I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK, KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK 118/2019. (V. 17. ) Korm. rendelet Az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 46/2019. (III. 12. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről 685 21/2019. 23. ) MNB rendelet A Magyar Nemzeti Bank egyes hatósági döntéseivel kapcsolatos hatáskörgyakorlás, valamint a hatáskör gyakorlója helyettesítésének részletes szabályairól szóló 48/2018. (XII. 21. ) MNB rendelet módosításáról 686 22/2019. 28. ) MNB rendelet Adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról 688 23/2019. (VI. Pénzügyi Közlöny Online. 5. ) MNB rendelet Pénzforgalmi tárgyú MNB rendeletek módosításáról 691 5/2019. 30. ) PM rendelet Az online pénztárgépek és a taxaméterek üzemeltetésére vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról 692 6/2019. 7. ) PM rendelet A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011.
törvény a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről, 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 2006. évi XXIX. törvény a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról, 2007. évi. CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv. Alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök | Ludwig Múzeum. ), 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (a továbbiakban: Áht. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, 2011. évi CVIII.
Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (a továbbiakban: Kjt. ), 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 1995. LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló (a továbbiakban: Ltv. ), 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról, 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról, 1998. A katasztrófavédelem vezetői › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 2000. évi C. törvény a számvitelről, 2001. évi XXVIII.
határozat A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási program bővítéséről és az előirányzat rendelkezésre álló keretösszegének megemeléséről 963 A KÚRIA HATÁROZATA 1/2021. PJE határozat Az együttes aláírási jog átruházásáról 964 HIRDETMÉNYEK 968
rendelet módosításáról 907 161/2021. rendelet Egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. 30. rendelet módosításáról 908 163/2021. rendelet A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31. rendelet módosításáról 910 178/2021. 15. rendelet A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. 20. rendelet módosításáról 911 179/2021. rendelet A veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról 912 180/2021. rendelet A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról 922 181/2021. rendelet A veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól 925 183/2021. rendelet A családok otthonteremtésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 929 1128/2021.
telefonszám: (+36-1) 273-3570 fax: (+36-1) 273-3599 e-mail: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 17. Ügyfélszolgálat: ingyenesen hívható telefonszám: (+36-80) 402-402 (H-P: 8h-16h) e-mail:
A jelen füzetke izlelőt nyújt Mátyás Flórián "nyelvtörténeti szótárából, " és ezt egészben véve igen derék munkának jósolhatjuk. A közlött néhány czikk mutatja, mily éles elmével s vas szorgalommal állítja össze a szerző nyelvünk történeti tényeit, legrégibb időtől a múlt századig, a "halotti beszédtől" Faludiig, úgy rendezve, hogy az eredmény sokszor meglepően igaz. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd : hungarianliterature. Az akadémia szótára e munka nélkül nem lesz teljes, ki azt bírja, ezt is meg kell szereznie, mert csak így lesz képes a nyelvet jelenében s múltjában áttekinteni. De megbocsát M. úr, ha művére egy pár észrevételt is bátorkodunk tenni. S mivel e tudós szerző, ha ellenzésre talál, szereti ösmerni emberét, mielőtt vele beszédbe állana, íme azt is megmondjuk, hogy bár szaktudósnak e sorok írója magát nem tartja, vagy kilencz évig ő is forgatta nyelvemlékeinket s régibb íróinkat, nagy részöket el is olvasta, legalább a mi nyomtatva megjelent; és így ha talán nem ért is, de sejt a dologhoz valamit. Észrevételink elseje az, hogy Mátyás úr igen sokat követel a régi nyelvnek, a mai nem csak irodalmi, hanem élő nyelv rovására is.
Ilyen, hogy a denevér hajdan noctua (bagoly) lett volna, mert a fordító ezt azzal adja vissza. A denevér, tájilag tündenevér, tündelevény, mindig az volt, a mi most, csapongó röptéről nevezve így E részben több kritikát óhajtunk tehát. Harmadik észrevételünk M. úr teljes meggyőződését illeti, hogy az ős magyar nyelvben nem létezett t. betűs perfectum, csak participium. Azaz, hogy efféle: látott, hallott, jött stb. az ős nyelvben mint jelentő mód múltja eredetileg nem volt használatos. Hogy participiumi alakja sokkal gyakoribb és változatosb régen, mint ma, nem fogja tagadni senki. De hogy múlt időkép nem létezett: ezt Mátyás Flórián honnan fogja bebizonyítni vagy szerinte "begyőzni"? A "halotti beszédből"? Orbán énekel projekt : hungary. Ez maga kevés arra, még ha a königsbergi új találmányt hozzá veszszük is. A "halotti beszédben", minden rövidsége mellett, van egy forma: adotta vala, mely kétségtelenül régmúlt; s egy másik: adott, melyről Mátyás úr csak most akarja felállítni, hogy participium, az tehát bizonyság nem lehet.
Mátyás Flórián: Magyar nyelvtörténeti szótár szerző: Arany János M AGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR. Szerkeszté Mátyás Flórián. II. füzet. Heraldikai lexikon/Pray György – Wikikönyvek. "Ha, mit szaktudósok czélszerűt írnak, nagyobb közönség megolvassa, nyelvtudományunk halad, nemzetiségünk szilárdúl, s utódinknak szebb jövő van biztosítva. " E sorokkal végzi Mátyás Flórián akadémiai tag közelebb megjelent kis munkája előszavát, melynek czíme: "Magyar Nyelvtudomány. füzet. " A "nagyobb közönség" talán megolvasná "mit szaktudósok czélszerűt írnak, " ha volna a ki figyelmeztesse rá, meg ha nyelvészeink a fő kérdésekben is annyira el nem térnének egymástól, hogy a homlok-egyenest szembe állított rendszerek közt el bírna igazodni. De így, olvasni nem, csak tanulmányozni lehet, s a ki egyszer erre adta fejét, az meg sem áll, míg maga is új rendszerrel nem gazdagítja a nyelvtudományt, tagadván a létezők helyes voltát s növelvén a zavart. Az "író- tömeg " — miként a nem nyelvtani írókat Mátyás úr nem minden lenézés nélkül, összefoglalja — szintén hiába tenne kísérletet, hogy irályában a nyelvészi tekintélyek adta szabályokat kövesse, vagy az általok kihozott eredményekhez tartsa magát, mert ezek annyira különböznek egymástól sokszor, mint ég és föld.
Például hogy az élő aznap, minap stb. visszaállíttassék az napon, mi napon stb. formákra, mert csak ez a helyes: túlkövetelés. Verborum vetus interit aetas. Tudni jó, visszahozni nem mindig lehet. Másik észrevétel, hogy M. úr a latin szövegek magyar fordítását mindig úgy veszi, mintha egyik szó fedezné a másikat, s a magyar szó akkori értelme teljesen megfelelne a latinnak. Semmit sem számít be a régi nyelv szószegénységének, semmit a fordítók tapogatódzásának, nyelvbeli járatlanságának, vagy szabad önkényének. Erősíti például, hogy bádog szó régen aes, aereum jelentésű volt, mert a fordításban e latin szóknak felel meg. A bádog akkor is bádog volt mint ma, a fordító általában csak nemtelen érczet akart vele jelenteni, s miután a rezet már említé, odateszi a bádogot is. Ilyen az, midőn e mondatból: "Jézus az tenger partján terme ", vagy: "két férfiú terme őelőttök" azt hozza ki, hogy terem ige annyi, mint a latin adstat = ott áll, mert a latin eredetiben e szó van. Hisz a terme igét ez értelemben ma is mindennap halljuk, de nem azt teszi, hogy ott áll, hanem hogy ott terem, az az hirtelen, vágatlan megjelenik.
A későbbi nyelvemlékek minden lapján találunk t -betűs formát, nem igenév, nem jelző, hanem valóságos múlt gyanánt alkalmazva is. Búvárkodnunk sem kell, csak a Toldy Példatárába pillantanunk. "Immár prédikátor szerzetnek professiót tött, beesködt " — "prédikátor szerzetbeli apácza volt " (Margit legenda). "Mert igen keserőséggel töltött be engemet a mendenható" (Révay-codex). " Hallottátok, mert mondván vagyon a véneknek" (Jászay-codex). "Nemde gondoltad-e en szolgámat Jóbot... " (Döbrentey-codex). "Oh keménységös keresztfa, ki löttel ez napon en fiamnak anyja" (Nádor-codex). "Engem kildtek (küldtek) téged látnom. " (Ének Pannónia megvételéről) stb. stb. Valóban szeretnénk ama "begyőzésről" meggyőződni! Negyedik észrevételünk Mátyás Flórián stílusát illeti. Kérjük őt, hogy ha azt akarja, hogy művét a,, nagyobb közönség" is elolvassa, ne tegye olvashatlanná döbrenteismusa által. Természetes ugyan, hogy a ki sokat foglalkozik a régi nyelvvel, utoljára bele éli magát egészen, úgy hogy irálya is a régihez idomul: de ne panaszkodjék aztán, ha nem olvassák.
A cím a ranggal jár együtt. Lehet rangcím és jogcím. A címek különböztek a beszédben és az írásban. Más címek voltak használatosak a megszóltásban, az elbeszélésben és a befejezésben. Így pl. a király címzése a levél megszólításában: Felséges Császár és Apostoli Király, legkegyelmesebb Uram! ; a szövegben: Császári és Királyi Felséged; a befejezésben: Császári s Királyi Felségednek legalázatosabb s leghívebb jobbágya. A helyes címzéseket külön tanították a jogakadémiákon és az egyetemeken az ún. tiszti írásmód keretében. A múltban az egyén társadalmi állását, méltóságát a vagyoni helyzetén kívül a cím, a rang, a hivatal és a származás határozta meg. Ezek nagyban összefüggtek egymással és így a megfelelő társadalmi álláshoz általában a megfelelő cím és rang társult. Cím pl. a gróf, (hivatali) rang a tábornok. Valaki gróf csak grófi címmel lehet (mivel ez a születés által meghatározott származási cím), tábornoki rangban viszont mindenféle cím nélkül is állhat (mivel ez a karrier során elérhető hivatali cím).
A 15. század közepétől az országos ügyintézésben megjelentek a címmel kitüntetett személyek, akiket kezdetben címzetes báróknak (barones solo nomine) neveztek, szemben a természetes bárókkal (barones naturales). A két csoport közti különbség kezdett elmosódni, majd az 1608. évi I. tc. a főnemességet jogilag is elkülönítette a köznemességtől. Ettől kezdve a személyre szóló törvénykezési jog együttjárt minden főnemesi címadományozással, illetve külföldi címek magyarországi honfiúsításával. Az 1885. évi VII. tc-től 1918-ig olyan főnemesi címeket is adományoztak, melyek nem jogosítottak örökös főrendiházi tagságra (ún. "papírbárók"). A monarchia megszűnése után a nemesi címeket és rangokat számos (nemcsak szocialista) országban törölték el (Franciaország 1871, Oroszország 1917, Németország 1918, Japán – az uralkodócsalád kivételével – 1946). Németországban viszont ezután is megmaradt a von előtag használata, mert ezt továbbra is a név részének tekintették. Ausztriában a Monarchia megszűnte után a főnemesi és nemesi rangot nem lehet bejegyezni a hivatalos okmányokba (születési, házassági, halotti bizonyítvány, útlevél, személyazonossági igazolvány stb.