkor pontosítani kell. "Minden elem kék vagy lyukas. " kijelentés akkor igaz, ha legalább az egyik tulajdonság teljesül minden elemre. Az elemek háromfélék lehetnek, kékek és telik, kékek és lyukasak valamint nem kékek és lyukasak.
Van köztük sárga vagy piros? Minden elem kék vagy zöld. Van köztük kék? Mindkettő kék? Nem igaz, hogy mind kettő kék= Van olyan, amelyik nem kék. Azaz egy kék és egy zöld háromszög. A kék nagy? Ha kék, akkor nagy? Formában is fogalmazható a kérdés. A kék háromszög kicsi. Mindkettő kicsi? Tehát a zöld háromszög nagy. Van köztük teli? Nem igaz, hogy van teli= Mind kettő nem teli. Tehát mindkettő lyukas. A két elem: a kicsi kék lyukas háromszög és a nagy zöld lyukas háromszög. Életkortól függően lehet elemezni a kérdéseket és válaszokat, tapasztalatot szerezhetnek a játékosok a "minden", "van olyan", "és", "vagy" kifejezéseket tartalmazó állítások tagadásáról, vagyis a De Morgan azonosságok ról, ahogy a fenti kiemelésekből látszik. A De Morgan azonosságok:. Fordított barkochba Az eddigiek során a gondolt elem tulajdonságait határoztuk meg a kérdésekre kapott válaszok alapján. Ennél a barkohbánál ezt megfordítjuk, egy tulajdonságra kell gondolni, és egy elem felmutatásával kell kérdezni, amire a válasz megmondja, hogy a felmutatott elemnek megvan-e a gondolt tulajdonsága.
A négyzet rombusz? A négyzet rombusz? A négyzet rombusz, mert as rombusz a négyzet minden oldala egyenlő hosszúságú. Még akkor is, ha mind a négyzet, mind a rombusz átlói merőlegesek egymásra, és felezik az ellentétes szögeket. Ezért azt mondhatjuk, hogy a négyzet rombusz. A háromszögeknek 3 vagy 4 oldala van? A háromszögnek három (3) oldala van. A háromszög egy sokszög, amely három oldalt és három belső szöget és három csúcsot tartalmaz. … A háromszög a geometria (sokszög) primitív formája, amelynek a legegyszerűbb formájában csak három oldala lehet. Hogy hívják az 5 oldalú háromszöget? A geometriában, egy ötszögletű piramis egy piramis ötszögletű alappal, amelyre öt háromszög alakú lap van felállítva, amelyek egy pontban (a csúcsban) találkoznak. Mint minden piramis, ez is önkettős. Mi a háromszög alakja? Egy háromszög az három egyenes találkozásánál kialakuló alakzat. Minden háromszögnek három oldala és három sarka (szöge) van. Azt a pontot, ahol a háromszög két oldala találkozik, csúcsnak nevezzük.