A Győri Egyházmegyének saját facebook-profilja is indult. A honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket szívesen fogadják az címen – szerepel Paksa Balázs sajtóreferens írásában. Győri Egyházmegye/Magyar Kurír Fotó: Ács Tamás
A Szentlélek azért jön, hogy emberi erőfeszítéseinket irányítsa, életet és életerőt leheljen az Egyházba, és mélyebb közösségbe vezessen minket a világban való küldetésünk érdekében. Miközben az Egyház elindul ezen a szinódusi úton, arra kell törekednünk, hogy a hiteles meghallgatás és megkülönböztetés tapasztalataiba merüljünk, és hogy azzá az Egyházzá váljunk, aminek Isten akar minket. Győri egyhazmegye honlapja . A szinodalitás tehát nem annyira egy esemény, sokkal inkább egy stílus és egy létmód, ahogyan az Egyház a küldetését a világban beteljesíti. A jelenlegi szinódusi folyamatot, amelyre vállalkozunk, egy alapvető kérdés irányítja: Hogyan történik ez az "együtt haladás" ma Egyházunkban? Milyen lépésekre hív minket a Lélek, hogy szinodális egyházként növekedjünk az "együtt haladásunkban"? Ennek a szinódusi folyamatnak a célja nem csupán egy sor gyakorlat elvégzése, amely elkezdődik és aztán abbamarad, hanem inkább egy olyan utazás, amely hitelesen növekszik a közösség és a küldetés felé, amelynek megélésére Isten hívja az Egyházat a harmadik évezredben.
Veres András arról is beszélt, hogy új egyházmegyéjében először is tájékozódnia kell, meg kell ismernie az egyházmegye sajátosságait. Ugyanis bármilyen kicsi is Magyarország, mégis minden egyházmegye más, és mások a kormányzásával járó kihívások is. A Szombathelyi Egyházmegyében, amelynek eddig püspöke volt, többnyire kistelepülések vannak, a Győri Egyházmegyében ezzel szemben inkább nagyobb települések és városok, ez pedig másfajta lelkipásztori munkát igényel. Hozzátette: támaszkodhat elődje, Pápai Lajos segítségére is, aki kispap korában elöljárója volt, és akivel azóta is "jó emberi kapcsolatban" van. A Szombathelyi Egyházmegye jövőbeni vezetéséről Veres András elmondta: az egyházmegye tanácsadó testületének nyolc napon belül kormányzót kell választania, aki addig irányítja majd az egyházmegyét, amíg Ferenc pápa kijelöli az új püspököt. Veres András 1959. Győri egyházmegye honlapján. november 30-án született Pócspetriben. A Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú teológiai tanulmányait Egerben, Budapesten, majd Rómában végezte, licenciátust morálteológiából szerzett a római Alfonsiana Egyetemen.
Az egyházmegye iránt érdeklődők továbbra is megtalálják a szükséges információkat a megújult, logikusabb elrendezésű, célszerűbb menürendszerben. A bő négy évvel ezelőtt elindult, rendszeres frissítésű honlap minden eddigi tartalmát megőrizték, hogy új formában tárhassák az olvasók elé. A már megszokott hírek, különböző eseményekről szóló beszámolók a bal oldali oszlopban kaptak helyet; a jobb oldali oszlop az eseményeké, melyet naptárformában és részletezve is kattintásra kínálnak. A honlap néhány új szolgáltatással is kedveskedik böngészőinek: az egyházmegyei név- és címtár kereshető adatbázissá alakult, hogy minél könnyebben megtalálhassa mindenki a számára szükséges tudnivalókat. Interjú Simon Dávid papnövendékkel • Szent Kelemen Plébánia, Bük. Az oldalhoz külön videócsatorna tartozik, rendszeresen frissülő tartalmakkal. Hírlevél-szolgáltatás indul, mely ingyenes feliratkozás után rendszeresen, e-mailben tudósít az egyházmegyét érintő legfontosabb aktualitásokról. Az oldalon a napi evangéliumot is olvashatjuk. Hamarosan mise-kereső szolgáltatás is elindul.
Húsvét vasárnap Mint ahogy más jelentős ünnepnapok alkalmával, húsvét vasárnap sem volt szabad dolgozni, főzni, takarítani, az állatokkal foglalkozni, de még varrni sem. A juhászok kihajtották a csordát a legelőre, de azokat aznap nem terelték haza. A Tápió-menti falvakban úgy tartották, hogy aki ezen a napon seper, az a lehetséges hétfői locsolókat "sepri el". A kiszolgálás zökkenőmentes, az áruválaszték széles a hazai üzletekben a húsvét előtt. A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy minél korábban megy valaki fürdőzni, annál nagyobb szerencse éri. A moldovai magyarok szerint, ha egy útkereszteződést napfelkelte előtt megöntöznek, akkor az megóvja őket a jégesőtől és a balesetektől, ha pedig a piros tojást a család tagjai a homlokukhoz érintik, akkor nem fog fájni a fejük. Szokás volt a mosdótálba is tenni egy piros tojást, mert úgy tartották, hogy az abban mosdó családtagok megőrzik egészségüket. Régebben, de még ma is szokásban van, hogy sonkát, tojást és kalácsot valamint bort visznek az emberek a templomba, amire a pap áldását kérik. Ezek a leggyakrabban fogyasztott húsvét vasárnapi ételek Magyarországon.
dijoni mustár, 3 dl majonéz, friss péksütemény
A locsolkodás után a fiúknak tojást ajánlottak, de ha az apa jókedvében volt, akkor szalonnát, vagy akár pálinkát is kínált a fiúknak. Néhány területen az volt a szokás, hogy az apa sonkát, kocsonyát, kalácsot és bort is ajánlott. Az sem volt ritka, hogy a fiúk csapata a sokadik ház után már erősen ittas volt – ami még izgalmasabbá tette a locsolkodás szokását. Húsvéti lakoma, rosszullét nélkül: így tarts mértéket! | Mindmegette.hu. A locsolkodás után a fiúk a kapott ételekkel és ajándék húsvéti tojásokkal tértek haza.
A magyarországi élelmiszerellátás biztonságát meg fogjuk tudni őrizni, összességében fenntartható a kiegyensúlyozott árukínálat – húzta alá.
Az ilyen házaknál a fiatalember átadta a tojásokat, ahol rántottát készítettek azokból, és ajándék szalonnát kaptak mellé. A fiatalember ezután összetörte a tojáshéjakat a lány háza előtt, ami rossz érzést keltett a többi fiúban. Reggel a fiatalemberek locsolkodni indultak. Először a keresztszülők hölgytagjait látogatták meg. A nagyobb család hölgytagjainak meglocsolás után azokat a lányokat látogatták meg, akik tetszettek nekik. Erdélyben a fiatalok minden egyes házat végigjártak sokféle, látványosan vicces módon. Miután megérkeztek egy házhoz, bekopogtak és az ajtót nyitó anyát vagy apát az alábbi verssel köszöntötték: Szépen kérem az anyját, Adja elő a lányát, Hadd locsolom a haját, Hadd nőjjön nagyra, Mint a csíkó farka, Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza! Szabad-e locsolni? Deagostini legendás autók. – és – Zöld erdőben jártam, Piros rózsát láttam, el akart hervadni, Ezután az anyuka vagy apuka előhozta a lányát, akit meglocsoltak. Míg a versek gyakran viccesek voltak, a szokás lényege a lányok meglocsolása volt.
Ehhez hasonlóan máshol a húsvéti maradékok hamvait a ház pincéjében ásták el, hogy ne érhesse villámcsapás a házat, és hogy a kertben gazdag legyen a termés. Zemplén falvaiban a húsvéti kalács morzsáit a csirkéknek adták, mert úgy vélték, hogy ettől több tojást fog tojni. Egyéb szokások A határjárás szintén húsvét vasárnap történt. A szokás szerint (amelynek nem feltétlenül vallási gyökerei vannak) a növények elvetése a tavasz elején védelmezi a termést, és megvédi a falvak fiataljait, hogy elhagyják a települést. A határjárás megvéd a jégesőtől, a sáskajárástól, az áradásoktól, a tűztől és még az idegenektől is: "távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvízeket, falunktól a tüzet, idegeneket; adj bő termő esztendőt s békességet! " Az erdélyi Szentgerice faluban (ma Gălățeni, Románia) a határjárás arra szolgált, hogy megalázzák vagy figyelmeztessék a közösség "kockázatosan" viselkedő tagjait. A kicsapongó lányoknak bölcsőt ajánlottak, a lopással vádolt személyeket börtönnel fenyegették, a hanyag papoknak bizonyos dolgokat ajánlottak áldásra, az alkoholistáknak pedig pálinkát kínáltak.