Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek halottak napi szentmisét mutat be a VIII. kerületi Szent József templomban 2020. november 2-án (Fotó: Ambrus Marcsi) A koronavírus-járványban elhunytakért, hozzátartozóikért, és a járvány miatt különös terhet viselőkért ajánlotta fel halottak napi szentmiséjét Erdő Péter, aki megemlékezett a nizzai Notre Dame-ban történt terrorcselekmény áldozatairól is. A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a VIII. kerületi Szent József templomban hétfőn este elhangzott homíliájában felidézte a Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus tetteit, akit 1808-ban, alig 23 éves korában VII. Piusz pápa nevezett ki esztergomi érsekké, és aki alig egy évvel később, a napóleoni háború győri ütközetben alulmaradó, sebesült vármegyei katonák ápolása közben kapta el a tífuszt, majd halt meg. – Az ítélet napján, ahogy maga Jézus tanít minket, nem azt fogják kérdezni, hogy kinek milyen volt a származása, hogy ki milyen magas tisztséget töltött be életében, hanem elhangzik majd az Örök Bíró szava: "Beteg voltam és meglátogattatok".
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke pénteken reggel és délelőtt úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten, a Budahegyvidéki Református Templomban. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján délelőtt tart úrvacsorás istentiszteletet a fővárosi Deák téri evangélikus templomban. A kiemelt képen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete ajándékot ad át a Gyermekek a gyermekekért elnevezésű karácsonyi rendezvényen Budapesten, a Magyar Szentek templomában 2015. december 22-én. A gyermekek által összeállított, a szeretetszolgálat által kiegészített ajándékcsomagokat országszerte a karácsony előtti napokban osztják szét a rászorulóknak az egyházmegyei karitász csoportok munkatársai. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források. (Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt. ) Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket. Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források). Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… … Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek címtemploma ugyanaz a római templom, ahová elődjét, Báncsa Istvánt, az első magyar bíborost a 13. században eltemették?
A játék hihetetlen ereje – gondolatok egy élménypedagógiai képzés margójára "Többet megtudhatsz másokról egy óra játékkal, mint egy év beszélgetés alatt. " "Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik. A tudósok bebizonyították, hogy az anyai ági nagymama – a gyermek életében a legfontosabb személy. És, ezért …. " Ha végiggondoljuk Platón és Schiller szavait, bizony sok igazságot találunk benne. Valahogy kicsi korunktól kezdve ösztönösen belénk van kódolva, hogy játszunk, csak aztán az évek előrehaladtával mégis egyre kevesebbet tesszük ezt, pedig nagy szükség lenne rá. Ugyanis a játék tanít, fejleszt, motivál, inspirál, élményt ad és még számos pozitív hatása van. Néhány héttel ezelőtt a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely 30 órás akkreditált élménypedagógiai alapozó képzésén jártam és 3 napot végigjátszottam, most pedig az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat, gondolataimat hoztam el Nektek, mindazoknak, akiket érdekel, hogy mi is az élménypedagógia, mire használható, mit ad egy ilyen képzés és mennyivel több leszel, ha elvégzed. fokozatosság A 3 napos tréning a fokozatosság elve alapján volt felépítve az egyéni játékoktól kezdve, a páros, majd kiscsoportos feladatokon át, a komplexebb fél csoportot, illetve nagy csoportot igénylő tevékenységekig.
Mind szakmailag, mind emberileg rengeteget tanultam tőlük, ők indítottak el ezen az úton, és időről-időre kísérnek is rajta. Amit a táborokról, az élménypedagógiáról tudok, azt tőlük tudom, én pedig hozzátettem a saját szakmaiságomat, személyiségemet, kreativitásomat. Talán soha nem volt még ennyire szükségünk arra, hogy tartsuk magunkban, a kollégáinkban és a gyerekekben a lelket! Eseménynaptár - Hogyan beszélgessünk jól az online térben? - moderátorképzés - nonprofit.hu. A jövőnkért érdemes folytatni a munkát! Balatoni József A cikkben szereplő fotók a szerző sajátjai Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ SolStock
Komfortzónából a tanulási zónába Az élménypedagógia alapvetése, hogy a résztvevőket mozdítsa ki a komfortzónából, és juttassa el őket a tanulási zónába, ahol intenzívebb a részvétel, gyorsabb a reakció, magasabb a koncentráltság, és nagyobb fizikai igénybevétel vár a résztvevőkre, persze anélkül, hogy a pánikzónába jutnának. Az élménypedagógiát fizikai aktivitás kíséri (ami a mai oktatásban jelenlévő passzív befogadóhelyzet ellentéte), csoportban zajlik, és fontos, hogy nincsenek benne előre leosztott szerepek. Kihívás és kockázat Bányai Sándor elmondta, hogy az élménypedagógia kifejezetten a kihívás irányba akarja mozdítani az egyént és a csoportot. Kalandok és álmok szakmai műhely. Fontos, hogy minél magasabb célokat tűzzön ki a csoport. Ez a helyzet konfliktusforrásként működhet, ami fontos megtanulandó élethelyzet a gyerekeknek, és a facilitátornak kezelnie kell tudni ezeket a szituációkat. Kockázat nélkül nincs tanulás, mulatság és játék. Ahhoz, hogy valódi élmények érjék a gyerekeket, szükség van arra, hogy kockázatot vállaljanak, kihívást keressenek, és megtanulják, hogy maguk is felelősek a tudásukért.
A működés hátterére egyesületet is létrehoztak a tagok, a munkát önkéntes alapon végzik. Mint mondják, a Szatyor nem kereskedelmi tevékenységet végez, és nem is szolgáltat. A Szatyor egy kapcsolat a termelő és a fogyasztó között. Fontos, hogy a szervezők szigorúak, csak azokat engedik be standjukkal, ahol megfelelő metódussal készítik a termékeket. Akkreditált haladó szintű élménypedagógiai továbbképzés - Előadás/Kiállítás - SzombathelyPont. Törekednek arra, hogy minél kisebb legyen a készítés ökológiai lábnyoma, a termelőtől a vásárlóig tartó rövid beszerzési lánc pedig számos előnnyel rendelkezik az ártól az élelmiszer-biztonságon át a stabilitásig. A piaci kavalkád is színes: az alapvető élelmiszerektől a kuriózumokig, a hozzávalóktól a készételekig terjed, de használati cikkek, népművészeti és kézműves, iparművészeti standok ugyanúgy sorakoznak itt, és várják a vásárlókat. A piac tavasszal még Dunaszentpálra és Mosonmagyaróvárra is ellátogat. Húsvétváró Szigetközi Szatyor április 10-én 8. 00-tól 13. 00 óráig Máriakálnokom, a Kápolna tér-Rózsakert helyszínen.
Az élménypedagógia ezzel szemben a tapasztalati tanulást előtérbe helyezve főleg arra törekszik, hogy olyan kereteket teremtsen, amelyek közt a gyerek tanulhat. Az élménypedagógia elsősorban a szociális kompetenciákat fejleszti, amelyekkel a gyerek alkalmasabbá válik az együttműködésre, arra, hogy kezdeményezzen, vállaljon felelősséget a saját tanulásáért, olyan folyamatokban vegyen részt, amelyek nélkülözhetetlenek a tanítási, tanulási folyamatban, és még inkább nélkülözhetetlenek, ha kilép az iskola keretei közül. A gyerekek a tervezés, a végrehajtás és a feldolgozás hármas egységében járják be a tapasztalati tanulás körét, azzal a céllal, hogy maguk tervezzenek, úgy, hogy a facilitátor beavatkozása minimális legyen. A közös végrehajtást feldolgozás követi, ami segít elmélyíteni, leszűrni a tapasztalatokat, hogy azok olyan élménnyé és tudássá váljanak, amelyek az adott szituáción kívül is hasznosíthatók. Az élménypedagógia a feldolgozás segítségével fejleszt, nem hordoz közvetlenül tananyagot, de más és több, mint a játék.