2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30. ) számú Kormányrendelet. A jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire. 2012. január 1-jétől már nemcsak az újépítésű ingatlanokhoz, hanem a minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás. Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadásakor kell elkészíttetni. Energetikai tanúsítvány jogszabály 2017 6. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.
október 18, 2015 január 13, 2020 2016. január 1-jétől Magyarország hatályba lépteti a közel nulla energia igényű épületekre vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni, csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele, és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1 után nyújtották be. 2020 december 31 után már csak közel nulla energia energiaigényű épületet lehet építeni. A szabályozás miatt 2016. Energetikai tanúsítvány jogszabály 2017 online. január 1-jétől több jogszabály módosul, köztük az épületek energetikai tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30. ) Korm. rendelet, valamint az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24. ) TNM rendelet. A változásnak köszönhetően a besorolási rendszer tájékoztatást ad arról, hogy a tanúsított épület a jövőben is korszerűnek fog-e minősülni. Az új minőségi osztályba sorolás nem jelenti a már meglévő energetikai tanúsítványok érvényességének megszűnését.
A javaslatnak az épület rendeltetését, műszaki állapotát figyelembe vevő költséghatékony megoldásra kell irányulnia, és figyelemmel kell lennie a reális megvalósíthatóságra is. A javaslat kitérhet arra, hogy a javasolt megoldások egyenkénti vagy együttes megvalósítása esetén hogyan változik az adott épület fajlagos primer energiaigénye, illetve ez alapján az épület milyen energetikai minőségi osztályba kerülhet. Energetikai tanúsítvány készítés Komlón. A tulajdonos kérésére és költségére, az adott épület gazdasági élettartama alatti költséghatékonysági számítás is készíthető. A tanúsítvány tartalmazhat további információt a megújuló energia felhasználás mennyiségére, az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire vonatkozóan, továbbá tájékoztatást a támogatási és finanszírozási programokról. A tanúsítvány tíz évig hatályos A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi. Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték hogy kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék. Ennek az eszköznek a felhasználásával készült az első számítógép-generáció. Az első számítógép-generáció ideje nagyjából az 1946-1954 közötti évekre tehető. Általános jellemzők Ebben a korban a gép szolgáltatásait egyszerre egy programozó használta. Így a lassú perifériákra való várakozás és a programozók egymás közti váltása alatt a processzor igen sokat tétlenkedett. Az első generációs gépek megbízhatóságára jellemző, hogy amikor az ENIAC üzembiztos működését bejelentették egy sajtóértekezleten, nagy büszkeséggel közölték, hogy volt már olyan 12 órás műszak, amelyben több órán keresztül működött hibamentesen a gép. Számítógépek fejlődése – Györe Mihály. Később is állandó műszaki felügyelet kellett e gépek működtetéséhez.
Tulajdonságaik: • az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, • helyigényük szekrényméretűre zsugorodott, • üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, • kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, • tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. A gép tulajdonságai: működésük nagy energia-felvételű elektroncsöveken alapult, terem méretűek voltak, gyakori volt a meghibásodásuk, műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt.
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték hogy kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék. Ennek az eszköznek a felhasználásával készült az első számítógép-generáció. Az első számítógép-generáció ideje nagyjából az 1946-1954 közötti évekre tehető. A II. IV. Generációs számítógépek – A számítógép története. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja Angliában létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. 5 kilohertz órajellel dolgozott, másodpercenként 25. 000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült.. AZ elsp generációs számítógépek feltalálója: Gene Amdahl
Nulladik generáció, kb. 1945-ig) A németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége volt Konrad Zuse (1910-1995) mérnök, aki kezdetben jelfogós gépek építésével foglalkozott. Németországban a háború előtt a fegyverek előállítása kapcsán jelentősen megnőtt a számítási igény. 1939 -ben készült el Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, mely már a bináris számrendszer re épült. Külön helyezkedett el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelv et alkalmazott. 1937-ben Alan Mathison Turing, angol matematikus kidolgozta az univerzális gép (program és programozható számítógép) modelljét: ha egy gép el tud végezni néhány műveletet, akkor bármilyen számításra képes). Az 1900-as években a számítógépek fejlődésének meghatározó személyei közé soroljuk Wallace J. Eckert (1902-1971), valamint Howard Hathaway Aikent (1900-1973). Aiken kutatása a számítógépekben alkalmazott aritmetikai elemek számának jelentős növelésén keresztül a lyukkártyás gépek hatékonyságának növelésére irányult.
A gépi kódú programokat direktbe töltötték be egy időben a gépkezelők (operátorok). A legegyszerűbb módszer szerint a mérnöki pulton (konzol) 8 db kapcsolóval állították be, hogy a 8 bit melyike legyen 1, melyike 0. Ezzel írtak be egy 0.. 255 közötti számot. Egy újabb kapcsolóval jelezték, hogy a bitek állapota megfelelő, a számot a gép tárolhatja a memória következő rekeszében. Ezt ismételték meg minden egyes számra. El lehet képzelni, hogy amennyiben egy számot kihagytak véletlenül a listáról, az egészet lehetett kezdeni előlről, mivel beszúrás, vagy törlés nem létezett ezen a szinten. De az még a jobb eset volt, ha észrevették egyáltalán hogy hibáztak. Amennyiben a rögzítés hibátlannak tűnt, egy újabb kapcsoló lenyomásával utasították a processzort a végrehajtásra. A legelső utasítás kódjával kezdődött a végrehajtás, a továbbiakban a processzor engedelmeskedett a számkódoknak, és végezte a dolgát. Amikor a processzor megállt, a program befejezettnek minősült. Ha a processzor nem állt le, akkor lehetett gondolkodni mi volt a hiba, mit csinálhat vajon a processzor.