Anna de Noailles, Hélène de Vacaresco (Ferdinánd király egy korábbi kedvese) vagy a Bibescók (Antoine román diplomata például az író Marcel Proust jó barátja volt) olyan kapcsolati hálóval rendelkeztek a francia fővárosban, amellyel kevesen vetekedtek. A jó kapcsolatok ellenére Románia komoly engedményekre kényszerült a békekonferencián. Nemhogy a Tiszántúl, de Békéscsaba vagy Debrecen sem lett Románia része; a Bánságot meg kellett osztani, és a Duna feletti szuverenitásának egy részét is elvesztette az ország, mivel a dunai hajóforgalmat egy időre szövetséges irányítás alá helyezték. Valóban Mária királyné szerezte meg Erdélyt Romániának?. És bár Brătianu lemondott a békeszerződésekhez csatolt kisebbségvédelmi egyezmények miatt, Románia mégiscsak rákényszerült azok aláírására – igaz, a román delegáció ebben is jelentős engedményeket ért el. Mindent összevetve, Mária királyné utazása 1919 tavaszán valószínűleg inkább társasági epizódja volt a békekonferenciának, mint valódi, pikáns részletekkel színezett kéjút. Kétségkívül helyreállított bizonyos megromlott szövetségesi kapcsolatokat a békekonferencián.
MacMillan megemlíti, hogy négy gyereke közül mindössze egyet - "a későbbi katasztrofális királyt", II. Károlyt - nemzett a férjével, az őt Párizsba elkísérő három lányának apja vélhetően Joe Boyle kanadai bányamágnás volt. A triviális részlet abban az értelemben lehet fontos mégis, hogy Mária tudatosan használta, amit az utókor szexepilnek nevez. Kétségtelen, hogy Viktória angol királynő unokájaként sok ajtó megnyílt előtte, és a sajtóbeszámolókban kiemelt szőke hajával, gondosan kimunkált megjelenésével sokakat elbűvölt; egyesek szórakoztatónak tálalták, mások viszont idegesítőnek vagy egyenesen botrányosnak. Wilson a fogát csikorgatta Legnagyobb kudarca Párizsban éppen a béketárgyalásokat nagyban meghatározó Woodrow Wilson volt, írja MacMillan. A találkozó előtt "bájosan megkérdezte Balfourtól (Arthur James Balfour, brit külügyminiszter), hogy az amerikai elnökkel elsőként a legújabb ruhaszerzeményeit hozza szóba vagy a Nemzetek Ligáját", ami közismerten Wilson szívügye volt. "Kezdje a Nemzetek Ligájával, és fejezze be rózsaszín hálóinggel.
Közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit. A királyné ekkor tett szert óriási népszerűségre a románok körében, melyet élete végéig megtartott. Ragaszkodását Románia irányába azzal is kifejezte, hogy előszeretettel öltött magára román népviseletet, legtöbb bútora is népviseleti elemeket tartalmazott, és gyakran fényképezték le természetes környezetben, faházakban. Anglikán hitét is feladta, és átkeresztelkedett a román ortodoxnak. 1927. július 20 -án meghalt I. Ferdinánd király, utódja legidősebb fia, Károly lett. Mária – aki ettől kezdve a román anyakirálynéi rangot viselte – könyvírással töltötte idejét. Memoárjainak Az életem története címet adta, és ekkoriban tért át a bahaista hitre. 1938. július 18 -án halt meg, Curtea de Argeşben temették el a férje mellé. Szívét különválasztották testétől, és a Balcsik Palotában őrizték, melyet ő építtetett. 1940 -ben, amikor Balcsik bolgár fennhatóság alá került, a szíve átkerült a törcsvári kastélyba.
Ki jogosult az öregségi nyugdíjra? Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt. Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban. Ki jogosult az öregségi résznyugdíjra? Aki letöltött 15 évnyi szolgálati időt. Mennyi a nyugdíjkorhatár 2021 során? A nyugdíjkorhatár elérését az emberek születési éve is befolyásolja. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárról az 1997. évi LXXXI törvény 18. Nyugdíjkorhatár emelés 2022. §-a rendelkezik, eszerint azok a jogosultak az öregségi nyugdíj megigénylésére jelenleg, akik: 1952. január 1-je előtt születtek, betöltött életévük: 62 1952-ben születtek, életévük: 62, 5 1953-ban születtek, a betöltött életévük: 63 1954-ben születtek, életévük: 63, 5 1955-ben születtek, betöltött életévük: 64 1956-ban születtek, életévük: 64, 5 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévét. Vagyis: a nyugdíjkorhatár emelés Magyarországon fokozatos, jelenleg rövid idő alatt 2 évet ugrunk, 63-ról 65-re. A nyugdíjkorhatár 2021 során, Magyarországon 64, 5 év.
Szakszervezetek és az 1, 5 milliós tagsággal rendelkező VdK szociális érdekképviselet szerint a jelenség riasztó, és a következő években a helyzet romlására lehet számítani, ami az öregkori elszegényedés tömegessé válásához vezet. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. A brit kormány 68 évre emelné a nyugdíj korhatárt. "Arra is alig van lehetőség, hogy 65 éves koráig dolgozzon a munkavállaló, ezért a nyugdíjkorhatár felemelése 67 évre nem más, mint nyugdíjcsökkentés" – mondta Annelie Buntenbach, az országos szakszervezeti szövetség (DGB) szakértője. "Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig" – tette hozzá Ulrike Mascher, a VdK elnöke. Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint a munkaerőpiac lassan alkalmazkodik majd a változásokhoz. Holger Bonin, a ZEW gazdaságkutató intézet szakértője a Die Welt című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: igen biztató folyamatok indultak meg az utóbbi években, így például az 55 év feletti korosztályokban a foglalkoztatottság a 2000-ben mért 43 százalékról 2010-re 62 százalékra emelkedett, vagyis egyáltalán nem reménytelen idős korban munkát találni vagy megtartani az állást.
Nyugdíjkorhatár 2022 -ben tovább emelkedik, ami igen rossz hír a mostani 60-as korosztálynak. A nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-től 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Emelkedik a német nyugdíjkorhatár, aggódnak a szakszervezetek - Privátbankár.hu. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt. Férfiak nyugdíjkorhatára A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. Többször is felmerült a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, de a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak ellenére is lekerült az asztalról, hogy a férfiak átlagosan várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké. Nők nyugdíjkorhatára A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év, azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.
Ez a modern életet tükrözi és védi a jövő generációit. Ez az intézkedés a nyugdíjreformokkal kombinálva segít az embereknek spórolni a magánnyugdíjra. A nyugdíjas szegénységet közel felére csökkenti. Ezek a változások az embereknek bizonyosságot nyújtanak ahhoz, hogy előre kell tervezniük a nyugdíjas évekre. " Válaszul a munkáspárti Debbie Abrahams azt mondta: "nem engedhetjük meg, hogy ez a kormány arra ösztönözze az embereket, hogy egyre hosszabb és hosszabb ideig dolgozzanak a meghiúsult megszorító programjuk miatt". A Munkáspárt az állami nyugdíj korhatárt a 66. életévnél húzná meg. A nyugdíjkorhatár meghosszabbítására irányuló tervek a márciusban közzétett, John Cridland által végzett felülvizsgálatot követik, amely a növelés előirányzását javasolta. A nyugdíj szakértők sem értenek egyet a kormánnyal A Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztérium (DWP) megemlítette a felülvizsgálatban szereplő számításokat, amelyek szerint az előző ütemterv szerint az állami nyugdíjra fordított éves kiadások a GDP 1 százalékával nőttek volna 2036/37-re, ami jelenleg 20 milliárd fontnak felel meg.
A Portfolio összeszedte, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk. A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt. A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele: január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév; 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap; 1953-ban született, a betöltött 63. életév; 1954-ben született, a 63. nap; 1955-ben született, a betöltött 64. életév; 1956-ban született, a 64. nap; 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. A nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-től 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt.