Zöldségmagok, fűszermagok, virágmagok, virághagymák, kerti eszközök, kerti kiegészítők egyaránt megtalálhatók a Dekor&Mentha Shop kínálatában. Napi és ünnepi ötletekkel, meglepetésekkel, saját kertek versenyeivel szeretnék kedvében járni látogatóimnak, kertépítő társaimnak.
Ha te csak a diófa metszéséről szeretnél megtudni mindent, akkor kattints ide és azonnal a metszési résznél fogod találni mag ad! Ha viszont mindent megszeretnél tudni a diófáról, akkor mar adj velem továbbra is! A diófa rövid bemutatása Egy nagyon kedvelt növény, külalakja és gyümölcs e miatt terjedt el. A diófa hatalmas, méltóságteljes koronával lett megáldva, ami alatt sokan elférnek, ráadásul hosszúéletű, valódi örökséggé válhat. A diófélék család jába tartozó dió nemzetség nemcsak egy fajt jelöl, hanem összesen huszonegyet. Amit mi általánosságban diónak nevezünk, az a közönséges dió, vagyis a Juglans regia (eredetileg királyi diót jelent). A közönséges dió egyáltalán nem számít ritkaságnak, Közép-Európától egészen Kína délnyugati vidékéig találkozhatunk vele. A diófa lombhullató, egylaki, átlagos mag assága 18-20 méter, de vannak ettől nagyobbak is. Kora elérheti a 150 évet is, de nem növekedik folyamatosan, cseperedése a várható élet tartam felénél megáll. Minden a metszésről: gyümölcsfák, dísznövények, készüljetek! | Hobbikert Magazin. A diófa igényei A diófa koronája mag as és széles, ezért érdemes nagyobb területet biztosítani számára, már a kezdet kezdetén ügyelni kell a felnőttkori méretére, mivel nagy árnyékot ad, és a légvezetékeket is zavarhatja.
2010. október 14., csütörtök, Család A diófa sok tekintetben különbözik a gyümölcsöskert más fáitól. Akár azt is állíthatjuk,,, szeszélyesen kényes". A diófa korántsem szünteti be a nedvkeringést lombozata hullásával, erre csak akkor kerül sor, ha a levegő hőmérséklete 5 fok alá süllyed. A metszést azonban ekkor is nehezen tűri. Mi annak idején soha nem metszettük a diófákat. Difa metszése mikor . És jól tettük. Emeletnyi magasra nőttek, és mindig bőven teremtek. Volt legalább tíz diófánk, valóságos ligetet alkottak. Persze, előfordul, hogy fagykár, széltörés vagy más, fákat zavaró helyzet miatt ágakat kell eltávolítanunk. Mivel azonban a vágás helyén (különösen nagyobb felületen) szövetszaporító, ún. kalluszréteg nem képződik, fánk védtelen marad a mindenütt jelen lévő taplószerű gombák fertőzésével szemben. Az ilyen seb a fa nyugalmi időszakában is állandóan szivárgó nedvet bocsát ki, ami még inkább kedvező megtelepedési hellyé teszi a nyílt sebet. Néhány év alatt fánk korhadni, odvasodni kezd, törékennyé válik, és egyre kevesebb ágat hoz.
Készítő, márka: kovács margit Terméktípus: bonbonier, doboz Kor: 1950-1969 Stílus: népi Jelzett: jelzett Állapot: hibátlan Nagyon szép igazi gyűjtői darab vajtartó Kovács Margit Magaság 9-cm Széles 15-cm Garanciális feltételek Fizetési opciók Banki előre utalás Készpénz Szállítási opciók Szállítás innen: Magyarország Feldolgozási idő: 1-2 hét Személyes átvétel Budapest XIV. Postázás törékenyként 5000 HUF Külföldi szállítás Az eladó ezt a terméket nem szállítja külföldre.
Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Élőképjellegű, epikusan mesélő reliefek, színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben. Elismerések, megrendelések [ szerkesztés] 1928 -ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948 -ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki.
A világháború előtt a kerámia újrafelfedezése a kortárs progresszió része volt, Kovács Margit pedig számtalan megrendelést kapott, amelyek nem az azóta jól ismert kerámiaszobrairól, hanem elsősorban épület faldíszekről és belső terek dizájnjáról szóltak. Az 1948 utáni pályaszakasz folyamatos állami megrendeléseket hozott Kovács Margit számára. A Rákosi-korszak szocreálja, majd az azt követő szocialista humanizmust hirdető közösségi művészet biztos felvevőpiacot jelentett számára és a népi hagyománnyal ötvözött realista ábrázolásmódja számára. A Rákosi-korszak főműveinek tekinthetők a több száz festett mettlachi lapból álló monumentális kerámiafalképei pédául a hegyeshalmi határállomáson vagy a budapesti Úttörő Áruházban. A Régiposta utcában látható munkája Tipizáló paraszti fazekasfigurái, a Kenyérszegő vagy a? meghitt légkörű? brüsszeli világkiállításon (1958) szerepeltetett Fonó az új ideált emberléptékben megfogalmazó jelképek lettek, ugyanakkor sokszorosított plasztikái a Kádár-kori lakások általános kellékeivé is váltak.
Kovács Margit ( Győr, 1902. november 30. – Budapest, 1977. június 4. ) Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész. Kovács Margit keramikusi tevékenységére hazai és külföldi iskolákban folytatott tanulmányok során készült fel. Jaschik Álmos magániskolájában grafikát, az Iparművészeti Iskolában porcelánfestést tanult 1924 - 26 -ig. 1926 - 28 között Kende Judittal együtt Bécsben sajátította el a keramikusi mesterség alapjait, Hertha Bucher kerámiaműhelyében. Münchenben a Staatsschule für Angewandte Kunst intézményében képezte tovább magát keramikusként s ugyanitt szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. 1932 -ben Koppenhágában tett tanulmányútja során funkcionális használati tárgyak készítésével ismerkedett. 1933 -ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázási technikáját sajátította el. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat.
A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatásokat asszimiláló, egyéni hangú dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezést is. Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Élőképjellegű, epikusan mesélő reliefek, színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve.