Itt kezdeményezték az olimpia újjászervezését és javaslatot tettek, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte. Minderről részletesebben A modern olimpia cikkünkben olvashattok. Görögország már nem mozgott olyan otthonosan egy ilyen léptékű nemzetközi rendezvény megszervezésében, mint egykor, ráadásul anyagi nehézségekkel is küszködött, így a torna kezdete előtt valamivel még az is felmerült, hogy az első modern kori olimpiát a millenniumot ünneplő Budapesten is tarthatnák. Erre azonban mégsem került sor, Athén ugyanis időben elkészült mindennel, így 1869-ban megrendezhették az első tornát. Ehhez egy milliomos kereskedő, Georgiosz Averoff nyújtott komoly anyagi támogatást a városnak (egymilliárd drachmával támogatta a sporteseményt). Résztvevők, versenyszámok, díjjak Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet.
Az olimpiai játékok története A régi időkben, amikor még az ember még testi erejének köszönhette az életben maradását, teljesen más célokat szolgált az ügyesség, a gyorsaság, vagy a kitartás. Azonban már egészen korán felfedezték, hogy az életben maradáshoz szükséges képességek akár szórakoztatóak is lehetnek – például össze lehet mérni őket! Habár az ősidők játékai még jóval véresebbek voltak, az újkori olimpiák már egészen új, humánusabb szemlélettel debütáltak. Az első újkori Olimpia a régóta játékokat rendező görögök nevéhez köthető, ami kis híján meg is hiúsult a válságtól fuldokló görög gazdaság miatt. Egy hihetetlen gazdag görög üzletember azonban 1896-ban szinte a teljes költséget magára vállalva lehetővé tette, hogy megvalósulhasson az első újkori Olimpia. Ezt mi, magyarok egy picit sajnálhatjuk, ugyanis amikor kiderültek a pénzügyi nehézségek, akkor felmerült, hogy az első újkori olimpiát Athén helyett Budapesten rendezik, de végül a görögök megoldották a problémát. Pedig milyen szép lett volna így bevonulni a történelembe!
Az I. világháború miatt nem tudták megrendezni az olimpiát, de sorszámát megtartották, ezzel is emlékeztetve az utókort a szörnyűségekre. A VII. olimpia rendezését a NOB Budapestnek (! ) ítélte oda, azonban a világháború veszteseként erről le kellett mondanunk, sőt, részt sem vehettünk az Antwerpenbe áthelyezett játékokon, a németekkel egyetemben. 1924-ben 44 ország 3000 sportolója versenyzett, köztük Magyarország is, mely végre visszatérhetett az olimpiai közösségbe. A háborús ellentétek áthidalására a IX. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát a semleges Hollandia kapta. 46 ország legjobbjai között már a német sportolók is szerepelhettek. A XI. nyári olimpiát Hitler a náci propaganda céljaira használta fel. A legkiemelkedőbb és legnépszerűbb résztvevő mégis egy néger atléta, a 4 aranyérmes Jesse Owens lett. A II. világháború miatt elmaradt a XII. és XIII. olimpia, de sorszámukat ismét megtartották. Csak 12 év múltán, 1948-ban találkozhatott újra a világ sporttársadalma, Londonban. 1952-ben Helsinkibe 69 ország küldte el legjobbjait.
Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. nyári olimpiai játékokat is megrendezhette. A NOB tizenhat alapító tagjának nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban márványba vésték.
Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. nyári olimpiai játékokat is megrendezhette. A NOB tizenhat alapító tagjának nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban márványba vésték. /
2013. január 1. 12:56 MTI Százötven éve, 1863. január 1-jén született a francia Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai mozgalom atyja. Nevét őrzi a Pierre de Coubertin-díj, amelyet minden esztendőben az év legsportszerűbb cselekedeteiért ítél oda a sportolóknak a Nemzetközi Fair Play Bizottság. Pierre de Coubertin Párizsban született. Régi nemesi családból származott, ezért hatalmas botrányt kavart, amikor úgy döntött, hogy tudós lesz, és nem katonaként vagy politikusként szolgálja hazáját. A Sorbonne-on művészetet, filológiát és jogtudományt tanult, de a fiatalok nevelésének ügye izgatta leginkább. Amerikában és Kanadában tett tanulmányútjain arra a következtetésre jutott, hogy a szellem nevelése mellett a test építésére is figyelmet kell fordítani. A test, a lélek és a szellem egységét hangoztatva 1880-ban megalapította a Nemzeti Liga a Testnevelésért elnevezésű szervezetet, 1888-ban pedig sportpropaganda bizottságot hozott létre. Ő maga legjobban a rögbiért rajongott, így nem csoda, hogy 1892-ben, az első francia bajnoki döntőn, a Racing Club de France és a Stade Francais összecsapásán ő fújta a sípot.
Támogatom
Komoly szerepet játszhat az akut és krónikus húgyúti fertőzések kezelésében. Mire jó az egész aszalt vörösáfonya? A különféle sütemények kedvelt alapanyaga, ezért érdemes az ünnepi menü részeivé is tenni e gyógyító finomságokat. Nagyon jól mutat muffinokban vagy püspökkenyérben. Aszalt vörösáfonya hatása a bőrre. Ezen felül különböző főételekhez, salátákhoz, reggeli müzlikhez/gabonapelyhekhez is kimondottan ajánlott. Azonban kétségtelenül önmagában fogyasztva a legfinomabb. Az aszalt vörösáfonya gazdag forrása a következőknek: C-vitamin – elősegíti az immunrendszer megfelelő működését, de átfogó, központi szerepe van testünk működésében. B1-vitamin együtt a stressz elleni védekezésben segít, hatására a vénákban ritkábban keletkeznek vérrögök, így csökken a szívroham és az embólia veszélye. (Bővebben tudsz olvasni blogunkban:) E-vitamin – Legfőbb funkciója az antioxidáns hatás, a szabadgyök-fogó sajátság. Béta-karotin – A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő).
Védi sejtjeidet a káros szabad gyökök okozta károsodástól. Antioxidánsai közül legjelentősebbek a fitonutriensek. Antocianinja egyes vizsgálatok szerint hozzájárul a testsúly és a koleszterinszint csökkenéséhez. A kvercetin a vörös áfonya legerősebb antioxidánsa, gyulladáscsökkentő hatású, egyes feltételezések szerint pedig hatásos allergia ellen. Öngyógyítás | Egészség. A benzoesav csökkenti a fertőzések kialakulásának esélyét, az epikatekinek pedig a szív és érrendszeri betegségek, daganatok, valamint az Alzheimer-kór rizikóját. A vörös áfonya rendszeres fogyasztása hozzájárul a húgyúti fertőzések megelőzéséhez és kezeléséhez. Húgyúti fertőzés akkor alakul ki, ha baktériumok kerülnek a húgycsőbe, melynek nyálkahártyája emiatt begyullad. Ezeknek a baktériumoknak a növekedését gátolja a vörös áfonya magas savtartalma miatt. Meg kell említeni, hogy bár a vörös áfonya fogyasztása segít, ilyen esetben mindenképp orvoshoz kell fordulni, ajánlott továbbá megfelelő mennyiségű folyadék bevitele. Erősíti az immunrendszert, csökkenti a megfázás és az influenza gyakoriságát, így fogyasztása az őszi, téli hónapokban is különösen ajánlott.
Védi sejtjeidet a káros szabad gyökök okozta károsodástól. Antioxidánsai közül legjelentősebbek a fitonutriensek. Antocianinja egyes vizsgálatok szerint hozzájárul a testsúly és a koleszterinszint csökkenéséhez. A kvercetin a vörös áfonya legerősebb antioxidánsa, gyulladáscsökkentő hatású, egyes feltételezések szerint pedig hatásos allergia ellen. A benzoesav csökkenti a fertőzések kialakulásának esélyét, az epikatekinek pedig a szív és érrendszeri betegségek, daganatok, valamint az Alzheimer-kór rizikóját. Aszalt vörösáfonya 500g (felezett) vásárlás online áron • HeaveNuts. A vörös áfonya rendszeres fogyasztása hozzájárul a húgyúti fertőzések megelőzéséhez és kezeléséhez. Húgyúti fertőzés akkor alakul ki, ha baktériumok kerülnek a húgycsőbe, melynek nyálkahártyája emiatt begyullad. Ezeknek a baktériumoknak a növekedését gátolja a vörös áfonya magas savtartalma miatt. Meg kell említeni, hogy bár a vörös áfonya fogyasztása segít, ilyen esetben mindenképp orvoshoz kell fordulni, ajánlott továbbá megfelelő mennyiségű folyadék bevitele. A vörös áfonya erősíti az immunrendszert, csökkenti a megfázás és az influenza gyakoriságát, így fogyasztása az őszi, téli hónapokban is különösen ajánlott.