Ezek közül az alábbi galériában szemezgettünk: Mol Campus – belső képek, Galéria: itt Forrás: Sokakban merül fel rendszeresen az a kérdés, hogy a menedzsment, köztük Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, hol fog majd ülni. Az egyszerű lélek azt hihetné, a társadalmunkból fakadó hierachikus berendezkedésből adódóan, hogy nyilván a legfelső szinteken, hiszen ő a nagyfőnök. De ez közel sincs így, olyannyira, hogy a tervek szerint a vezetőség a 6. és 7. emeleten fog ülni, a két épület találkozásában, az ország egyik leendő legmodernebb épületének és egyetlen tényleges "kvázi felhőkarcolójának", hivatalosan magasházának szívcsakrájában. Ez tudatos döntés volt a MOL részéről. Azt biztosan tudták a tervezés elején is, hogy nem felülre szeretnék a menedzsment szintet, és a sok praktikus szempont miatt (központi elhelyezkedés, időspórolás, stb. ) mellett nem árt tudni, hogy a jelenlegi épületben is a 6. -on van a vezetőség, ami már-már hírhedt hely a MOL székházon belül a dolgozók körében. Újabb látványtervek a MOL székházáról – ilyen lesz belülről a sok vitát kiváltott magasház. Az épület terveit a Foster+Partners készítette, a belsőépítészetet és -kialakítást pedig a KINZO nevű berlini székhelyű cég.
Mint már többször foglalkoztunk vele, a korábbi szigorú finanszírozási feltételek, mint például az 50 százalékos előbérleti arány előírása arra sarkallta a fejlesztőket, hogy a hosszú távon gondolkodó bérlőkkel vegyék fel a kapcsolatot. Egy jó ajánlat láttán, pedig sok nagy cég döntött úgy, hogy korábbi épülete helyett, inkább built-to suit rendszerben új székházat építtet magának. Elindult egy olyan székházépítési trend, amelynek köszönhetően nagy vállalatok egy épületbe csoportosítják a cég összes divízióját. A Mol és a Telekom után az OTP is új székházba költözik - Portfolio.hu. Korábban a KPMG költözött a Vision Towers első ütemébe az előbb említett módon, míg a Nokia a Corvin sétányon található Skyparkban rendezkedett be, de így épül az Ericsson új dél-budai épülete is. A sornak azonban még nincs vége, a Mol nemrégiben jelentette be, hogy a Kopaszi-gátnál építi fel új épületét, a Magyar Telekomnak pedig a Népligetnél már épül az új székháza.
A bankok sok esetben akár 50 százalékos - hosszú távra aláírt - előbérleti szerződési arányt is elvártak, ami szinte teljesen kizárta a spekulatív célú fejlesztéseket. A fejlesztők éppen ezért a hosszú távon gondolkodó bérlőket célozták meg, akiknek kedvező feltételeket ajánlva kínáltak új, modern irodaházat. A bérlők pedig a jó ajánlatokat látva éltek a lehetőséggel és vállalták akár azt is, hogy a belvárostól valamivel kijjebb költözzenek saját irodaházba. A fejlesztői oldalról kialakuló pénzügyi és a bérlői oldalról kialakuló minőségbeli egymásrautaltság hozta el a fejlesztések új irányát, ami úgy tűnik, hogy még mindig tart, a Mol költözésével létrejöhet ugyanis az eddigi legnagyobb budapesti székház. Az új Mol Campus látványterve. Látványterven az első budapesti felhőkarcoló: a Mol székháza lesz az! | nlc. Az új Mol Campussal lehetőség nyílik arra, hogy az eddig elkülönült részlegek egy térben kapjanak helyet. A 'campusban' létrehozott egységek segítik az együttműködést és az információ áramlását. Az épület a nagyközönség számára is nyitott lesz, a tetején kialakított kilátóteraszról bárki megcsodálhatja majd Budapestet - mondta el Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
Ami pedig talán a legtöbbünket érdekli az az, hogy a tetőrész szabadon látogatható lesz és egy panoráma lift visz majd a kilátóba. De nem lesz ingyen! "Ami ingyen van, azt kevésbé becsülik az emberek. " – mondta Ratatics, amivel nehéz lenne vitatkozni. Valamilyen díja (még nincs kidolgozva) biztosan lesz és vélhetően regisztrációhoz kötik, hogy ne legyen túl nagy tumultus és sorban állás. Bár a projekt teljes költségvetése nem ismert, 2017 októberében 100 milliárd forintra becsültük a beruházást, most azonban felülvizsgáltuk az akkori számítást. Ha a piacon jelenleg elérhető legmagasabb A kategóriás bérleti díjakkal számolunk, ami gazdaságossági szempontból még indokolt lehet, ami nagyjából 25-30 euró/m2/hó, az 6 százalékos hozamszintet feltételezve, és a nettó alapterület figyelembe véve 85-105 milliárd forintos költséget feltételez, vagyis a tavaly előtti számításunkhoz hasonló értéket kapunk. A pontos összeg azonban még természetesen titkos, hiszen a generálkivitelezői pályázat még bőven folyamatban van.
A területet a tervekkel együtt a Mol kivásárolta a BudaPart projektből, tehát egy saját fejlesztésről van szó. Azokra az újságírói kérdésekre azonban, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás és milyen finanszírozást vesz igénybe a cég, Hernádi Zsolt a fejlesztés mostani szakaszában nem tért ki részletesen. A jelenlegi székház jövőjéről még nem született döntés, de az elavult, közel 50 éves épülettel kapcsolatban akár a későbbi bontás sem zárható ki. A BudaPart fejlesztésében megvalósuló toronyház már az első látványtervek nyilvánosságra kerülését követően nagy vitákat kavart. Sokak szerint felesleges a 120 méteres épület, ami egyébként sem illik bele Budapest látképébe, míg mások a jobb arányok miatt szerencsésebbnek tartanák legalább 150 méter magasra építeni a házat. A fejlesztő részéről Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója viszont korábban hangsúlyozta, hogy ők nem szándékoznak a jelenleg hatályos Településrendezési szabályok módosítását kezdeményezni és az épület fejlesztését a jelenleg hatályos magassági szabályok figyelembevételével (120 méter) tervezik.
A Kopaszi-gátnál építi fel új székházát a Mol - jelentette be Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a cég mai sajtótájékoztatóján. A Mol-Csoport költözésével tanúi lehetünk az eddigi legnagyobb (bruttó 83 ezer négyzetméteres) budapesti székház létrejöttének, a cég ugyanis a mostani 11 épületből egyetlen modern irodaházba - a Kopaszi-gát mellé tervezett 120 méteres toronyépületbe - vonja össze különböző részlegeit. A döntés alaposan felforgatja Dél-Buda irodapiacát, a jelenlegi, 1970-ben épült irodaház megüresedésén túl mostantól biztosra vehető a Kopaszi-gáthoz tervezett toronyház megépítése. Székházépítési boom a fővárosban Az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebb lett a budapesti irodaházfejlesztők körében a built-to-suit rendszerben történő fejlesztés, vagyis amikor a fejlesztő cég egy már meglévő bérlő igényeire szabva építi fel az új irodaházat, aki az átadás után akár meg is vásárolja az épületet. A válság alatt különösen népszerű lett ez a fejlesztési forma, a banki finanszírozáshoz ugyanis elvárás volt a meglévő biztos bérlő, ezzel csökkentve a pénzügyi kockázatokat.
A flexibilis csemperagasztót hívhatjuk flexibilis ragasztóhabarcsnak is, tartalmilag ugyanazt jelzi a kettő. Valószínűleg burkolás előtt fogsz ezzel a fogalommal találkozni, és ha még nem ismernéd elmondjuk, hogy mit is jelent az, hogy egy ragasztóanyag flexibilis és, hogy mikor is kell aljzatok folyamatos mozgásban vannak, ezért kell olyan anyagokat használnunk, amelyek csillapítják a nyírófeszültséget, hogy burkolataink hosszú élettartamúak lehessenek. Idő kérdése a burkolásban. Milyen esetekben használunk flexibilis csemperagasztó anyagokat? Flexibilis ragasztó anyagokat kell választanunk: -Kültéri burkolás esetén -Olyan betonfelületeken, ahol a felület még kis mértékben zsugorodhat -Ha nagyméretű burkolólapokat szeretnénk lerakni -Diszperziós, cementkötésű, rugalmas vagy kent vízszigetelésekre ( itt gondolunk a Mapelastic -ra vagy a Mapegum WPS -re) -Padlófűtéseknél A flexibilitás helyett, amit olvashatsz leírásokban az alakváltozásra való képesség, ez pedig pontosan, a flexibilitást jelenti. Az aljzatok folyamatos mozgásban vannak, ezért kell olyan anyagokat használnunk, amelyek csillapítják a nyírófeszültséget, hogy burkolataink hosszú élettartamúak lehessenek.
2013-08-06, 15:09 # 1 ( permalink) Új tag Csatlakozott: 13-01-03 Összes hozzászólás: 22 Kiosztott köszönetek: 1 Begyũjtött 0 köszönetet 0 hozzászólással Ha túl vastag a csemperagasztó, akkor mi történik? Hibát hibára halmoztam. Járólapot kellett pótolni. Felszedtem a régit, alábetonoztam, és még a képlékeny betonra rátettem a csemperagasztót kb 1-3 cm vastagom. Már 5 órája "kész" van, de nem nagyon akar kötni. Most mit csináljak? Szedjem fel? Flexibilis csemperagasztó: mit jelent és mikor javasolt alkalmazni? - Praktiker Ötletek. Kezdjem újra? 2013-08-06, 18:07 # 2 ( permalink) Tag Csatlakozott: 12-02-20 Összes hozzászólás: 96 Kiosztott köszönetek: 10 Begyũjtött 9 köszönetet 9 hozzászólással re: Ha túl vastag a csemperagasztó, akkor mi történik? A ragasztós zsákon rajta van, hogy ha sima ragasztó 24 óra a kötési idelye de ha betonoztál minek kelett 1-3 cm vastag ragasztó amúgy kétlem hogy jó lesz mert a beton konzisztenciáján is múlik de eltérő a zsugorodása hupogni fog később. 2013-08-06, 19:51 # 3 ( permalink) Idézet: Zsigmond2 eredeti hozzászólása Azért kellett vastag ragasztó, mert kevés lett a beton.