A család funkciói nem állandóak, külső és belső vonatkozásban egyaránt alakulnak, éspedig a társadalom által meghatározottan. Ez az állandó mozgás, átalakulás azonban, ha érinti és alakítja is, nem szünteti meg a család alapvető funkcióit. Ezek: a szexuális kapcsolatok rendezése a társadalom reprodukálása, azaz az utódok létrehozása és nevelése az egyén és a társadalom közötti közvetítőként alapvető jelentőségű részvétel az egyén szocializálásában A szociológia már jó néhány évtizeddel ezelőtt azt az álláspontot foglalta el, hogy a társadalom átalakulása következtében a család funkciói radikálisan megváltoztak. William F. Ogburn írása óta általánosan elterjedt nézet, hogy a család a modern társadalomban is megtartja gyermeket létrehozó, státusz kijelölő, biológiai és emocionális fenntartó, szocializáló funkcióit. A differenciáltság különösen szembetűnő a család gazdasági funkciójában. A mai családot általánosan jellemző gazdálkodási funkció azt jelenti, hogy a család jövedelmi és fogyasztási egység.
A család Az emberi együttélés legősibb és legkisebb egységének a családot tekintik a társadalomtudományok. A család szerepe, funkciói, meghatározása igen eltérő lehet, abban mindenesetre a legtöbb leírás megegyezik, hogy a családban felmenő és oldalági rokonságban élő személyek tartoznak. Általában egy család területileg és gazdaságilag is egységes: ugyanott élnek és ugyanazok a fogyasztási szokások jellemzik őket. A családszociológia A családszociológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. A családok szerkezetét, funkcióit, időbeli változásait kutatja, valamint a családok belső viszonyait. Multidiszciplináris tudomány: a szociológia, az antroplógia, a mikroökonómia, a pszichológia és a szociálpszichológia tudományok eredményei nagyban hatnak rá. Legfontosabb magyarországi képviselője Cseh-Szombati László. A nukleáris család (családmag) A tizenkilencedik század folyamán alakult ki - elsősorban a középosztályon belül - a nukleáris család, azaz a csupán szülőkből és gyermekekből álló, többé-kevésbé zárt társas alakzatot képező, szűk körű család.
A társadalmi nevelési intézmények és a család kapcsolatában problémák is felmerülnek. Előfordul az a szélsőségesen negatív jelenség is, hogy a család igyekszik kivonni magát a nevelési feladatok alól. A család nem csupán a gyermeket formálja társadalmi értelemben vett személyiséggé, hanem általában is befolyásolja a családtagok magatartását, azaz tovább él ellenőrző- irányító funkciója is. E funkció érvényesülése sokszor járhat konfliktusokkal, különösen az egyes generációk különböző értékei folytán, de kialakulhat konfliktushelyzet a házaspár között, sőt a család és a társadalom között is. A család más funkciói nincsenek annyira előtérben, mint az eddig vázoltak. érzelmi funkciók tekintetében pótolhatatlanul alkalmas az egyén érzelmi stabilitásának, pszichikus kiegyensúlyozottságának biztosítására státuszkijelölő funkció elsősorban osztály-és réteg-meghatározottságot közvetít, amelynek jelentősége az iskoláztatástól a politikáig igen nagy. Még a mai társadalomban is a család státuszát elsősorban a férj társadalmi rétege, helyzete szabja meg.
2021. 04. 15. | Nagy Zsolt | 0 Comment Amikor a családról beszélünk, célszerű mindig rendszer szemléletben gondolkoznunk, ahol minden egyes családtagnak megvan a saját maga szerepe, mint ahogyan a testben is minden szervnek és testrésznek. Más egy apának és egy anyának a szerepe és más a nagyszülőknek és a többi rokonnak is a szerepe a család életében. De mégis mindenki a család egészének fontos része, és bárkinek bármilyen pozitív jelenléte, szeretete, segítőkész hozzáállása, vagy éppen tartós hiánya, romboló "viselkedése" nagy hatással van a család működésére. Ha a családokról beszélünk, a rendszerszemlélet megemlítése mellett még fontosnak tartom, hogy kitérjünk a család mentálhigiénés funkcióira is, amelyeket Caplan foglalt össze 1976-ban: (Horváth-Szabó, 2016) Caplan szerint a család a világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője visszajelzést és útmutatást ad világképet és életfilozófiát ad, eligazít és segít a problémák megoldásában gyakorlati és konkrét segítséget ad a pihenés és regenerálódás helye referencia és kontrollcsoportként működik az identitás forrása növeli az érzelmi teherbírást.
A család nemcsak társadalmanként és kultúránként, hanem a történelmi időben is – mind a családi kapcsolatok, mind pedig a családi funkciók tekintetében – változásokat mutat. A történelmi változások esetében például köztudomású, hogy a fejlett világ társadalmaiban a XX. század során általános jelenséggé vált a nukleáris család elterjedése, a nők munkába állása, vagy az, hogy jellemzően a fiatal családok földrajzilag nagyobb távolságban telepedtek le származási családjuktól. Az is nyilvánvaló, hogy az ipari társadalmak kialakulását megelőző korszakokban is voltak változások a családi kapcsolatokban és funkciókban. A családi funkciók elemzése során a nevelésszociológia (Kozma 1999) tárgyalja a biológiai, a gazdasági és a társadalmi funkciókat. Az elsőben kiemelésre kerül a reprodukció (azaz a népesség utánpótlása) és a szexuális igények kielégítése, a másodikban a termelés és a fogyasztás, míg a harmadikban a társadalmi különbségek átörökítése és a szocializáció. Felhívja a figyelmet a változásra a gazdasági funkción belül, miszerint korábban a termelési funkció erőteljesebb volt, manapság viszont a fogyasztási funkció dominál, vagyis ma már nem megtermeljük, hanem inkább megvásároljuk a fogyasztási javakat.
Lehetőség van az esetleges negatív érzések, indulatok megélésére is, de a család képes és tud is utána ezekről beszélni – ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a jó és a rossz érzések is jobban feldolgozásra kerüljenek. Ezekben a családokban a családtagok megtanulják érzelmileg is támogatni és tisztelni egymást és saját magukat is. A bizalom és a megértés ugyancsak az egészséges családok működésének egyik gyümölcse, ami az életben sokszor erőt adó támasza lehet a család tagjainak. Fontos és magától értetődő a kommunikáció, a feladatok és a felelősségek családon belüli megosztása is. A minősítés és az áskálódás, bármilyen jellegű agresszivitás távol marad az ilyen családoktól, nem megmérgezve azok napjait és tagjait. Az egészséges családokra még az is jellemző, hogy váratlan helyzetek esetében is képesek úgy reagálni, hogy a rendszer meg tudja őrizni stabilitását. A diszfunkcionális család jellemzői Ezzel szemben a diszfunkcionálisan működő családok élete számtalan nehézségnek van kitéve.
Ár: 134. 900 Ft 109. 900 Ft (86. 535 Ft + ÁFA) Átlagos értékelés: Nem értékelt SZÁLLÍTÁSI IDŐ: 2 - 5 HÉT Méretek: Párna méretei: 70x45 cm Szélesség a fal mentén: 200 cm Hosszúság a falig: 139 cm Magasság: 83 cm A háttámla magassága: 77 cm Az ülőfelület magassága: 39 cm Az ülőfelület mélysége: 65 cm A fekvő felület mérete: 120x200 cm Elérhetőség: Rendelhető Szállítási díj: Ingyenes Leírás A főképen egy BALOS állású látható. Anyaga: szövet ágyazható sarok ülőgarnitúra szétnyitható mechanizmus párnák Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
+36706300050 Méretek 240 × 150 cm Szín drapp, fekete Ágyazható igen Ágyneműtartó Átszerelhető jobbos balos állásba Fekvőfelület mérete 140x200cm Anyag magasan kopásálló, vízlepergető zsákszövet Párnázás típusa szivacsos Funkcionális felszerelés ágyfunkció, ágyneműtartó, átszerelhető jobból balos állásba Szállítás díjak További részletekért kattintson ide. Pest megye: 25. 000. - 30. - Ft Fejér megye: 20. - 25. - Ft Tolna megye: 20. - Ft Somogy megye: 15. - 20. - Ft Baranya megye: 20. - Ft Zala megye: 20. - Ft Vas megye: 25. - Ft Győr-Moson-Sopron megye: 25. - Ft Komárom-Esztergom megye: 20. - Ft Veszprém megye: 20. - Ft Bács-Kiskun megye: 20. - Ft Nógrád megye: 25. - 35. - Ft Heves megye: 25. - Ft Jász-Nagykun-Szolnok megye: 25. - Ft Csongrád megye: 30. - Ft Békés megye: 30. - Ft Hajdú-Bihar megye: 30. - Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 30. - Ft Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 30. - Ft Az ár nem tartalmazza a rakodást, melynek költsége 5. - Ft. Emeletre történő szállítás esetén 2000Ft/emelet díj számolandó.