Dél-afrikai orvosok első ízben ültettek be 3D nyomtatóval készített középfülcsont-implantátumkat. Ez a sebészeti eljárás válasz lehet a hallásvesztés egyes fajtáira, amelyeket veleszületett rendellenességek, fertőzés, sérülés vagy anyagcserezavar idézhet elő - írta közleményében a Pretoriai Egyetem. A háromdimenziós nyomtatás segítségével sikerült előállítani a középfül csontjait, az emberi test legkisebb részeit. A hallócsontok három részből - üllőből, kengyelből és kalapácsból - állnak. [Re:] Forradalmi áttörést hozhat a biológiában az AI - PROHARDVER! Hozzászólások. A meghibásodott csontocskák cseréje kevesebb kockázattal jár, mint a jelenleg ismert protézisek beültetése. A beavatkozást minden ettől a problémától szenvedő betegnél, még újszülötteknél is alkalmazni lehet. (MTI)
Forrás: Iparági forradalom az IT segítségével. Az informatika, mint önálló tudományág számos területen jól hasznosítható, segítségével számos olyan iparág forradalmasítása oldható meg, mint pl. szórakoztatóipar, gépipar, vagy a gyógyászat területe. Feltérképeztük azokat az innovációkat, amik nélkül a mai modern orvosi diagnosztika nem működne és megnéztük, hogy az informatika fejlődésével milyen jövő várható. Mikor informatikáról beszélünk, általában a kódolás, alkalmazások, a szerverek üzemeltetése köré korlátozódik az ismeretünk, holott ez az iparág jóval komplexebb és több potenciált rejt magában. Számos szektor forradalmasítását köszönhetjük a megjelenésének, hála a technika és az eszközök fejlődésének. A gyógyászat területén elért sikerek a legnagyobb tettek egyike az emberiség fennmaradásának és egészségének érdekében. Üdvözlünk a PC Fórum-n! - PC Fórum. Az informatikai szakemberek és a kutatók folyamatosan azon dolgoznak, hogy a technológiának köszönhetően még nagyobb eredményeket érjenek el. CT, avagy a computer tomográfia 1971-ben készítették el a legelső - akkor még kezdetlegesnek számító - felvételt, ami korszakalkotó jelenőséggel bírt az orvoslásban.
Andrew Morgan olyan megrázó dolgokat látott már életében, amilyet még az ellenségének sem kíván az ember. Az amerikai hadsereg orvosaként fiatal, robbanásban súlyosan megsérült katonákat kezelt, látott leszakadt végtagokat és lyukas törzseket is. A sérültek lassú felépülését első kézből tapasztalta meg, a keserédes és elhúzódó élmény pedig gondolkodásra és cselekvésre ösztönözte a férfit: mi lenne, ha új szöveteket – sőt akár egész szerveket – egyetlen gombnyomásra ki lehetne nyomtatni, a sérült testrészeket pedig a megdöbbentő technika termékével helyettesíteni? Mivel a NASA űrhajósaként (is) dolgozó Morgan szerint a sérült saját sejtjeiből készült szövetek átültetése rendkívül hasznos lenne, a férfi meglépte saját tervét. Egymást tapogató ikermagzatokat fényképeztek. 272 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol szokatlan kísérleteket hajtott végre, majd 2020 áprilisában tért haza. Míg négyszáz kilométerrel a Föld felszíne felett keringett, Morgan 3D-s nyomtatóval és úgynevezett biotintával sejtről sejtre hozott létre élő szöveteket.
A probléma itt kezdődik A szervek rendeltetésszerű előállítása már kemény dió, ugyanis a ritmikus szívműködés vagy a vese szűrőfunkciójának beállítása nem könnyű feladat. Redwan szerint 10-15 évbe is telhet, mire a nyomtatott, működő szöveteket és szerveket végre átültethetik az emberekbe. (A tudósok 2018-ban már bebizonyították, hogy lehetséges alapvető szövetek és kisebb szervek nyomtatása, amikor a Newcastle-i Egyetem csapata kinyomtatta az első emberi szaruhártyát, míg a Tel-Avivi Egyetem csoportja egy kicsinyített szívet készített egy szívbeteg ember szövetének nyomtatásával. ) Az egyszerűbb összetételű szívet azonban sokkal könnyebb megépíteni, mint az összetett szerveket, például a májat és a vesét, hiszen az utóbbiak számos sejttípus keverékei, erek és idegek végeláthatatlan szálainak "foglyai". Jennifer Lewis, a Harvard Egyetem professzora korábban kísérletezett szövetnyomtatással, de egyelőre ő maga is óvatosan tekint a leküzdendő akadályokra. Megállapította például, hogy a laboratóriumi szövet funkciója gyakran nem olyan érett, mint a való életben kialakult szövetek esetében.
Az egyszerűbb összetételű szívet azonban sokkal könnyebb megépíteni, mint az összetett szerveket, például a májat és a vesét, hiszen az utóbbiak számos sejttípus keverékei, erek és idegek végeláthatatlan szálainak "foglyai". Jennifer Lewis, a Harvard Egyetem professzora korábban kísérletezett szövetnyomtatással, de egyelőre ő maga is óvatosan tekint a leküzdendő akadályokra. Megállapította például, hogy a laboratóriumi szövet funkciója gyakran nem olyan érett, mint a való életben kialakult szövetek esetében. Van egy cég, úgy hívják, hogy BioLife4D. A nyomtatási technológiákat fejleszti és gyártja, továbbá vallja, hogy a szívbillentyűknek több millió dolláros piaca van, ezért a tudománynak meg kell tanulnia, hogyan lehet ezeket nyomtatni. Itedale Redwan hangsúlyozza, hogy a nyomtatott szervek lehetővé teszik a betegségek laboratóriumi modellezését, továbbá elősegítik a gyógyszerfejlesztést, ez pedig hozzájárulhat az állatkísérletek csökkentéséhez. Hosszabb távon, amikor már teljes méretű szervek is nyomtathatók, a kihívás a kereslet kielégítésében rejlik, hiszen napjainkban hatalmas hiány van a donorszervekből.
Fotó: Gabelics Antal Ezek a szempontok érnek aztán össze a kiállításon a kortárs művészeti gyakorlat kérdéseivel, amit az egyetem közelmúltbeli és jelenlegi hallgatói által készített művek idéznek fel. Ezek a kérdések megjelennek egyrészt témafelvetésként, hiszen jellemzően egészen másképp viszonyul a test kérdéséhez egy 20. század végi vagy e század eleji alkotó, mint mondjuk egy 19. század végén alkotó művész, aki még a reneszánsztól kezdve velünk élő testfelfogással dolgozott. És persze megváltoznak a technikák és a médiumok is: a Modellállításon több olyan művet is látni, melyeket már a digitális eszközökkel vagy 3D-nyomtatóval készítettek a Képző mostani hallgatói. A Modellállítás című kiállítást december 4-éig lehet megnézni a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében, november 27-én, szombat délután pedig kurátori tárlatvezetés is lesz a helyszínen.
Hosszú távon jobban járhatnak azok, akik amúgy is sok időt szánnának a szolizásra. Már 390 000 Ft + ÁFA áron be lehet szerezni otthonunkba a szolárium gépeket így időt és pénzt spórolhatunk meg hosszabb távon. Ha valaki hetente többször jár szoláriumba akkor a gép ára nagyon gyorsan megtérülhet. A Hollandimpex már 30 éve szoláriumok forgalmazásával, szervizelésével és szolárium csövek forgalmazásával foglalkozik Magyarországon. Itt minden alkatrészt meg lehet egy helyen vásárolni és a beüzemelésben is segítséget nyújtanak. Álló szolárium gépek - Hollandimpex szolárium nagykereskedés - Álló szolárium gépek - Hollandimpex szolárium nagykereskedés. Használt, valamint felújított gépekkel is foglalkoznak, így nagyon olcsón juthatunk hozzá minőségi szoláriumhoz. A kereskedésben a legjobb ár- és értékarányú szoláriumokat és csöveket lehet megvásárolni. A szervíz országos lefedettséget biztosít, így a legkisebb városokban is gond nélkül beszerezhetők és szervizelhetők a szoláriumok. Egy Szol. Alisun Sunvision 460 szolárium már 390 000 Forint + ÁFA áron megvásárolható. A teljesen felújított fekvő szoláriumnak már csak a helyet kell megtalálni a lakásban.
Keressen minket a facebookon is! Szoláriumozásról: Elsődleges D-vitamin forrásnak a napfény számít, ezen belül is kizárólag az UV-B sugarak. A megfelelő mennyiségű D-vitamin -képződéséhez naponta legalább negyedórányi, az arcot, a karokat és a vállakat érő napfürdőzés szükséges. Télen is pótolhatod a természetes napfényt vitamintabletták formájában valamint a BIO csövek segítségével. A körültekintő napozás nem káros! A nőknek nagyon fontos a D-vitamin-ellátotság hiszen csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Számos hormonzavar esetében javasolt a D-vitamin. Álló szolárium otthonra. A NAPOZÓ mottója: