Mintegy 610 milliárd koronába (7015 milliárd forint) kerülne a Duna-Odera-Elba csatorna megépítése, amellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez. A legalább kétszáz éves elképzelés megvalósíthatósági tanulmányáról a cseh közlekedési minisztérium tájékoztatott közleményben. A tanulmányt egy szakmai csoport két év alatt készítette el. A főleg Csehországban sokat vitatott csatorna építését Milos Zeman köztársasági elnök hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. Erre ugyan nincs reális esély, de a közlekedési tárca hosszabb huza-vona után megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a csatornáról, amelyet a cseh iparvállalatok is szorgalmaztak. Szász Svájc Nemzeti Park | Miénk a Világ. Prága azt szeretné, hogy a tanulmány alapján a projektet a szomszédos országokkal is megvitassák. A munkálatok egy részét, cseh elképzelés szerint, az Európai Unió finanszírozhatná.
A csehek szerint a csatorna építése több évre legalább 60-70 ezer embernek adna munkát és jelentősen segítené a közlekedést és a teherszállítást az egész közép-európai régióban. A projekt leginkább a cseheket, lengyeleket és a szlovákokat érinti, ezért a három ország szakminisztere 2017 januárjában Varsóban szándéknyilatkozatot írt alá a Duna-Odera-Elba csatorna megépítéséről. /MTI/
Az egyre keskenyebbé váló szurdokban hamarosan elérjük azt a pontot, ahol a folyó miatt gyalog már nem mehetünk tovább. Ez az Edmund-szurdok, ahol hajókra szállunk, és csaknem egy kilométert utazunk az átlagosan 100 méteres magasságú sziklafalak között. Jól megszervezett, gondolaszerű csónakok feszes ritmusban közlekednek a szurdokban. A hatalmas sziklafalak és a mesebeli táj igazi nagy élmény mindenki számára. A vadregényes hajóút végén ismét gyaloglás vár ránk egészen a parkolóig, ahol az autóbuszunk várakozik ránk és indulunk vissza szálláshelyünkre. 3. A cseh elba 9. nap - SZÁSZ SVÁJC, KÖNIGSTEIN Reggeli után Szász Svájc -ba utazunk, mely Németország területén található. A német oldalon található nemzeti park csupán 93. 5 km², 40%-t erdő borítja, mégsem erdőiről híresült el a vidék, hanem a különleges homokkőtornyairól és sziklás szurdokairól csakúgy, mint Cseh Svájc. Itt sincsenek gigantikus, meghódításra váró hegyek, a legmagasabb pontja is mindössze 556 méter. Az Elba mentén haladva Bad Schandau -ba érkezünk, amely termálvizéről ismert.
A faépület gyönyörűen és autentikusan ékelődik be a sziklahíd sarkába. Amikor pedig a közelébe érünk, mintha valamelyik régi óváros kis sikátorában lennénk. Itt belépőjegyet kell váltani, ha a kilátópontokat szeretnénk megnézni, illetve magát a sziklaívet közelről. A Sólyomfészekben étterem, mellette pedig büfé üzemel (ez főként a német vendégek részére, mivel szinte csak kolbászt és virslit lehet kapni). Mi egy Kofola, illetve egy kávé mellett voksoltunk, és leültünk a sziklakapu árnyékába elfogyasztani ezeket. Bár nagy volt a nyüzsgés (ilyen szintű látnivalónál ez nem is csoda), azért egyáltalán nem volt zavaró. Ahogy körbejártuk, körbefotóztuk a sziklahidat, megcéloztuk a szomszédos homokkőtornyok tetején a kilátóteraszokat. Ide korláttal védett lépcsősorok vezetnek fel (aki a környékre érkezik, készüljön fel, hogy nagyon sokat kell lépcsőzni szinte mindenhol). A kilátás pedig egyszerűen leírhatatlanul szép. A cseh elba magyar. Körülöttünk a homokkőfalak, közvetlenül alattunk egy nagy homokkőtű, a kilátást persze maga a Pravcicka Brána (Prebischtor) uralja.
A pavilon után egy kis alagút következik, majd rövidesen magasabbak és meredekebbek, függőlegesek lesznek a patakmedret határoló homokkőtornyok. Ez a Tichá Souteska, a Csendes-szoros bejárata. A völgy egyik legvadregényesebb részén járunk, alagutakon kelünk át, a mesterséges gáton átbukó víz robajával kísérve. A gát a víz felduzzasztására szolgál, hiszen már az 1800-as évektől kezdve a szurdok ezen szakasza csak csónakkal járható. A "menetjegy" megváltása után kb. negyed órát kellett várni, míg elindulhattunk a csónakkal, melynek "kapitánya" érdekességeket mondott el a szurdokkal kapcsolatban, sajnos csak cseh nyelven, így sokat nem értettünk belőle. Drezda, Németország Firenzéje | OTP TRAVEL Utazási Iroda. Gyönyörű látvány a sima víztükrön visszatükröződő fenyőerdő és a sziklák, melyet húsz perces utunk során végig csodálhatunk. Egy ponton egy balról csordogáló eret láthatunk, ahol csapadékosabb időben egy nagy vízesés zúdul le. A szurdokot reklámozó anyagokon viszont mindenhol ezt a vízesést láthatjuk, és a látvány nem is marad el, még ha egy kicsit csalni is kell hozzá: egy tartályból egy kötél meghúzásával engedik ki a vizet, éppen ahogy egy WC leöblítésénél történik.
A Magyar Fotóművészek Világszövetsége fotópályázatot és kiállítás sorozatot rendez a magyar és a határainkon túl élő és alkotó, magukat magyar nemzetiségűnek valló fotográfusok részére. A tárlat célja bemutatni és népszerűsíteni mindazon magyar alkotók munkásságát, akik a Kárpát-medencében, vagy azon is túl, gazdagítják az egyetemes fotókultúrát, ugyanakkor művészeti tevékenységükkel kapcsolatokat teremtenek a különböző országok, népek és kultúrák között. Beküldési határidő: 2021. augusztus 8. KATEGÓRIÁK: Általános (színes, monokróm) Moholy-Nagy László (halálának 75. évfordulója) Magyar Nemzeti jelképek Természet – PERSPEKTÍVA Barátom a bor További információk az MFVSZ weblapján találhatók, amikért kattints ide. A nevezési lap pedig letölthető innen.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter Csáky Imre könyvét méltatva kiemelte, hogy a sorszámozott, díszkiadású kötet mind külsőleg, mind tartalmában példaértékű és egyedülálló. A könyv nagy erénye, hogy feldolgozza Benyovszky Móric katonamúltját is, hiszen a felvidéki magyar gróf nemcsak világutazó, felfedező és tudós volt, hanem katona is – jegyezte meg. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete arról szólt, hogy Benyovszky Móric Lengyelországban is közismert történelmi személyiség, aki ugyan magyar volt, de Lengyelországban kezdte katonai pályafutását a Bari Konföderáció oldalán harcolva. Benyovszky személye ma is összeköti a magyar és a lengyel nemzetet – hangsúlyozta. Holló József altábornagy a kötetet bemutatva elmondta, hogy Csáky Imre alezredes a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztje, aki elkötelezett arra, hogy a magyar nemzeti jelképek felkutatásával és publikálásával erősítse az együvé tartozást. A szerző külföldön és Magyarországon számos levéltárban folytatott kutatómunkát, de a könyv tervezését is magára vállalta.
A "véres szerda" A február 12-ei tragikus esemény fő kiváltó oka a "szlovák kormány" február 4-re bejelentett megérkezése volt, mely gyakorlatilag megerősítette volna az új szlovák főváros státusát. A város őslakossága azonban már az Erzsébet Tudományegyetem január 29-i önhatalmú bezárását, a tanári kar katonai felügyelet alá való helyezését, a magyar nyelv és nemzeti jelképek tiltását, a személyi jogok, a sajtószabadság és az egyesülési jog korlátozását is sérelmezte. Február 4-én, a szlovák kormány ünnepélyes bevonulásán a város őslakossága tüntetőleg nem vett részt. Pozsony ekkor egyedüli tömegtámogatást élvező politikai csoportosulása a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt volt a szervezője a február 12-re tervezett munkássztrájknak, egyben polgári engedetlenségnek. A Wittich Pál vezette munkástanács 11 pontból álló követelései közösségi-polgárjogi és szociális jellegűek voltak. A Zoch-féle adminisztráció részéről azonban nem érkezett érdemleges válasz a követelésekre, sőt a párbeszéd legapróbb jelei sem mutatkoztak.
Két erdélyi megye és harminchárom erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a kormánnyal az RMDSZ, jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára – derült ki a szaktárca éves összegzéséből, amelyet tegnap ismertetett az RMDSZ. "Megsokszoroztuk a munkát ezen a területen, és kinyitottuk azt a fiókot, amely évekig zárva volt, amelyben a magyarlakta települések kérelmeit tartották" – idézte Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási minisztert az RMDSZ közleménye. Míg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását megelőző évben Romániában összesen harminc zászló- és címerkérelmet hagyott jóvá a kormány, 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett be a kabinet elé. A tárcavezető kiemelte: ezek közül 35 az erdélyi magyar közösség sikere: két erdélyi megye és 33 erdélyi magyar település szabad címer-, illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát, és idén folytatni fogják ezt a munkát. "Az RMDSZ harcol a magyar közösség szabad szimbólumhasználatáért.
A kötet felsorakoztatja Benyovszky művészi portréit, fakszimilében közli a Mária Terézia által Benyovszky Móric számára 1778-ban kibocsátott címeres levelet, majd annak szövegét magyar és latin nyelven is. Csáky Imre a kiadványban magyar-angol nyelvű tanulmányban összegezte a Benyovszky Móric életével kapcsolatos kutatásait, publikálva egy Bécsben frissen felfedezett, 18. századi Benyovszky-családfát, valamint Benyovszky édesanyja, báró Révay Anna Róza eddig nem ismert portréját is – ismertette a könyv tartalmát Holló József. Csáky Imre hangsúlyozta, hogy Benyovszky Móric életútja ugyan viszonylag jól ismert, de újabb források még mindig feltűnnek. Benyovszkyt elsősorban világutazóként, felfedezőként ismerik, pedig jelentős katonai pályafutást tudhat maga mögött: szolgált a Habsburgok, a Lengyel Köztársaság és Franciaország hadseregében is. A most megjelent kötet új forrásokkal gazdagíthatja életútját – mondta el Csáky Imre. A könyvbemutatót követően átadták a Benyovszky-emlékév elismerő okleveleit.
Csáky Imre: Benyovszky Móric grófi címeres levele – Mária Terézia királynő – 1778 című, latin-magyar-angol nyelvű, díszkiadású kötetének ünnepélyes bemutatójával zárult hétfőn Budapesten a Benyovszky Móric világutazó előtt tisztelgő emlékév. A magyar kormány a Kiemelt Nemzeti Évfordulók Bizottság döntése alapján hirdette meg Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából 2021-re a Benyovszky-emlékévet – idézte fel a könyvbemutatón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, a Benyovszky-emlékév fővédnöke. Hozzátette azonban, hogy bár az emlékév véget ért, a Benyovszkyval kapcsolatos megemlékezések a jövőben is folytatódnak. Potápi Árpád János hangsúlyozta: Benyovszky Móric élete végéig hű volt hazájához, hitéhez és ahhoz a szabadságeszméhez, amely élete végéig vezérelte őt; az emlékév meghirdetésével pedig elsősorban a fiatalok elé szerettek volna példaképet állítani a világutazó személyében. Mint emlékeztetett, az emlékév során több nemzetközi tudományos tanácskozásra is sor került, Benyovszky, a szabadság szerelmese címmel új musical született és Benyovszky Móricnak köztéri szobrot is állítottak Józsefvárosban.