Lásd: Fehér Dent Esztétikai Fogászat, Szeged, a térképen Útvonalakt ide Fehér Dent Esztétikai Fogászat (Szeged) tömegközlekedéssel A következő közlekedési vonalaknak van olyan szakasza, ami közel van ehhez: Fehér Dent Esztétikai Fogászat Hogyan érhető el Fehér Dent Esztétikai Fogászat a Autóbusz járattal? Kattintson a Autóbusz útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel.
Fehér Dent Esztétikai Fogászat, Szeged Tömegközlekedési vonalak, amelyekhez a Fehér Dent Esztétikai Fogászat legközelebbi állomások vannak Szeged városban Autóbusz vonalak a Fehér Dent Esztétikai Fogászat legközelebbi állomásokkal Szeged városában Trolibusz vonalak a Fehér Dent Esztétikai Fogászat legközelebbi állomásokkal Szeged városában Legutóbb frissült: 2022. március 25.
**Tájékoztató jellegű adat. Törtéves beszámoló esetén, az adott évben a leghosszabb intervallumot felölelő beszámolóidőszak árbevétel adata jelenik meg. Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 04. 07. 08:37:43
A Kárpát-medence területe alatt óriási kincset rejt a mély. Magyarország kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik a geotermikus energia hasznosítása terén, és itt most nem a termálfürdőkre és a háztartási talajszondás fűtésre kell gondolni, hanem a távfűtési rendszerek, tőkeerős gyárak, villamoserőművek által hasznosítható hatalmas energiamennyiségre. A geotermikus energia a Föld belső hője által biztosított energia, ami a Föld magjában olvadt állapotban található fémekből, magmából származik. Vulkanikus területeken ez az energia gyakran látványosan nyilvánul meg, például gejzírek formájában tör a felszínre (lásd Izland). Ahol pedig a geotermikus energia nem tör fel magától a felszínre, ott nekünk kell lemennünk érte a föld alá. Ez esetben kutakat fúrunk és forró termálvízként hozzuk fel az energiát. Ez egy felbecsülhetetlen, tiszta energiaforrás, amit vétek lenne nem kihasználni. A geotermikus energia fenntartható és megújuló, csak vigyáznunk kell rá. Hogyan? A felhasznált vizet vissza kell sajtolni a mélybe, méghozzá ugyanabba a vízadó rétegbe, ahonnan kinyertük.
A geotermikus energia A geotermikus (régebben geotermális) energia a Földből származó hőenergia, amely nagyrészt a földkéregben természetesen előforduló, hosszú felezési idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből származik. [1] A geotermikus energiát megújuló energiaforrásnak tekintjük, mivel gyakorlati szempontból kimeríthetetlen és a bolygónk élete alatt mindig rendelkezésre fog állni. Magyarország földi hőáram sűrűsége A Föld belsejéből származó hőenergia-áramlást kifejező mennyiség a hőáram, melynek eloszlása nem egyenletes a felszínen. A világátlag 60 mW/m 2, ezzel szemben Magyarországon ez az érték 90-100 mW/m 2, ami jelentősen meghaladja a kontinentális átlagértéket is. - Hirdetés - Egy másik fontos mutató a geotermikus gradiens, ami a felszín alatti hőmérséklet növekedését adja meg a lefelé megtett távolság függvényében. Magyarországon az átlagértéke 42-45 °C/km, de egyes helyeken eléri a 100°C/km-t. [2] Ezek az értékek kiemelkedőek a kontinentális Európa területén (az európai átlag 30-33 °C/km).
2017-ben a 35 PJ távhőtermelésből 2, 4 PJ-t részesedése volt a geotermikus forrásoknak. [4] A távhő mellett a balneológiai, és üvegházfűtési felhasználások a legjelentősebbek. 2018-ban az összes primer energiafelhasználás 1%-át, 5, 6 PJ-t tett ki a geotermikus energia. [5] Erőművi felhasználás Hazánkban az egyetlen geotermikus forrásból villamos-energiát előállító erőmű Turán épült, és 2, 7 MW beépített elektromos teljesítménnyel rendelkezik. [6] Ez országos szinten nagyon szerény teljesítmény, de már tervezés alatt állnak új, több tíz MW-os egységek is. Ahhoz, hogy megértsük ezen erőművek lehetőségeit és hátrányait érdemes megismerkedni a geotermikus energia átalakítására tervezett erőművi technológiákkal. Száraz gőz erőmű Az első geotermikus erőművek (Olaszország 1904) száraz gőz elven működtek. A túlhevített 180-200°C-os gőz éri el a felszínt, ami szűrés után turbinán expandál, ezáltal munkát végez. Ez a típusú rendszer a gőz-dominált területek esetén alkalmazható, amikor a gőzhasznosítást semmilyen folyadék nem zavarja, de általában a folyadék-dominált mezők sokkal elterjedtebbek.
Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 3 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A földkérgen tapasztalható geotermikus energia részben a bolygó eredeti létrejöttéhez (20%), részben a radioaktív bomláshoz (80%) kapcsolódik. [1] [2] Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992 -es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet. Története [ szerkesztés] A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, szó szerinti jelentése: földi meleg belső hőség.
Japán, a Fülöp-szigetek és Mexikó a jelenlegi technológia fejlesztésén dolgoznak. Időközben tervek készültek a geotermikus hő közvetlen felhasználásának lehetőségére, a távfűtésben és a mezőgazdaságban. E téren Japán, Kína, a volt Szovjetunió utódállamai, Magyarország valamint Izland a fontosabb termelők. Az új technológiákat Franciaországban és más nyugat-európai országokban dolgozták ki. A geotermikus energia olcsó, megbízható, fenntartható és környezetbarát, [4] ám az emberi történelem nagy részében csupán a tektonikus törésvonalak közelében volt elérhető. A technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban mára a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei jelentős mértékben megnőttek, különösen olyan alkalmazások esetében, mint a lakások fűtése. Napjainkban a geotermikus energiát számos területen alkalmazzák: A mezőgazdaságban az üvegházak fűtése Lakások, lakótelepek fűtése Villamosenergia termelés A geotermikus energia kitermelése [ szerkesztés] A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik, sótartalmát részben eltávolítják, a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik.
A teljes melegvíz-igény kielégíthető kizárólag a termálenergiára támaszkodva. Növényházak, állattartó telepek és szárítók - a mezőgazdaság a legnagyobb felhasználó A legtöbb hévizet ma a mezőgazdaság használja fel hazánkban. Elsősorban a növénytermesztő telepek fűtése gazdaságos. A növényházak fajlagos hőigénye meglehetősen nagy. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a hévíz, az állattartó telepek szaporító épületei és a fiatal állatok tartására szolgáló épületek fűtési igényének kielégítésére is alkalmas. A mezőgazdaság területén jelentős energiafogyasztók a szárítók. A hévízzel azok az alacsony hőmérsékletű szárítók üzemeltethetők, amelyekkel a vetőmagok, szálas takarmányok, gyógynövények és zöldségek felesleg víztartalmát lehet eltávolítani. Ez a szárítási módszer egyébként jól kombinálható a napenergia felhasználásával. A már említett alkalmazási területeken kívül, a hévíz felhasználható az élelmiszeriparban is a különböző szárítási műveletekhez. Jelenleg Magyarországon több, mint 200 hévízkutat használnak a fürdők, gyógyfürdők vízellátására.
A hőforrásokat fürdésre már a paleolit korban is használták, [3] míg a legrégebbi ismert fürdő i. e. 3. században épült Kínában. Később a rómaiak is alkalmazták a geotermikus energiát, mind fűtésre, mind gyógyászati és pihenési célokra. Egykoron az antik római fürdővárosok a hévízforrásokat csőhálózat segítségével közvetlenül hasznosították. A rómaiak a termálvizet a szem és bőrbetegségek kezelésére, míg Pompeiiben az épületek fűtésére is használták. Új-Zélandon az első polinéziai betelepülők, akik az európai hatástól függetlenül éltek ezer éven keresztül, a 18. századig, a hőforrások gőzét a főzésben, a termálvizet pedig a fürdésben, mosásban és a gyógyításban hasznosították. A hévizek fűtésben és gyógyászatban való alkalmazása a modern világban ismét aktuálissá vált. A 19. században a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezése és feltárása is. Toszkánában a természetes geotermikus energiát a bór és az ammónium vegyületek feldolgozására használták.