A szerves anyag nagy jelentőséggel bír a talajtulajdonságokra, és kizárólag pozitív hatásai vannak a termelő szemszögéből. Meghatározza például a talaj: Struktúráját és aggregát stabilitását Vízgazdálkodását Művelhetőségét Tápanyag-gazdálkodását Eliszapolódását, cserepesedési hajlamát A bomlási folyamat A talaj faunája végzi az elhalt szerves anyagok bontását egyre kisebb részekre, közben pedig a talajba ásott járatok segítségével mind több oxigént juttatnak a folyamatba. A földigiliszták nagyon speciális élőlények és értékes feladatot látnak el. Lebontják a szerves anyagot illetve mozgásukkal keverik a talajt. A baktériumok és gombák is fontos szerepet töltenek be a folyamatban. A végfázisban egyszerű végtermékeket állítanak elő, amelyek felvehetőek a növények számára (pl. : nitrát, foszfát és szulfát). Ezt a folyamatot mineralizációnak nevezzük. Humusz kialakulása. A különféle szerves vegyület lebomlása következtében köztes termékek képződnek, melyek reakcióba lépnek egymással, illetve más vegyületekkel.
Megérkezett az eső az országba. És nem is kevés. Egy mediterrán ciklonnak volt köszönhető a jelentős mennyiségű csapadék − mondta el Kovács Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológusa a Menedzsment Fórumnak. Ennek köszönhetően a legtöbb helyen megszűnt az aszály, az őszi vetések számára is kedvezőbbek lettek a feltételek. Az agrometeorológus elmondta: az ország jelentős részén ezzel együtt is ötven–nyolcvan milliméter csapadéknak megfelelő víz hiányzik a talaj fölső, egyméteres rétegéből. Ősszel és télen ennyivel több csapadéknak kellett volna a talaj mélyebb rétegeibe raktározódnia ahhoz, hogy feltöltődjön, és az őszi vetések tavasszal ideális körülmények között fejlődhessenek. A múlt hét szerdán érkező légörvény a hét végéig meg is határozta hazánk időjárását. A lehullott csapadék mennyisége nagy területen meghaladta a húsz millimétert. Északkeleten és délnyugaton helyenként ez a mennyiség az ötven millimétert is elérte. Délkeleten és északnyugaton azonban kevesebb esett, Szeged–Makó környékén még tíz milliméter sem hullott − közölte Kovács Attila.
Úgyhogy ne irtsd ki a csalánt, hogy a katica ki tudja irtani a levéltetveket. 2. Felerősíti az illatokat A csalán közelségének hatására a gyógynövények több illóolajat termelnek, így jóval erősebb lesz az aromájuk. Emellett a csalán hatására az egészségünket javító tulajdonságaik is képesek felerősödni. Azonban arra ügyeljünk, hogy a túl sok csalán el tudja nyomni a körülötte lévő növényeket, így mindig ügyeljünk rá, hogy ne tudjon túlságosan elszaporodni. 3. Kiváló talajszakértő A csalán nitrofrekvens növény, vagyis kedveli a nitrogénben gazdag talajt. Így lessük meg, hol nő a legtöbb csalán a kertben, mert ott a talaj dúskál nitrogénben, így telepítsük oda a veteményest. 4. Dúskálhatunk a komposztban A csalán levelei és szárai igazán értékes anyagokat tartalmaznak a kerti növényeink számára. Rengeteg káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat tartalmaznak, emellett dúskálnak A-, B-, C- és K- vitaminokban és szerves savakban, így kiváló részét képezik a komposztnak. 5. Remek permetezőszer A belőle készült csalánlé kiváló permetezőszer.
Ezek egy része-a növényi és állati maradványok bomlásakor felszabaduló-ismert szerkezetű vegyület, a másik-jelentősebb-része pedig a bomlástermékek átalakulása, összekapcsolódása révén képződött specifikus szerves anyag. A specifikus szerves anyagok (humuszanyagok) pontos szerkezetét jelenleg nem ismerjük. Mennyiségük és minőségük a képződési feltételektől (nedvességtartalom, hőmérséklet, kiindulási anyagok stb. ) nagymértékben függ. A talaj légnemű fázisának mennyisége és összetétele befolyásolja a gyökérlégzést, a mikroorganizmusok tevékenységét, illetve a biológiai és egyes kémiai reakciók (pl. a szerves anyagok bontása és szintézise, oxidáció-redukció) lejátszódását. A talaj folyékony fázisa hidratált szabad kationokat és anionokat, ionasszociátumokat (ionpárokat), oldható szerves vegyületeket, fémkomplexeket, valamint semleges molekulákat (abszorbeált gázokat) tartalmazó, bonyolult összetételű elektrolitoldat. Humuszanyagok és a talaj szerkezete [ szerkesztés] A talaj pórusos szerkezete teszi lehetővé, hogy vizes oldatok, légnemű anyagok áramolhatnak szabadon a gyökerek irányába vagy onnan el.
A korai csonthéjasok az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a kajszi a virágzás végén, a mandula teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás elején jár. A szilva fajtától függően virágzik vagy fehérbimbós állapotban van. Erre érkeztek a hét eleji reggeli fagyok és a hó. A kajszibarack a teljes virágzás idején érzékeny a fagyra. Fotó: depositphotos A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2, 2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2, 9 foknál tíz százalékos-, -5, 6 foknál akár 90 százalékos lehet a fagykár. A sziromhullás, terméskezdemény fázisában -0, 8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4, 4 fok esetén már 90 százalékos kárral számolhatnak a gazdák -véli Kovács Attila. Hozzátetette, ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától, a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is. A maitól nagyobb fagy a héten már nem valószínű, de fagykárt a mai reggel is okozott.
© Technológia: Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka – véli, ezért állami támogatást kér a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti nyilvános illemhelyek ingyenessé tételéhez. Lombár Gábor, aki Balatonfenyves független polgármestere az MTI-nek azt mondta, újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében. Véleménye tudományos oldalról is megerősítést kapott. Vizelet a balatonban 8. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja az MTI-nek azt mondta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít. Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente 1, 2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel. Ez a tó teljes terheléséhez képest nem olyan borzasztóan sok, hiszen csak a Zalából körülbelül 25 tonna érkezik évente a tóba, de ahhoz képest sok, hogy nagyon drága beavatkozások árán sem sikerült 8-10 tonnára csökkenteni a kívülről érkező foszfor mennyiségét –derült ki.
Felnőtt boltokban speciális, kifejezetten szexuális játékokhoz való fertőtlenítő készítményeket kapni.
A nagyobb kontrollnak köszönhetően mára ez sokat javult, de a túl sok vizelet ismét negatív folyamatokat indíthat el, ami a balatoni élővilágra is komoly veszélyt jelenthet – mondta a szakorvos. Velvet - Élet - Íme, ezek a teendők szeretkezés után. Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatásvezetője korábban az Indexnek elmondta, hogy a legutóbbi mintavétel nem mutat határérték feletti algamennyiséget, de ettől függetlenül egy hosszabb kánikulában bármikor elszaporodhatnak a toxikonokat termelő kékalgák. Fábián Károly úgy véli, hogy a gyerekekre különösen oda kell figyelni, náluk ugyanis már kevesebb gomba, baktérium is allergiához, ekcémás fertőzéshez vezethet. A kismamáknak különösebben nem kell aggódniuk, bár hüvelyi fertőzést ők is elkaphatnak – ami a szülés előtt nem szerencsés –, mivel ők rendszeresen járnak nőgyógyászati kontrollra; ha el is kapnak valamit, bizonyára időben észreveszik és kezelik. Fábián Károly azt javasolja, hogy mielőtt bemegyünk a vízbe, használjuk a toalettet, a fürdőzést követően pedig zuhanyozzunk le.
A strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka. A Balatoni Szövetség állami segítséget kér. Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka – véli, ezért állami támogatást kér a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti nyilvános illemhelyek ingyenessé tételéhez. Vizelet a balatonban 6. Lombár Gábor, aki Balatonfenyves független polgármestere az MTI-nek azt mondta, újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében. Véleménye tudományos oldalról is megerősítést kapott. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja az MTI-nek azt mondta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít. Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente 1, 2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel. Ez a tó teljes terheléséhez képest nem olyan borzasztóan sok, hiszen csak a Zalából körülbelül 25 tonna érkezik évente a tóba, de ahhoz képest sok, hogy nagyon drága beavatkozások árán sem sikerült 8-10 tonnára csökkenteni a kívülről érkező foszfor mennyiségét –derült ki.