A bomba leírása Az ideális Bombay macska erős csontokkal és fejlett izomzattal rendelkezik, méretük meglepően nehéz. Közepes test. A szexuális dimorfizmus kifejezett - a hímek nagyobbak, mint a nők. A fej kerek, széles távolságra, kerek szemmel. A pofa széles, kerek, kis ütközésű. Az álla erős és jól fejlett. Szemszín aranyról rézre. A fülek közepes méretűek, kissé előrehajlottak és meglehetősen szélesek egymástól. A farok egyenes, közepes hosszúságú. A nyak jól fejlett, a mellkas széles. A csípő és a váll lekerekített. A végtagok közepes hosszúak, vékonyak, kicsi, lekerekített mancsokkal. Kétféle fej létezik - a hagyományos és a modern. A hagyományos bombay hosszabb, keskenyebb pofájú, mint a modern. Az amerikai típus a burmai és az amerikai drótszőrös macskákból származik, a brit - a burmai és a brit rövid szőrű macskákból származik. Megkülönböztetheti az amerikai és a brit a szem színe alapján: az első réztől narancssárgaig terjed, az angol pedig aranytól rézig, vannak zöld színek is.
"Tépőzár-macska". Fekete szőr, nagy rézszínű szemek: a Bombay macska ont úgy fest, mint egy kisméretű párduc. Indiai gyökerek nélkül A Bombay macska története egyetlen tenyésztőtől indult: a Louisville-i Nikki Horner-től. Az amerikai hölgy azt a célt tűzte ki maga elé 1958-ban, hogy egy olyan macskát "alkosson", amelyik fekete párduchoz hasonlatos külsővel rendelkezik, de a szobában is tartható. Ezenkívül fontos volt számára, hogy a cica nyugodt, családbarát, ugyanakkor robusztus megjelenésű legyen. Egy barna, barátságos burmai macskát pároztatott egy robusztus, fekete amerikai rövidszőrűvel. 10 éves intenzív tenyésztést követően érte el a kívánt eredményt, egy új fajtát hozott létre. Noha ennek a cicusnak semmi kötődése nincs Indiához, tenyésztője az indiai nagyváros, Bombay után adta neki a nevét. Vélhetően az igazi fekete párducok otthonára gondolt. Az 1970-es évek vége felé a fajta már hivatalosan is elismertté vált. Kíváncsi kis párduc Barátságos és kíváncsi természetű, legszívesebben a gazdi közelében tartózkodik, szeret az ember vállára ugrani vagy az ágytakaró alatt bujkálni.
Elegáns, kecses, titokzatos - ezek a szavak jutnak eszünkbe, amikor egy bombatagot látunk - egy miniatűr ragadozó párducot. A világon a macskák bombai fajta ismert, hogy a képviselői teljesen fekete színűek. És a fekete és a párnák lábai, sőt az orr hegye is. A bombai macskar karakter, annak ellenére, hogy ilyen ragadozó megjelenés volt, inkább önelégült. Könnyen ugyanazon a területen él más macskákkal és még kutyákkal együtt is. A gyönyörű fekete Bombay macska szereti a legtöbb időt a gazdája közelében. Ez mind a játékokra, mind a pihenésre vonatkozik. Fajta leírása Bár létezik egy egzotikus "megjegyzés" a fajta nevében, ez egy natív amerikai. Kétféle bombai macska van: brit és amerikai fajták. Az első a burmai macskával ellátott egyszerű házi macska áthaladásának eredménye. Az ilyen állatok jellemzői az ázsiai stílusnak. Az amerikai bomba-macska nem illik bele a leírásba, mert a burmai és az amerikai rövidszőrű fajták keresztezéséből származik. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a vállalati burmai stílus az oka, hogy a koponya-defektusok, amelyek a méhen belül kialakulnak, a kiscicák eutanázia iránti igényéhez vezetnek.
Ha közül választott macskák ikrek híres irodalmi, Bombay macska, képek az általunk gyűjtött ma van, persze, nem lenne Carmen. Ilyen szépség másképp, mint halálos, nem nevezhető. A terveknek megfelelően az alkotója a fajta, az amerikai Nicky Horner, Bombay kellett volna, hogy otthon egy mini-párduc szerelmeseinek egzotikus háziállatok. Ahhoz, hogy a kívánt eredmény eléréséhez a tenyésztő több mint két évtizede. Csak 1976-ban felinologists CFA hivatalosan elismert új fajta - a látványos "barnák" izzó szemekkel. Mi a különbség a Bombay macskák? Javasoljuk, hogy megnézzük a leírása a fajta a lencsét a fénykép-tényeket. Bombay már csak fekete! A szabvány lehetővé teszi egy szín Bombay macskák - fekete, anélkül, hogy egyetlen fénypötty vagy akár egy haj. Ideális fekete, fényes, mint egy köröm, haj, bombák nem születik. Cica a fajta barnás haj, és gyakran lehet tekinteni halvány kis foltok. Eltűntek körülbelül egy éve, az első vedlést. By the way, az orr és a mancsát párna Bombay is teljesen fekete!
Román Kárpát juhász jelleg és oktatás, egészség és fenntartás, árak Kaukázusi juhászkutya karakter, ár, étrend, egészségügyi lap Perzsa macska jelleg, ár, származás, egészség és étel - Eurochats Tengerimalac jelleg, egészség, étrend, ár és fenntartás Csincsilla jelleg, egészség, étrend, ár és fenntartás
Hogy a lényegre térjünk: a jó hír mindenképpen az, hogy a mostani változat ezeknek a hibáknak a méregfogát kihúzta, gyakorlatilag az új vasakon már szinte ugyanazt az élményt kaphatjuk meg, mint egy high-end PC-n. A felbontás immár natív 4K, a képfrissítés pedig 60 FPS – és ez utóbbi a fő lényeg. Nyoma sincs már a kínos belassulásoknak, folyamatos az élmény, nincs tehát már olyan technikai akadály, ami megülné a játszhatóságot. Rögtön az a kérdés merül fel tehát, hogy akkor most érdemes belevágni végre az Assetto Corsa Competizione kalandba? A válasz nem egyértelmű: igen is és nem is. A technikai újítások mindenképpen üdvözlendőek, de azt azért hozzá kell tenni, hogy minden más szinte maradt ugyanaz. Vagyis a grafikához sem nyúltak hozzá komolyabban, aminek azért az az eredménye, hogy (bármilyen fellengzősen is hangzik) inkább előző generációs lesz az élmény, pláne ha a GT7 után, de akár csak a GT Sport mellett nézzük. Ezzel nem azt mondom, hogy a Competizione csúnya volna, de mindenképp érzékelhető a különbség és a rivális javára.
Ismertető/teszt Amikor a PS5 gyengébb, mint a PC? 2022. 03. 15. 21:45 | szerző: Sityi | Ismertető/teszt Majdnem három éve már, hogy jól megköpködtem a Kunos Simulazioni üdvöskéjét, az Assetto Corsa Competizioné t. Szerencsére az azóta eltelt idő alatt PC-n sikerült rendesen kikalapálni – leginkább az irányítással kapcsolatos sirámaim veszítették el aktualitásukat, de erről lesz még szó bővebben is. 2020 derekán jött a PlayStation 4 és Xbox One verzió, most pedig a PlayStation 5-változat került kínpadra nálam, de Xbox Series X/S-re is természetesen kint van. Kezdjük a formalitásokkal, azaz a száraz technikai adatokkal. Az új konzolokban lakozó számítási és grafikus erőnek hála megvan a 4K felbontás és a 60 fps, bár némi kompromisszummal: a visszapillantótükrökben irgalmatlan pixeles minden (és teljesen más a bevilágítás). Részletkérdés? Nem hinném, azért a tükröt elég gyakran szoktam nézegetni vezetés közben, és nem sminkelési céllal. ;-) A menük viszont néha beszaggathatnak, ha 3D modell is látható, ez leginkább a karakterünk testreszabásánál jön elő.
Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly többlépcsős esős lehetőség van beépítve, ami már önmagában komoly kihívás, a dinamikus időjárás változás pedig itt már régóta elérhető opció volt. Az alapjátékra picit visszatérve, természetesen játszhatunk teljes bajnokságot, illetve ezt darabokra szedve teljesen testre szabhatjuk az élményt (letolhatunk teljes verseny hétvégéket, de kezdhetünk az időmérővel, vagy akár a versennyel is). Persze van komoly multiplayer mód is, ha pedig a kihívások érdekelnek, akkor havonta cserélődő speciális eventekkel is meglepnek minket a készítők. A pályák a valóságból jól ismert aszfaltcsíkok, hogy inkább az extrábbakat említsük van Zolder és Zandvoort is a szokásosnak mondható Spa, Nürburgring, Monza vagy a hazai Hungaroring mellett. Az viszont már kicsit fájdalmasabb, hogy az alapcsomagnak nem részei olyan csemegének számító helyszínek, mint Laguna Seca, Mount Panorama, Kyalami vagy a brit Oulton Park – ezek sajnos külön fizetős DLC mögé vannak zárva. Zárásként csak summázni tudom az eddig elhangzottakat.
Azt viszont mindenképp meg kell jegyeznem, hogy hiába lett jobb a felbontás, a visszapillantóban látottak így is hihetetlenül pixelesek maradtak. Sejtem, hogy technikai okai vannak a dolognak, de a nagy örömködésben ez egy kicsit szúrja az ember szemét. A másik megfontolandó dolog az irányítás. Lévén a játék inkább a HC szimulátor kategóriában indul, ezért kormánnyal javasolt nekiesni. Ennek híján a kontroller marad (sajnos mi is csak így tudtuk jelenleg tesztelni) és hát így azért nem az igazi. Sajnos a készítők ezen a téren nem igazán erőltették meg magukat és még a DualSense lehetőségeit sem nagyon aknázták ki. Nagyon nehézkes ilyen módon a folyamatosan csúszó-mászó, valós fizikával mozgó GT autókat kordában tartani. Nem lehetetlen feladat, de rengeteg türelmet igényel, szóval aki eleve egy Forza Horizon szintű bohóckodásra ugrana be, az eleve felejtse el. Merthogy itt tényleg máshogy viselkedik az autó, a különféle felületeken sokkal jobban megcsúszunk egy kerékvetőn, vagy egy elmért kigyorsításkor.
Ezeken felül számos egyéb esztétikai finomítás is végrehajtásra került e verzióban: a pályamenti részletek javulása, az élettel teltebb növényzet, a vízpermet, az élesebb világítási effektusok mind-mind résztvevői a kerek egésznek. Egy újabb bónusz az autók száma a pályán, mely a korábbi 20-ról most 30-ra nőtt, így a versenyek sokkal élettel teltebbek, intenzívebbek. Sajnos azonban nem minden kapta meg a neki járó ráncfelvarrást… A visszapillantó tükörben megjelenített objektumok többsége szuperalacsony felbontással büszkélkedhet, mely nem kicsit üt el az amúgy pompás vizuális kínálat többi részétől. A technikai oldalát nézve a dolgoknak talán a visszajátszással kapcsolatos bökkenőket tudnám felhozni, ahol alkalmanként egy-egy kép sok esetben nem kerül megjelenítésre. A dolgok napos oldala azonban, hogy a betöltési idők sokat javultak, az előző generációhoz képesti 30 másodperces bejutási időtartam kb. a harmadára csökkent. Egy másik piros pont a DualSense kontroller lehetőségeinek kihasználása, a vezérlő lenyűgözően közvetíti a gyorsulások és hirtelen fékezések fizikai mivoltát, de még a rázókövön való vezetés érzését is.