Kanyó Ferenc Hunyadi Mátyás minden kétséget kizáróan a középkori magyar történelem egyik legfontosabb személyisége volt, nem véletlenül emelte ki és emeli ki napjainkban is az utókor a koronás uralkodók sorából. A nagy törökverő utódjának életében kiemelkedő szerepet játszott az édesanyja, Szilágyi Erzsébet, aki sokat tett azért, hogy férje és idősebbik fia halála után ő kerüljön a trónra. Második feleségének, Aragóniai Beatrixnak pedig elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy felismertette a királlyal a humanista műveltség gyakorlati hasznát. De vajon hogyan viszonyult egymáshoz az anyóssá váló anyakirályné és a menye? Hunyadi Mátyás -. Anya csak egy van, de feleség? Szilágyi Erzsébet új helyzetet teremtett: korábbi királynéi státusz nélkül lett anyakirályné. A fennmaradt forrásokból azonban úgy tűnik, hogy elődeivel ellentétben sokkal inkább megelégedett a háttérszereppel. Noha jelentős szerepet játszott abban, hogy a fiát trónra juttassa, attól kezdődően viszont nem kért magának beleszólást az államügyekbe.
Fontos döntéshozó szerv maradt a királyi tanács. Megmaradt a megyék szerepe. Elismerte a városok önkormányzatát. Ügyesen élt a rendi kormányzás adta lehetőségekkel, gyakran egymás ellen kijátszotta a rendek különböző csoportjait. Kultúra ▪ Mátyás rokonszenvezett az Itáliából kiinduló új eszmeirányzattal, a humanizmus sal. A humanisták eszményítették az ókori görög-római tudósokat, akiknél ez az emberközpontú világkép megjelent. ▪ Mátyás uralkodói hatalmát reneszánsz épületekkel, szobrokkal, festményekkel hirdette. ▪ 1467 -ben Pozsony ban egyetemet alapított. Töri - Milyen bevételei és kiadásai voltak Mátyás államszervezetének?. ▪ Budai könyvtárát folyamatosan fejlesztette, a végén több ezer kötetet tartalmazott a könyvtár. A Corvinák ból csak néhány tucat maradt ránk. ▪ Visegrád on csodás palotát építtetett. Mátyás uralmát a rend, a jó pénz, a békés kereskedés, az állandó hadsereg, a török ellen kiépített végvárrendszer és a király által támogatott művelődés és művészet jellemzi. A túladóztatott ország gazdasága azonban kimerült. Halála után a hatalom a főurak kezébe került ismét, akik a cseh királyt, Jagelló Ulászlót (magyar királyként: II.
Gazdaságpolitika ▪ Mátyás a kincstartóság élére nem nemest, hanem egy budai polgárt, Ernuszt Jánost nevezte ki. Az új hivatalnokkal természetesen visszafogta a kincstári bevétellel való visszaélést. ▪ A király háztartások szerint vetette ki a kincstári adó t, a füstpénzt [3]. ▪ A háztartás lett az alapja, az 1468-tól évenként akár kétszer beszedett rendkívüli hadiadó nak [4] is, amelyet a háborúk költségeire fordítottak. A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. Hunyadi mátyás halal.fr. (Mátyás évi bevételét a történészek 500 ezer és 700 ezer forint közé becsülik. Ez a korábbi magyar királyok bevételeihez képest rendkívüli volt, de nemzetközi viszonylatban mérsékeltnek számított. Összehasonlítás: Burgundia = 800 ezer forintnyi, az Oszmán Birodalom = 1. 800 ezer forintnyi éves bevétellel bírt). ▪ A király elsősorban az adók ból (királyi kincstár adója, rendkívüli hadiadó), valamint a sójövedelem ből, a pénzverő- és bányakamarák hasznából és a vámok ból töltötte föl a kincstárat.
Feltehetően sem a saját seregében, sem az akkoriban ötvenezres lakosságú városban nem akart igazán komoly károkat okozni. A védők ugyan igazán kitettek magukért – az egyik kitörésük során még a magyarok egyik ostromtornyát is sikerült lángba borítaniuk -, az élelem, az ellátmány hiánya jelentette a vesztüket. A bécsi polgárok nagyon unhatták a fejük felett történő háborúskodást – no meg a koplalást -, mert már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek. Már akkor meg akarták nyitni a kapukat Mátyás hadai előtt, de erre végül csak június elsején került sor. A legendák vége – Mátyás király halála | Hungary First. Mátyás az oldalán Corvin Jánossal vonult be a Habsburgok leggazdagabb városába, a császárvárosba. A városi tanács sietett letenni a hűségesküt az új osztrák hercegnek. Mátyás nem aprózta el a dolgot, felvette a hercegi címet és – Buda régi, fővárosi státuszát megtartva - itt rendezte be új királyi székhelyét. Az pedig csak a magyar városok számára volt jó, hogy megvonta Bécs árumegállító jogát… Ezenkívül nem sok minden változott, megmaradt a városban a régi hivatali rend, a magyar hivatalnokok csak felügyeletet gyakoroltak az ügymenet felett.
Ennek ellenére, később, más orvosok fenntartották a mérgezés lehetőségét. De az ország, a nemzet szempontjából tán mindegy volt, miért… A király meghalt. Nem akadt méltó utódja, hódításai elvesztek. De a nép ajkán született egy mondás: "Meghalt Mátyás. Oda az igazság! " És talán ez a legtöbb, amit ember elérhet. Források: wikipédia; mult-kor, hu;;;; A borítóképen Benczúr Gyula festménye: A diadalmas Mátyás (1919).
A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
London eddig háromszor volt az olimpiai játékok helyszíne: 1908 -ban, 1948 -ban és 2012 -ben rendezték meg itt. Ezzel London az első helyszín, amely háromszor rendezte meg a játékokat. London az egyetlen város az Egyesült Királyságban, mely tartott olimpiát. Egyedül az Amerikai Egyesült Államok tartott több nyári olimpiát, mint Nagy-Britannia. Téli olimpiát még nem rendeztek az országban. A brit részvétel szervezése és lebonyolítása, mind részt vevő, mind pedig fogadó államként a Brit Olimpiai Szövetség felelőssége. Londoni olimpiák listája [ szerkesztés] 1908. évi nyári olimpiai játékok [ szerkesztés] Az 1908. Londoni olimpia éremtáblázat en. évi nyári olimpiai játékok (a IV. Olimpiai Játékok) a negyedik újkori, és a harmadik Görögországon kívül megtartott olimpia, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem ismeri el hivatalos olimpiának az 1906 -ban Athénben tartott, több sportot felvonultató nemzetközi sporteseményt. Az eredeti tervek szerint ezt az olimpiát Rómában akarták megtartani, azonban a Vezúv 1906. április 7-i kitörése miatt az olasz kormánynak át kellett csoportosítania az olimpiára félrerakott pénzt.