Az oldal megfelelő működéséhez sütiket használunk. Elfogadod ezeket? Oldal működéséhez szükséges sütik Analytics sütik További Információ Elfogadom
Céginformációk Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi beállítások módosítása ¹ Népszerű: A kiemelt termékek olyan gondosan kiválasztott termékek, amelyek véleményünk szerint nagy eséllyel válhatnak felhasználóink igazi kedvenceivé. Nemcsak kategóriájukban tartoznak a legnépszerűbbek közé, hanem megfelelnek a csapatunk által meghatározott és rendszeresen ellenőrzött minőségi kritériumoknak is. Cserébe partnereink magasabb ellenszolgáltatással jutalmazzák ezt a szolgáltatást.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
835 Vásárlóink válasza arra a kérdésre, hogy ajánlanák-e barátaiknak a Megbizható, gyors, kényelmes Rózsa, Budapest Ajánlanám, mert sok termék van, pénztárca barát árakon! 😊 Edina, Cegléd Persze, László, Miskolc Hihetetlenül gyors és mellette kedves kiszolgàlás. A Pepita a legjobb! Anett, Dunakeszi Igen nagyon jó ez az oldal Krisztián, Szombathely Nagy a választék, gyors a kiszállítás. Mari, Budapest Megbizhato Melinda, Nagykőrös Igen! Széles választék, és jó árak. Nike gyerek kabát 6. Mária, Miskolc Most rendeltem először, még nem tudom. De nagyon szimpatikus, hogy nincs kiszállítási díj és hogy van táncszőnyeg, amit rendeltem. :-) Mónika, Budapest Previous Next
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
A walesi bárdok Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sír. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Index - Kultúr - A walesi bárdok Bródy Jánost énekelnek a magyaroknak március 15-re. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! … ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?
Andrew69. 2017. március 16., 11:41 (CET) [ válasz] megjegyzés A cikk első sorából kivenném az 1857 júniusában írt kijelentést, mert ugye vitatott azttalán nem vitatjuk. Andrew69. március 16., 12:40 (CET) [ válasz] Megpróbáltam úgy megfogalmazni a vers keletkezésének idejét, hogy az újabb kutatásoknak (feltételezéseknek) és a hagyományos (korábbi, közkeletű) ismereteknek is megfeleljen. Mivel bizonytalan a ballada keletkezésének a pontos ideje, ezért mind a két információt a szócikkben hagytam. A walesi bárdok vers la. Ha ez így nem jó, a szöveg nyugodtan átszerkeszthető, megváltoztatható! – Jávori István Itt a vita 2017. március 16., 15:18 (CET) [ válasz] Rendben egyébként örülök nagyon a cikknek. Még egy megjegyzésem van. Ö azonban dicsérő vers helyett ezt a balladát írta kijelentés ellentmond Aranynak, amikor ezt írta a felkérésre: "Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában.
A ballada valós eseményt dolgoz fel. I. Edvárd angol király 1277-ben leigázta Wales tartományt, ami addig önálló volt, őslakói a kelták irányították. A legenda szerint az uralkodó 500 népénekest kivégeztetett, mert nem voltak hajlandók a leigázó zsarnokot éltetni énekükkel. Szinte kísérteties a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi történései között. Ez a ballada szerkezeti szempontból három fő részre osztható. Mint a népi balladáknál, itt is a különböző részeket ugyanaz a gondolat vezeti be: "Edwárd király, angol király Léptet fakó lován" Kivétel az utolsó szakasz, ahol a nyugalmas léptet szó helyett a vágtat szót használja a költő, ezzel is kifejezve a zsarnok király sietségét. Az első részben a meghódított Walest mutatja be a szerző párbeszéd formájában. A walesi bárdok verselése. A király gunyoros kérdéseire egy walesi nemes válaszol szavaiban mély fájdalommal: "Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sír. " E két utolsó sort az úr inkább csak magában suttogja, nem a zsarnok fülének szánja.