Isten keze vezérelt ki bennünket Ázsiából már akkor, midőn a turk népek közt az izlam tömörülni kezdett, hogy annak egyik ága, a magyar, a törzstől elszakadva, századok mulva védőbástyája legyen a keresztény Európának a hatalmassá lett izlam ellen. Ezer év! A honfoglalás nagy műve befejezve! Bár a vitézséggel szerzett haza térei elegendők a nemzet befogadására, eltartására: mégis külföldre tör a harczias nyugtalan nemzet; évtizedeken át kalandos hadjárataiban sok vért ontva, maga is vérzik; és midőn érzi, hogy anyagi veszteségeivel életereje is kimerül; midőn tapasztalja, hogy legyőzhetetlenségének varázshite eltűnik, attól tartva, hogy épp úgy, mint törzsrokonai: a hunnok és avarok, Európa megtorló boszujának eshetik áldozatul, az egyedüli mentőeszközt ragadja meg, s ez a mentőeszköz: a kereszténység felvétele. Utódai azon ősöknek, kik csatabárdjaikat villogtatták a honfoglalásért – a szent kereszt jelvényét tüzik ki a hon megtartásaért. In hoc signo! Katona István, a magyar történetírás kiváló művelője, Attila és Szent-István között párhuzamot vonva így szól: "Attila a mit szerzett, az meg nem maradott, a mit István kezdett, az mindig fennáll.
A Népszabadság megszűnését követően a Magyar Nemzet lett a legolvasottabb hazai napilap, ám előfizetőinek száma fokozatosan csökkent, több állami intézetben megtiltották ugyanis, hogy rendeljenek belőle. A korábban jól fizető politikai hirdetések eltűntek, a legutóbbi választásokat követően pedig a tulajdonos úgy döntött, hogy többet nem jelenteti meg a Magyar Nemzetet. A Magyar Nemzet azzal tudott kiemelkedni a hazai sajtótermékek közül, hogy alapítása óta igyekezett megőrizni mértéktartó, polgári stílusát, lehetőségeihez mérten kritikákat fogalmazott meg az aktuálisan hatalmon lévőkkel szemben, illetve helyt adott olyan jelentős publikációknak, mint Szekfű Gyula Valahol utat vesztettünk című magyarságtanulmánya, vagy a már említett Illyés Gyula cikksorozat. A Magyar Nemzet történetével foglalkozó írást az alapító, Pethő Sándor soraival zárnám: "Annak az Európának hangja vagyunk, amely befogadott bennünket és elfogadta áldozatainkat, hogy elismerje értük polgár- és életjogunkat és senki mással nem pótolható szerepünket és hivatásgondolatunkat a Dunamedencében.
A magyar nemzet története A kötetek díszes borítóval jelentek meg Szerző Bodon József, Szalay József, Baróti Lajos Első kiadásának időpontja • 1. kiadásː 1879 – 1883 • 2., átdolgozott kiadásː 1896 – 1897 Nyelv magyar Témakör a magyarság története a kezdetektől a 19. század második feléig Műfaj történelmi mű Részei 4 kötet Kiadás Magyar kiadás Lampel Róbert (Wodianer Ferenc és Fiai) Császári és Királyi könyvkereskedése, Budapest Külső hivatkozás MEK A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar nemzet története témájú médiaállományokat. A Szalay–Baróti-féle A magyar nemzet története című mű egy 19. század végén megjelent nagyobb terjedelmű magyar történelmi mű. Leírás [ szerkesztés] A mű első változatát Bodon József és a fiatalon elhunyt Szalay József készítette el 1879 és 1883 között. A Szalay halála után esedékessé vált második kiadás részére Baróti Lajos dolgozta át a köteteket. A második kiadás 1896 – 1897 -ben jelent meg (Lampel Róbert [Wodianer Ferenc és Fiai] Császári és Királyi könyvkereskedése, Budapest) számos illsztárcióval.
Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, A rejtelmes szigetben folytatódik. Tartalom Első rész A bolygó zátony 5 Pro és kontra 11 "Ahogy a tanár úr parancsolja" 18 Ned Land 23 Szerencse fel!
Verne akkor már tanulmányozta egy ideje a hasonló szerkezeteket, különös tekintettel Robert Fulton 1800-ban született búvárhajóját, melynek elvét később a Plongeur is felhasználta. Milyen érdekes, hogy Fulton hajóját Nautilusnak hívták. Verne új történetét egy modernkori Odüsszeiának képzelte el, csak ezúttal a tenger alatt, és végül egy tökéletesen kidolgozott vázlattal a fiókban 1865-ben kezdett bele a regény megírásába. Nemo kapitány 1954 online. A szerző időskori portréja Ellentétek a szerkesztővel Egyes irodalomtörténészek rosszmájúan megjegyzik, hogy Verne száz frankot fizetett kortársának, a híres feminista oktatónak, Louise Michelnek a Nemo kapitány ötletéért, de az üzletre nincs semmiféle bizonyíték. Verne életműve, karrierje során megjósolt több mint száz, később megvalósuló találmány kapcsán nehéz elhinni, hogy külső befolyásra volt szüksége egyik legragyogóbb története elindításához. Ami bizonyos, hogy a Nemo kapitány – mely meglehetősen későn nyerte el valódi címét – közel négy éven át készült a rendkívül egyszerűnek ható, Utazás a víz alatt munkacímen.
Verne Nautilusa A Verne által elképzelt Nautilus egy hosszú, elnyújtott kúpban végződő, szivarhoz hasonló formájú henger volt. A hajó hossza 70 méter, a legnagyobb szélessége pedig 8 méter volt. Vízkiszorítása 1500, 2 köbméter volt, a súlya azonban csak 1360 tonna, így egy körülbelül 80 cm magas része mindig kiemelkedett a tengerből – ez szolgált külső fedélzetként. A súly nagyobb része egy kettős burkolatú acéllemezben volt, amelynek külső része 5 cm vastag volt és szegecseléssel sejtszerűen képezték ki. Nemo kapitány 1954 5. A belső burkolattal T alakú vaskapcsok kötötték össze. A hajó százötven köbméternyi vizet befogadó fő víztartályokkal és száz köbméternyi vizet befogadó mellékvíztartályokkal rendelkezett. A fő-víztartályok teleengedése után lesüllyedt a vízfelszín alá, a többivel pedig nagyobb mélységekbe is eljuthatott. Az utat egy nagyteljesítményű fényszóró világította meg, amely körülbelül egy kilométer távolságra borította fénybe a tengert. A kormányos egy, a fényszóróhoz hasonló, a hajó burkolatából kiemelkedő fülkében helyezkedett el.