Csupa meglepetés az élet. Miután az állatorvos a múlt héten azt mondta, hogy a Bori vagy nem vemhes, vagy maximum 2 hónapos lehet (a kecske vemhességi ideje 5 hónap), ma reggel igencsak meglepődve nyugtáztuk a tényt, hogy állatállományunk ismét gyarapodott: És a meglepetés mellé boldogság is jár: a kicsi gödölye, vagyis kislány, így őt is meg tudjuk tartani. A kecskeállományunk 4 fősre gyarapodott. :) Bori nagyon jó anya és nagyanya/keresztanya (nem ismerjük a kecskéink előéletét, de szerintem valami rokoni kapcsolat lehet a Bori meg a Cili között) amíg a gyereke eszik, ő Cili kölykét nyalogatja: Az új gyerek sokkal erősebb, mint Junior volt 13 nappal ezelőtt, a születése napján. Már most akkora, mint a kéthetes Junior, és nem fekszik el, nem pihen, hanem jön-megy, eszik, ismerkedik az udvarral.
Viszont, az újszülött kisgida az egyik legaranyosabb teremtmény a földön! Makákó A makákók a majomfélékhez tartoznak és főképp Ázsiában élnek. Ezen majmok vemhessége 166 és 185 nap között van. Általában a makákó anyáknak egy kölyke születik. Anyja a majmocskát 6-12 hónapig szoptatja. Mormota A mormoták rágcsálók, melyeknek vemhessége mindössze 32 napig tart. A mormoták üregekben, lyukakban élnek, az egész család együtt. Szurikáta A szurikáták Afrika déli részének őshonos állatai. A nőstény szurikáták vemhességi ideje 70 nap. Egészen különös, hogy a szurikáták a földalatti lyukakban hozzák világra utódaikat. Gepárd Földünk leggyorsabb szárazföldi ragadozójának vemhességi ideje megközelítőleg három hónap. Általában a nőstény három utódnak ad életet, addig marad velük együtt, amíg azok elérik a körülbelül hároméves kort. Sajnos a gepárdokat a kihalás veszélye fenyegeti. Prérifarkas A prérifarkasok (vagy más nevén kojot) nagyon hűségesek, egy pár életük végéig együtt marad. Ezen ragadozók vemhessége körülbelül kilenc hónapig tart, az anya ezután hozza világra 2-9 kölykét.
A kezdő mezőgazdasági termelők gyakran felteszik a kérdést: menhet-e egy kecske a terhesség ideje alatt, és ha igen, mennyi? Valójában ez a helyzet periodikusan előfordul, és veszélyt jelent a nők életére. Az ilyen problémák elkerülése érdekében fontos tudni, hogy mely tényezők vezetnek megjelenésükhöz. Ha a kecske terhessége továbbra is meghaladja a megengedett időtartamot, akkor időben segítséget kell neki nyújtani. Mi befolyásolja a vemhesség időzítését? Egy kecske terhessége átlagosan 140–160 napig tart. Az állatorvosok szokásos 150 napos számmal működnek. A tartalom és a táplálkozás változásának periódusára szolgál. Az ilyen mutatók megkönnyítik a lenyűgöző állatokkal való munkát, és általában megfelelnek a valóságnak. Ezenkívül az állatok egyedi jellemzői gyakran befolyásolják a magzat fejlődését és a terhesség időtartamát. Az embrió fejlődésének periódusát számos tényező befolyásolja. A genetika különösen fontos. Minél kisebb a kecskefajta, annál rövidebb a terhesség időtartama.
Az egészségmegőrzésre irányuló tevékenységek között szerepelnek a következők: Tiszta bódé megszervezése, amelyet parazitaellenes szerekkel kezelnek néhány havonta. Zamatos növényekkel legelőkön legelésző nyári szarvasmarha. Védelem a fertőzések ellen időben történő oltással. Félévente a tulajdonosnak féregtelenítenie kell a háziállatokat. Az MRS termelékenysége az életkortól függ. Nem szabad nagy mennyiségű tejre számítani az első áramlástól. Az első bárányhúzás után az állat csak növelni kezdi a termék előállítási arányát. A gazdálkodók maximális tejhozamot kapnak a harmadik és negyedik bárányozás után. Ekkor észre kell vennie, hogy a kecske hány liter tejet ad naponta. Az állatorvosok szerint ebben az időszakban állapodik meg az egyén valódi termelékenysége. Ha az életkorról beszélünk, akkor a tejhozam a kecske 4-5 éves életével nő. Miután a háziállat 7-8 éves lesz, a tej mennyisége csökken. Az univerzális szarvasmarháknak (tejelő és marhahús) ilyenkor szabad húst enni. A tejfajták továbbra is kitartanak.
Ez a rendellenesség gyakran kecskéknél fordul elő, és minden évben megismétlődik. Ebben az esetben a kecske nem szül. A patológia kizárása érdekében érdemes megvizsgálni az állatot. Normál terhesség alatt a következő tüneteket észlelik: a vizsgálat során meg lehet határozni a magzat mozgását - a hamis terhesség alatt a tőgy és a has méretének megnövekedése, valamint a végtagok duzzanata is előfordul; a hasfal tapintása segít felismerni a magzatot; az auscultation segít azonosítani az embrió pulzusát és a méh artériáinak megerősödését; az ultrahang a legpontosabb módszer; speciális tesztek segítségével nyomon lehet követni a hormonok egyensúlyának változásait. A bárányok kórokozói - hogyan lehet azonosítani a szülést A szállítás időpontjának beállításához a párzás dátumára kell összpontosítania. Ajánlott 148-157 nap hozzáadása ehhez a naphoz. Ez lesz a megkötési idő kb. A következő tünetek segítenek meghatározni a pontos dátumot: A tőgyet egy héttel a kavargás előtt öntsük. Szűk konzisztenciát vesz igénybe.
A membránok repedése esetén érdemes a kecske amniotikus folyadékot adni. A kecsketej kiváló stimuláló tulajdonságokkal rendelkezik. Bonyolult helyzetekben császármetszésre van szükség. A gyakorlatban azonban a műtéti beavatkozás szükségességét ritkán figyelik meg. Leggyakrabban akkor van szükség, ha hiányzik a felszerelés, nincs speciális eszköz vagy hiányzik az állatorvos tapasztalata. Ezenkívül egy ilyen művelet meglehetősen drága, ezért nem minden gazdálkodó engedheti meg magának. A kecske megsegítése előtt érdemes elvégezni a részletes diagnosztikai vizsgálatot. Fontos, hogy ellenőrizze a szedés dátumát. Ha hibákat követnek el, a beavatkozás károsíthatja az anyát és a kölyköket. A kecske átmehet a terhesség ideje alatt, és ez valódi veszélyt jelent magának és utódainak. Az ilyen problémák elkerülése érdekében fontos biztosítani a nők számára a megfelelő életkörülményeket és a kiegyensúlyozott táplálkozást.
Ez a dokumetum az EFOP-3. 1-16-2016-00001 azonosítószámú, "A köznevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából" című pályázati program keretében készült. BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Európai SzociálisAlap Szerzők Tarjányiné Szűcs Zita Műveltségi terület Ember és természet Tantárgy Természetismeret Évfolyam 6. osztály Csoport / osztály típusa Az óra témája A Föld belső felépítése Az óra cél- és feladatrendszere A Föld gömbhéjas szerkezetének megismerése idegen nyelvi és IKT kompetenciák fejlesztésével. A belső szerkezet és a Föld felszínének kialakulása közötti összefüggések felismerése szemléltetéssel, gyakorlófeladat megoldásával. Az ismeretek alkalmazása projektfeladat megoldása kapcsán, mellyel a kreativitás, a szociális és tanulási képességek fejlődnek. Az óra típusa Új ismeretet közlő Alprogrami kapcsolat További alprogrami kapcsolat Alprogrami kapcsolat indoklása Tantárgyi kapcsolatok Taneszközök Színes gyurmák Felhasznált források Kropog Erzsébet, Láng György, Molnár Katalin, Mándics Dezső, Ütőné Visi Judit (2016): Természetismeret 6. tankönyv.
Természettudomány Embertan - Elemi Embertan - Gimi Életközösségek Rendszertan - Elemi Rendszertan - Gimi Érettségi Élet a Földön 2021\11\24 A föld gömbhéjas szerkezete: Töltsd ki a munkafüzetben! A lábunk alatt lévő szilárd felszín csupán egy vékony, hideg kéreg. 50 km-rel beljebb a hőmérséklet már kb. 800 °C. A felszíntől számítva 2000 km mélyen a hőmérséklet már meghaladja a 2200 °C-ot. Nézzük meg, hogyan mozognak a kőzetlemezek! Milyen mélyre tudtunk eddig "leásni"? természetismeret Föld
A meteoritok vizsgálata során, amelyek nagy részét vas, nikkel és kobalt alkotja, jelenleg úgy tartják, hogy a földmag elsősorban vasból és nikkelből épül fel. Konkrét bizonyítékok azonban nem léteznek. Összességében elmondható, hogy a földmag fémes, jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. Feltehetően a külső mag áramlásai és a Coriolis-erő hozza létre a Föld mágneses terét a dinamó -elméletnek megfelelően, mely kimondja, ha vezetőt forgatunk mágneses térben, úgy elektromos áram indukálódik, minek következtében a mágneses tér folyamatosan regenerálódik. Alternatív elméletek [ szerkesztés] 1939 előtt általában úgy tartották, hogy a 2900 km mélységben észlelhető Gutenberg-Wiechert-felület mind kémiai, mind pedig fizikai anyagváltozást jelez a szilárd állapotú köpeny és a folyékony vasmag között. Ezt (a vasmag modellt) a fent említett meteorit-összetételen kívül az is alátámasztotta, hogy a Föld átlagos sűrűsége (kb 5, 5 g/cm³) csak nagy (9, 6 körüli) magsűrűség mellett adódhat ki a kéreg ismert kőzeteinek átlagos 2, 6-3, 0 g/cm³ sűrűsége mellett.
A mag is két részre osztható. A külső mag olvadt állapotú, néhány százalékban tartalmaz könnyebb elemeket (pl. szilicium, kén). A belső mag kevesebb könnyű elemet tartalmaz, mint a külső mag és szilárd halmazállapotú. A Föld szerkezetének sematikus képe. Részletek Módosítás: 2014. január 08.
99% -át annak, amit tudunk a bolygóról, a földkéreg alapján tudjuk. Ebben szerves folyamatok zajlanak, amelyek életre kelnek (Pino, 2017). A kéreg, főként a kontinentális területeken, a Föld legheterogénebb része, és folyamatos változásokon megy keresztül az ellentétes erők, az endogén vagy a megkönnyebbülés építőinek, valamint az azt elpusztító exogén erők hatásának köszönhetően. Ezek az erők azért fordulnak elő, mert bolygónkat sokféle geológiai folyamat alkotja. Az endogén erők a Föld belsejéből származnak, például szeizmikus mozgások és vulkánkitörések, amelyek bekövetkeztekor a föld megkönnyebbülését építik. Exogén erők azok, amelyek kívülről jönnek, például szél, víz és a hőmérséklet változásai. Ezek a tényezők rombolják vagy kopják a megkönnyebbülést. A kéreg vastagsága változatos; a legvastagabb rész a kontinenseken található, a nagy hegyláncok alatt, ahol elérheti a 60 kilométert. Az óceán fenekén alig haladja meg a 10 kilométert. A kéregben egy alapkőzet található, amely főleg szilárd szilikát kőzetekből, például gránitból és bazaltból áll.