Bemutatjuk a pályaműveket Nyertes pályázat: 6 millió forint összegű díjban részesültek a 17. bírálati sorszámú pályamű szerzői: Kis Péter Építészműterme Kft. A díjazásban, illetőleg megvételben részesített pályaművek szerzői és munkatársai a következők: 6 millió forint összegű díjban részesült 17. bírálati sorszámú pályamű szerzői: Kis Péter Építészműterme Kft. Kis Péter, Balázsa Gábor, Ükös Tamás, Valkai Csaba, Divinyi Gábor, Molnár Bea, Tarr Ivett, Markovics Péter, Oltvai András, Oltvai Tamás, Szűcs Gábor Rangsorolás nélkül 2, 5 millió forint összegű megvételben részesült 1. bírálati sorszámú pályamű szerzői: NAPUR Bt. Ferencz István, Ferencz Marcell, Détári György, Irányossy Eszter Rangsorolás nélkül 2, 5 millió forint összegű megvételben részesült 20. Nemzeti Hauszmann program. bírálati sorszámú pályamű szerzői: Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ Szécsi Zsolt, Fogarasi Barbara, Lénárd Márton, Kiss József Rangsorolás nélkül 2 millió forint összegű megvételben részesült 7. bírálati sorszámú pályamű szerzői: PLAZA Műterem Kft.
1 / 5 A kincseket rejtő kút 2 / 5 Kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tárgyak kerültek elő 3 / 5 Bepecsételt díszítésű, török típusú cseréppipa 4 / 5 Különböző pipaleletek 5 / 5 Kávé vagy tea fogyasztására szolgáló kínai porceláncsésze Szintén előkerült számos értékes tárgyi lelet, melyek a török hódoltság korából származnak. Az egyik legérdekesebb ezek közül egy fehér anyagú, bepecsételt díszítésű, török típusú cseréppipa. A dohányzás kultúráját a törökök hozták be a meghódított területekre a 16. század végén. A kútból előkerült egy igen jó minőségű kínai porceláncsésze is, amely az egykori Oszmán Birodalom kiterjedt kereskedelmi kapcsolatairól árulkodik. Eladó tégla lakás - I. kerület, Dísz tér #32316587. A csésze, amely valószínűleg kávé vagy tea fogyasztására szolgált, külső oldalán növényeket és kakasokat, belső felén pedig jellegzetes "hegy-víz kép" szimbólumot ábrázol. Hazánkban szintén török hatásra a 16-17. században jelent meg a kávézás, főként a katonák körében, majd hamar népszerű szokás lett a társadalom minden rétegében. Régészeink megtalálták egy kétfülű, jellegzetes "török" tárolóedény darabjait is.
A teljes zárójelentés pdf formátumban olvasható.
(A helyesbített jogszabály szövege a Magyar Közlöny 2006. február 7-én megjelent, 13. számának 986. oldalán olvasható. )
A bírói jogértelmezés szerint ugyanis ez csak akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Az ellenkező értelmezés az egyenlő bér elvébe ütközne, hiszen ezzel a magasabb végzettséggel nem rendelkező, ezáltal kevésbé értékes munkát végző munkavállaló is azonos bérre lenne jogosult, mint magasabban képzett kollégái. Ekkor kötelező garantált bérminimumot fizetni. Előfordulhat, hogy az egyébként végzettséghez nem kötött munkakörre felvett munkavállalót a munkáltató - átirányítás keretében - ideiglenesen olyan feladatra utasítja, amihez viszont már előírás a garantált bérminimumra jogosító végzettség. Ha e végzettséggel a munkavállaló rendelkezik, akkor mindaddig meg is illeti a garantált bérminimum, amíg e feladatokat látja el. A munka törvénykönyve szerint ugyanis ilyenkor a munkavállaló a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Kártyás Gábor blogja
kormányrendelet 28. § b) pontjában meghatározott büfétermékek forgalmazása. Ezen hivatkozás a meleg- és hideg ételekre, cukrászati készítményekre, sütő- és édesipari termékekre, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat forgalmazó üzletre utal, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik. Nem több a trükközés a bérekkel | Magyar Idők. Nem derül ki a kérdésből, hogy e körbe tartoznak-e, de ezt Önök egyértelműen meg fogják tudni határozni. Az azonban tény a fentiek alapján, hogy akár jogszabály, akár a munkáltató várja el adott végzettség meglétét, azzal az érintett munkavállaló jelenleg nem rendelkezik. Ekkor adott munkakörben nem is foglalkoztatható (ha a munkáltató elvárása a végzettség megléte, és a fenti rendelet alapján nem kötelező, ő adhat felmentést alóla), és nem illeti meg a garantált bérminimum sem. Forrás: Adózóna /
Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Mikor jár a garantált bérminimum, és mikor nem?. Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
Kategória: Munkajog 2022. 03. 17. 12:30 Mobbing, bossing, pszichoterror? A vállalatoknál a nem, vagy nem megfelelően diagnosztizált és kezelt munkahelyi zaklatás mérgezheti a szervezeti kultúrát, és a munkavállalók megtartására is negatívan hathat. Ezért nem mindegy, hogy a vállalat hogyan jár el zaklatási kérdésekben, felismeri-e azokat, és milyen lépéseket tesz ellenük. A zaklatáshoz nem szükséges, hogy legyen áldozati oldalon ún. védett tulajdonság (pl. nem, családi állapot, életkor, bőrszín stb. ), és nem korlátozható szexuális zaklatásra sem. Jelen cikkünk ezért azokat a gyakran előforduló eseteket járja körbe, amelyeknek ezek nem ismérvei, továbbá arról szól, hogy hogyan azonosítható a zaklatás, milyen kárt okozhat a szervezetben, milyen felelőssége van a munkáltatónak, és milyen lehetőségei a munkavállalónak. Az írása. Bővebben...
Fontos, hogy a garantált bérminimumra való jogosultságot az is megalapozza, ha - bár jogszabály nem követelné meg - a munkáltató maga dönt úgy, hogy legalább középfokú végzettséget ír elő egy adott munkakörre (például belső szabályzatban, vagy a munkaköri leírásban). Például, ha a mozi üzemeltetője a jegyvizsgáló munkakörbe is csak érettségizett munkaerőt vesz fel, úgy e munkakörben is köteles garantált bérminimumot fizetni. Hozzá kell tennünk, hogy a bírói gyakorlat alapján ez akkor is így van, ha nincs is írott szabály e követelményre, a gyakorlat viszont az, hogy adott munkakörben a munkáltató kizárólag középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Ilyenkor a bíróság egyéb okirati bizonyíték hiányában is megállapíthatja, hogy, mely a munkáltató az adott munkakörök betöltése feltételéül a legalább középfokú a gyakorlatban ténylegesen elvárta, azaz szakképesítési követelményt alkalmazott. Kártyás Gábor szerint azonban nem vonható le ilyen következtetés, habár minden alkalmazott középiskolát végzett, de ez csupán a véletlen műve, és a munkáltató belső szabályzata egyértelműen rögzíti, hogy egyébként megelégedne az általános iskolai végzettséggel is.