Pozitív gondolkodás? A pozitív pszichológiai kutatások között számos olyan is akad, amely összefüggést talált bizonyos gondolkodási tendenciák, és a pszichés jólét ("boldogság") között. Az egyik ilyen például az optimizmus. Fontos tudni, hogy a kutatások inkább azt állapították meg, hogy az optimizmus és a boldogság, elégedettség érzése együtt jár, nem pedig azt, hogy a boldogság oka az optimista viselkedés. Közismertek viszont azok a kutatási eredmények, amelyek a tartós stressz és a testi betegségek kialakulásának összefüggéseit támasztják alá. A pozitív pszichológia eredményeinek félreértelmezése nyomán alakult ki a "pozitív gondolkodás" mozgalma, amely mára jól jövedelmező iparággá nőtte ki magát. Az elképzelés, hogy ha pozitív dolgokra gondolunk és csak az "élet napos oldalát" nézzük, akkor boldogabbak leszünk, mára beszivárgott a mindennapjainkba - és sok szakember is hasonló nézeteket hangoztat. Fontos tudni, hogy a pozitív pszichológia tudományos képviselői visszautasítják a pozitív gondolkodással való azonosítást, és hangsúlyozzák, hogy a kutatási eredmények szerint a boldogságra való képesség legalább 30-50%-ban öröklött tényező, valamint további vizsgálatokkal és azokra alapozott modellekkel teszik árnyaltabbá a képet.
A trauma túlélőben egyébként is meglévő bűntudat így tovább fokozható: nem csak az elszenvedett erőszakért érzi magát felelősnek, hanem azért is, ha "negatív" gondolatai támadnak. Több kritika is született, amelyet rendszerint a pozitív pszichológia kritikájának címkéztek, ám, tartalmilag valójában a pozitív gondolkodás populáris kultúrát átfonó nézetei ellen szólnak, és a kritizált elemek egyike sem szerepel a pozitív pszichológia tudományos megállapításai között.
Súlyos vagy elhúzódó trauma túlélőinél gyakori, hogy az abúzus elszenvedésének idején adott (viselkedéses) válaszok, melyek abban a helyzetben a túlélés egyetlen módját jelentették, a későbbiek során megmaradnak, és akadályozzák vagy nehezítik a mindennapi életvitelt. Ha például a gyerekkori szexuális abúzus áldozata gyerekként csak úgy tudta túlélni a bántalmazást, hogy közben disszociált ("kilépett a testéből"), akkor megtörténhet, hogy felnőttként képtelen intim helyzetekben jelen lenni, hanem azonnal eltávolodik. Ez megakadályozza, hogy egészséges szexuális életet éljen. Ha mindezt lefordítjuk az alkalmazott pszichológia nyelvére, azt láthatjuk, hogy két ponton is lehetőség adódik a terapeuta vagy segítő számára a beavatkozásra: egyrészt a szituáció értékelésének megváltoztatásával, átkeretezésével, másrészt a megküzdési eszköztár bővítésének lehetőségével. (Hasonló alapokon nyugszik a kognitív viselkedésterápia, melyről egy másik menüpontban bővebben is olvashat. ) A megküzdés témaköre egyrészt igen releváns a gyerekkori szexuális abúzus következményeinek szempontjából, másrészt jól mutatja, hogy a pozitív pszichológia kutatási eredményei milyen módon hasznosíthatók az alkalmazott lélektan területén.
Még ha alapvetően pozitív gondolkodásúnak tartod is magad, akkor is előfordulhat, hogy elkeseredsz valami miatt vagy szomorú vagy. Nincs ezzel semmi baj. A legújabb pszichológiai kutatások a mindenáron való pozitív gondolkodás helyett az ún. 'growth mindset'-et, azaz a fejlődési lehetőségek keresését tartják hasznosnak a lelki egészség kialakításában. Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben! Pozitív gondolkodás – mi a probléma ezzel? Tegyük fel, hogy olyan helyzetbe kerülsz, amiben nem érzed jól magad. Viszont ha elvárod magadtól, hogy ilyenkor is pozitív maradj, akkor előbb-utóbb elfojtod, és saját magad elől is titkolni fogod a negatív érzéseidet. Az elfojtás pedig szorongáshoz, stresszhez vezethet, de ahhoz minimum, hogy magadat fogod hibáztatni, amiért nem sikerült pozitívnak maradnod. A pozitív gondolkodás 'ördögi köre' a következőképpen néz ki: 1. nem érzed jól magad egy helyzetben, de megpróbálod elnyomni a negatív gondolatokat; 2. magadat hibáztatod amiért úgy érzel, ahogy; 3. ettől még rosszabb lesz, és újabb negatív gondolatok merülnek fel.
Ezért kutatásaikban számos tényezőt vizsgálnak és a mai napig azt igyekeznek feltárni, hogy milyen életmódbeli vagy pszichés jellemzők növelik az élettel való elégedettséget. Megküzdés Az egyik igen alaposan kutatott terület a megküzdés. Megküzdésnek nevezi a pszichológia azokat az erőfeszítéseket, amelyeket nehéz külső vagy belső helyzetek, problémák kezelésére, megoldására használunk. Az elmélet szerint a viselkedés a személy és a környezet közötti viszony és kölcsönhatás eredménye, tehát dinamikus, változó. Nehezített feltételek esetén a viselkedést a megküzdési mechanizmusok segítik. A megküzdés módját az adott szituáció (kognitív) értékelése határozza meg, melynek két fontos eleme van. Az egyik annak eldöntése, hogy a helyzet milyen jelentőséggel bír a személy szempontjából, a másik pedig a megküzdés során alkalmazható lehetséges források felmérése. Előfordulhat tehát, hogy ami egy bizonyos helyzetben hatékony, és eredményes a túlélés vagy a pszichés jólét megőrzése szempontjából, az egy másik helyzetben ellentétesen hat.
A kontroll jellege és a motiváltság alapvető meghatározója az egészségi állapotot befolyásoló döntések meghozatalának, valamint e döntések eredményeként tanúsított viselkedésnek. Erős motivációra és belső kontrollra van ugyanis szükség ahhoz, hogy valaki hosszabb távon is aktívan védje az egészségét. Martin E. P. Seligman a Learned optimism című könyvében részletesen kifejti, hogy az optimizmus, a pesszimizmus, illetve ez utóbbiból származó, következményes tehetetlenség egyaránt tanult magatartási reakciók, amelyek az egyén és a környezet kölcsönhatásából, a belső kontroll meglétéből vagy hiányából származnak. A tanult optimizmus során ugyanis az egyén azt éli meg, hogy a belső kontroll gyakorlásával képes a saját sorsát irányítani, míg a tanult tehetetlenség esetén ennek az ellenkezője megy végbe: az egyénnek arról van tapasztalata, hogy nem képes megfelelően kontrollálni az élete eseményeit, ami nagy fokú kiszolgáltatottsághoz és tartós szorongáshoz vezet. Lehet-e túl sok az optimizmusból?
ker., Pannónia utca 14. (1) 4520535, (1) 4520535 vendéglő, étterem, vendéglátás, étel, ital, rendezvényhelyszín, légkondicionált, cafe, itallap, belga konyha, sör, hideg előétel, csapolt sör, italok, francia konyha 1138 Budapest XIII. ker., Váci U 178 (1) 2360391 vendéglő, étterem, vendéglátás, rendezvény, rendezvényszervezés, reneszánsz zene, reneszánsz konyha 1137 Budapest XIII. ker., Vígszínház utca 3. (1) 8140912, (1) 8140912 vendéglő, étterem, drinkbar 1131 Budapest XIII. XIII. Kerület - Lipótváros-Angyalföld, (Lőportár dűlő), Tüzér utca, 1. emeleti, 45 m²-es eladó társasházi lakás. ker., Gyöngyösi Sétány 1/A (30) 8540479 vendéglő, étterem, vendéglátás, étel, ital, vendéglátóipar, rendezvény, kerthelyiség, éttermi, éttermi szolgáltatás, magyaros konyha, magyaros étel 1132 Budapest XIII. ker., Victor Hugo utca 25-27 (1) 2397928, (70) 5169688 vendéglő, vendéglátás, vendéglátóipar, hotel, vendégház, szálloda, fogadó, és panzió, szálláshely 1137 Budapest XIII. ker., Radnóti Miklós utca 5-7. (1) 3491733 vendéglő, étterem, vendéglátás, acélszerkezet, kapuk forgalmazása, biztonsági, rács, bútor, kovácsoltvas bútor, ajtó, rozsdamentes, lakatosmunka, termék, kovácsoltvas, acélszerkezet gyártása 1139 Budapest XIII.
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
Kérjen visszahívást, és mi kötöttségektől mentesen tájékoztatjuk Önt a legkedvezőbb lehetőségekről. Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink készséggel állnak rendelkezésére bármilyen kérdés kapcsán. 13 kerület tüzér utca 1. Kérem az ingyenes tanácsadást! Hasonló ingatlanok kínálatunkból Eladó 16 9 XIII. Kerület, Váci út, 31 m²-es, 1. emeleti, társasházi lakás, 1 szobás 31 m² terület 1 szoba Társasházi lakás exkluzívan felújított, extra kivitelezésű, extrákkal felszerelt, felújított, gépesített konyha, házközponti fűtés egyedi mérőórával 38. 8 M Ft 10 15