1990-ben végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 1991. óta a Heim Pál Gyermekkórházban dolgozom röntgenorvosként. 1995-ben radiológus szakképesítést szereztem. Szakterületem: a gyermek ultrahang diagnosztika. Munkám során a hagyományos szűrővizsgálatok mellett panaszos betegek diagnosztizálását is végzem. A Heim Pál Kórházban végzett munkám mellett magánszakorvosként is rendelek.
Ma már a Heim Pál névhez nem a volt orvos nevét társítják, hanem természetesen a Heim Pál Gyermekkórházét. Beperelte a Heim Pál Gyermekkórház az intézmény névadójának leszármazottait "jogtalan névhasználat" miatt. Honlapjukon azt írják: az adó 1 százalékának felajánlásakor fokozottan figyeljenek, nehogy a család által létrehozott alapítvány számláján landoljon az összeg, amit a kórháznak szántak. A Heim család abszurdnak tartja a kialakult helyzetet - írta a pestisrá A közzétett felhívás szerint a kórház számára "nagyon kellemetlen" a pereskedés, ami szerintük azzal kezdődött, hogy a Heim család létrehozta a Heim Pál Alapítványt, melynek célja az egészségügyi ellátás támogatása, mesekórház program megvalósítása volt, "azonban ma már a Heim Pál névhez nem a volt orvos, vagy a család többi hasonló nevű tagjának nevét társítják, hanem természetesen a Heim Pál Gyermekkórházét. " - Megdöbbentünk, hogy pert indított ellenünk a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány, úgy, hogy a kórház a mi családnevünket viseli.
Kocsis Máté egyben bejelentette, hogy a józsefvárosi önkormányzat saját forrásból egy új, orvosi ügyeletet ellátó autót adományozott a kórház számára. Nagy Anikó, a gyermekkórház főigazgatója azt mondta, az elkövetkező évtizedeket meghatározó fejlesztés indulhat el az intézményben, és a beruházások révén olyan gyermekgyógyászati szakmakoncentráció és épületfejlesztés fog történni, ami egyedülálló lesz Európában. A főigazgató beszámolt arról, hogy a fejlesztések révén két új tömb épül a kórház területén. Az egyik egy 23 ezer négyzetméteres belgyógyászati, a másik pedig a gyermekpszichiátriai és gyermekaddiktológiai ellátást szolgálja majd országos szinten. Ezen kívül kialakítanak egy diagnosztikai laboratóriumot korszerű MR-berendezéssel - ismertette Nagy Anikó. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, az elkövetkező 8-10 évben több mint 700 milliárd forint jut a főváros és Pest megye egészségügyi fejlesztésére. Mint mondta, az előző uniós ciklusban 500 milliárd forint jutott az egészségügy megújítására, de ezen forrás nagy részét vidéken lehetett csak elkölteni, így a központi régió - Budapesti és Pest megye - fejlesztésére nem költhetett a kormány.
A töltött káposzta, a paprikás krumpli és a gulyás helyett egészen másféle ételeket ettek a Kárpát-medencébe érkező elődeink. Amit ma reformnak hívunk, anno az volt a megszokott, a mindennapi étkezés alapja. Az ősi reform konyha Amit ma egészséges étkezésnek, tudatos táplálkozásnak nevezünk, az régen a teljesen hétköznapi, általános étkezés alapját képezte. Mi számított hétköznapinak? Rengeteg friss zöldség, gyümölcs, karakteres fűszerek, különféle méz, kása és minőségi húsok. Receptek és ötletek. Mivel őseink a vándorlások során sok nép konyháját megismerték, ezért az ősi magyar konyhában különböző kultúrák étkezési szokásai elegyednek. A letelepedés után ugyan sokat változott a magyar konyha, hiszen elődeink belekezdtek a zöldségtermesztésbe és az állattartásba, de a vándorló életmód nyomán kialakult gasztronómia nyomai a mai napig fellelhetők. Ugyanúgy, ahogy az ősi magyar térrendezést, lakberendezési kultúrát, az étkezést is az 5 elem, azaz a föld, a víz, a tűz, a levegő és a fém határozta meg. De hogy jelentek meg ezek az elemek a gyakorlatban?
A hideg éghajlaton természetes a hús és a zsiradék fogyasztás. A gabonát (barnarizs, köles, kukorica, hajdina, búza, rozs, árpa, zab) sütve, főzve fogyasszuk. A hüvelyesek fehérjeforrások (bab, lencse, felesborsó). A gyümölcsnek nyugodtan megehetjük minden részét, kifejezetten használunk vele a szervezetünknek. Mindig a közvetlen környezetünkben termő táplálékot részesítsük előnyben, mert arra van szükségünk, annak energiái vannak velünk összhangban. Minden évszakban azt együk, ami éppen terem, legfeljebb természetes módszerekkel tartósított táplálékkal bővítsük étlapunkat. Figyeljük magunkat, és rájövünk, hogy milyen ételre van szükségünk. Amikor az egyik irányba felborítjuk az összhangot, máris jelez a szervezetünk valamilyen másik oldali élelemre vágyással, amivel ellensúlyozza az eltérést. (Pl. húsos ételek után szomjasak vagyunk, zsíros ételre jól csúszik a bor, stb. ) A legtöbb energiát a cserép, öntött vas edényben való főzés hagyja az ételben. Jó még a zománcozott, acél és üveg edény is.
A vándorló életmód sajátosságaként a bográcsos ételek voltak túlnyomó többségben, vagyis az ételek a földön, fából rakott tűz fölött, fémből készült bográcshoz hasonló üstben főttek. A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete) Gyakori volt a birkahús, a marhahús, a lóhús és a vadhús, az ételeket pedig tárkonnyal, kakukkfűvel, rozmaringgal, hagymával ízesítették. Gyakran került a tányérra friss hal, de szárított, füstölt húsokat is gyakran fogyasztottak, ugyanis sokáig elálltak, így magukkal tudták vinni, ha hosszabb útra készültek. A kenyér nem volt olyan hangsúlyos Az ételeket javarészt kétféleképpen készítették el: vagy a ma ismert pörkölthöz hasonló fogásként, amikhez magokat is adtak, vagy zöldségekkel vegyítve, sok vízzel felengedve, amolyan korabeli, tartalmas levesként. Őseink a tejtermékeket is szerették, szerves részei voltak az étkezési kultúrájuknak: túrót, sajtot és vajat is készítettek, valamint tarhót, vagyis az oltott tejet i s előszeretettel fogyasztották.