Az izgalmas, helyenként szívbemarkoló történet 1944 Karácsonyán, Buda ostromának kezdetén indul. Ez a megrázó esemény, a harcok apokaliptikus látványa és László édesanyjának bátor helytállása indítja el a főszereplőt az orvosi pálya felé. Szerelmek, intrikák, gyilkosság és egy sorsszerű pályafutás eseményei keresztezik egymást László életében. Tapasztalatain keresztül feltárulnak az olvasó előtt a sebészi szakma olyan belső titkai, amelyek a kívülállók számára eddig rejtve maradtak. A regény hitelességét garantálja, hogy a titkok forrása, az író, maga is sebész professzor. A sebészet rejtelmei mellett a regényben megjelennek a sorsfordító történelmi változások és velük együtt a korszak jellegzetes alakjai is. A török kori Buda (1541-1686). A könyv segítségével betekinthetünk a sebészet fejlődésének izgalmas pillanataiba, a gyógyítás mindennapjaiba, a kísérleti műtők elvarázsolt világába. Lászlóval együtt megismerhetjük a régi sebészi iskola szigorú elveit, az új technikák bevezetésének a nehézségeit, sőt a kudarcait is.
Kötél általi halálra ítélte ugyanezen hadbíróság a pozsonyi német Aulich Lajost, Buda ostromának egyik hősét; a horvátországi szerb Damjanich Jánost; a szintén horvátországi Knezić Károlyt; Láhner Györgyöt, aki a szabadságharc hadiiparáért volt felelős; a hesseni Leiningen-Westerburg Károlyt, aki magyar felesége révén került hazánkba; Nagysándor Józsefet, aki Buda bevételénél az elsők között hatolt be a Várba; a bécsi Poelt von Poeltenberg Ernőt, aki osztrák-német volta ellenére harcolt a magyar szabadságért; és végül Török Ignácot, a magyar erődök műszaki felelősét. Ez a fájdalmas, megalázó halálnem sosem volt jellemző nemesek, de különösen nem magas rangú katonatisztek esetében. Arad egyébiránt 15 szabadságharcos vértanúságának volt a helyszíne 1849-ben: augusztus 22-én itt akasztották fel Ormai Norbert ezredest, majd október 25-én, már a tizenhármak után lőtték agyon Kazinczy Lajost. A sebészet áll Flautner Lajos legújabb könyvének középpontjában – kultúra.hu. Utóbbi alezredes zárta az 1849-ben kivégzettek sorát Magyarországon. "Nem félek a haláltól, hisz ezerszer néztem én szemeibe" "Szép kis deputáció megy az Úristenhez" Damjanich féltette híres szakállát
Csikány Tamás: Buda ostromának megszervezése és vezetése 15. 40 Kávészünet 15. 40? 16. 40 Budapest ostroma 1944? 45-ben 1. Horváth Csaba: Budapest védelmének és ostromának hadműveletei 2. Babucs Zoltán: A Budapestet védő csapatok különleges alakulatai 3. Számvéber Norbert: Páncélozott harcjárművek Budapest ostrománál Vita A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! További információ
Közben hírek érkeztek a török felmentő seregek közeledéséről, s ezért az ostromlók általános támadás mellett döntöttek. A július 27-én három oldalról megindított támadás csak részleges eredményt hozott: az északi oldalon elfoglalták a külső védővonalat, délen pedig a Rondellát; a keleti támadás viszont nem volt sikeres. Még ennyi eredményt sem hozott a következő, augusztus 3-án indított általános roham. Ezután a figyelmet már kifelé kellett irányítani, mert augusztus 14-én Szulejmán nagyvezír felmentő seregeinek egyes egységei megkísérelték az áttörést az ostromlott vár felé. A támadókat azonban visszaverték, s a betörő csapatnak csak egy töredéke jutott el erősítésként a várba. Ezután az ostromlók északon és délen több kisebb-nagyobb helyi támadást indítottak, amelyek azonban csak csekély, gyakran ideiglenes eredményekkel jártak. A palota déli részén mindenesetre már sikerült megvetni a lábukat. Buda(Pest) ostromai – kultúra.hu. Augusztus 29-én a felmentő seregek még egyszer megkísérelték áttörni az ostromgyűrűt, ezúttal észak felől.
A védők persze igyekeztek ezek kialakítását ágyúzással és gyakori kitörésekkel megakadályozni, az aknákat pedig ellenaknákkal semlegesíteni. Ennek ellenére - éppen egy török ellenakna felrobbantása következtében - július 13-án az Esztergomi rondellának és a hozzá csatlakozó falnak egyes részei leomlottak, így lehetőség nyílt az északi oldalon az első jelentősebb rohamra. A rohamot azonban kemény kézitusa után, az ostromlóknak nagy veszteséget okozva visszaverték a védők. Szerencsésebb kimenetelű volt viszont a déli részen a Rondella alatti aknák felrobbantása. Ennek eredményeként a bajorok meg tudták szállni a rombadőlt bástyát körülfogó árkot, melyet most már saját védműként használtak fel, s ágyúkat telepítettek ide. Egyes vélemények szerint egy innen kilőtt ágyúgolyó - inkább csak véletlenszerű - találata következtében robbant fel a törököknek a palota északkeleti részén lévő lőporraktára, mintegy ezerötszáz harcosuk halálát okozva. A védőket azonban még ez sem ingatta meg. A támadók az északi oldalon újabb aknák robbantásával kísérleteztek, erre a törökök kemény kitöréssel válaszoltak a Bécsi kapu nál.
2010. május 5. 12:26 A Legenda Közművelődési Egyesület, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kara és Budapest Főváros Levéltára Buda(Pest) ostromai címmel rendeznek tudományos konferenciát 2010. május 13-án. A konferencia időpontja: 2010. május 13. csütörtök Helyszín: Budapest Főváros Levéltára nagy előadóterme 1139 Budapest Teve u. 3–5. A konferenciát Budapest 65 évvel ezelőtti ostromára emlékezve szervezték meg. A rendezvény azon hagyományteremtő konferenciasorozat része, amelynek megfogalmazott célja, hogy az adott történelmi eseményt ne önmagában, hanem a szélesebb történeti környezetbe plántálva tárgyalja. Így a jelen konferencia sem csupán a II. világháború eseményeivel foglalkozik. Az 1944–1945-ös ostrom ismertetése előtt bemutatják a budai vár 1686-os megvívását és az 1849-es ostromot is. Program 13:00–13:10 Megnyitó. 13:10–14:15 Buda ostroma 1686-ban 1. Hegyi Klára: Buda helyőrsége a 16-17. században 2. Domokos György: Buda ostroma 1686-ban 3. Oross András: A budai vár az 1686. évi ostromot követő években 14:15–14:30 Kávészünet 14:30–15:30 Buda ostroma 1849-ben 1.
A holnap háborúja egyébként nem rossz film, kifejezetten jól áll neki, hogy 2 óra 20 perces játékidőt és az első olvasatra kissé monotonnak hangzó "lövünk az idegenekre" történetszálat megpróbálja feldobni ezekkel a váltásokkal, a gond csak az, hogy ezeknek a váltásoknak az eseményfolyamban nem igazán van ritmusa. Érdekes módon nem csak móka és lövöldözés van. "A tudomány fontos" – mondja Pratt egy korai jelenetben – "szóval koncentrálnunk kell". És valóban, a tudomány fontos A holnap háborújában, csak a film alkotói gondolták úgy, hogy nem kell különösebben túlmagyarázni a dolgokat és elég lesz a tudománynak valamiféle változata ahhoz, hogy kitöltsük a lyukakat a történetben. A Zach Dean által írt és Chris McKay által rendezett A holnap háborúja így minden kísérlete ellenére csak egy korrekt iparosmunka, bőven nézhető, de nem fogunk hetekig beszélni arról, hogy mennyire okos film volt. Az el kell ismerni, hogy a CGI jó minőséget képvisel, de a forgatókönyv, a párbeszédek és a karakterek eléggé vázlatosak lettek, nagyon keveset tudunk meg róluk, így a jövőnkért megvívott háborújuk súlya sem igazán nehezedik a vállunkra.
Az Amazon Prime streaming felületén debütált, Chris Pratt főszereplésével fémjelzett katonai sci-fi olyan, mintha csak a kilencvenes évek közepére/végére jellemző blockbusterek (és azok olcsóbb VHS-re, TV-re hangolt mutációinak) hangulatát kívánná megidézni. Az egész világ sorsát markában tartó cselekmény kíméletlenül robog át a nézők klisékhez szokott lelkivilágán, retináján, és agysejtjein is – de ezzel együtt sem mondható, hogy ne lennének szórakoztató elemei. Spoilermentes kritika. Méretes közhelyként hathat, de az egészen biztos, hogy a koronavírus járvány okozta korlátozások jócskán éreztetik majd hatásukat a filmiparban. A folyamat gazdasági szinten már láthatóan elindult: techcégek vásárolnak fel nagy múltú filmstúdiókat, egyre nagyobb és nagyobb teret hódítanak a streaming szolgáltatások, miközben eredetileg hatalmas "moziszenzációnak" szánt alkotások kerülnek egyből a kisképernyőkre. Ezalatt pedig ugyanúgy tombolt a kimeríthetetlennek látszó retroláz, és a nyolcvanas évek esztétikája után már a kilencvenes, de még a kétezres évek elejének stílusvilága is vissza-visszaköszön a nosztalgiavágy szemérmetlen kiaknázásaként.