Office Depot Récsei Center Budapest Récsei Center, 1146 Budapest, Istvánmezei út 6, Magyarország 06-20/446-04-49 Weboldal Üzenet küldése Office Depot üzletek Most nyitva Nyitvatartás Hétfő 09:00-20:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 09:00-18:00 Vasárnap 10:00-16:00 Információ Az Irodabirodalom. Az Office Depot a berendezési tárgyak és irodai, technikai eszközök teljes skáláját kínálja. Térkép Itt található: Récsei Center Parkolás A Récsei Center parkolójában szabadtéri parkolásra nyílik lehetőség.
Első sorban egyedi pólókat, maszkokat készítünk. De te is megalkothatod álmaid pólóját vagy maszkját. Fruit of the Loom, B&C, Russell márkákkal dolgozunk. Kreálj egyedit vagy csak bízzd ránk magad…
A megfelelő szintű biztonság fenntartásában, a visszaélések megelőzésében és a hibák elhárításában van szerepük. A Felhasználói adatok hozzájárulhatnak az esetleges visszaélések megfigyelésére és megelőzéséhez, valamint a rendszerek és folyamatok megfelelő és biztonságos működésének biztosításához. Szükséges cookie-k és követési fájlok. Cookie-k (vagy más hasonló technológiák), weboldalunk megfelelő működésének biztosításához szükségesek. Például a szükséges cookie-k felhasználhatók bejelentkezési célokra, űrlapok kitöltésére vagy más funkciók biztosítására a felhasználók számára. Récsei Center elérhetőségei Budapest XIV. kerület - vásárlás (BudapestInfo.EU). Ezen kívül cookie-kat használunk a weboldal biztonságának és folytonosságának biztosítása érdekében is. Mivel az ilyen típusú cookie-k használata elengedhetetlen a biztonság és a funkcionalitás szempontjából, nem tilthatók le.
Üdítő karácsonyi ajándékkal kedveskedik számunkra az HBO. December 18-án és 23-án megnézhetjük a csatornán a Mária román királyné című látványos történelmi filmet, hogy végre pozitív élményünk is legyen Trianonról, és együtt tudjunk örülni a románokkal: övék lett Erdély (is)! Már több hete egymásra találhattunk volna szomszédainkkal, de a nacionalista, nemzeti viszályokat szító Magyar Nemzet úgy felháborodott a gáláns békéltető aktuson, hogy a bemutatót el kellett halasztani. De talán jobb is így, hiszen Krisztus születésének ünnepe táján nyitottabbak vagyunk a szeretetre, megértésre. Bánatunk dicső királynéja. Annál is inkább, mert a gyártó ország, Románia igen tapintatos volt, kerülni akart mindenféle nemzeti elfogultságot: olaszországi rendezőt (Alexis Cahill) és német forgatókönyvírót (Brigitte Drodthoff) kért fel alkotónak. Irigyelhetjük a magyar szinkron készítőit. Milyen szép, kijózanító élmény lehetett kiváló román színészek játékát követni, és kimondani, hogy a magyarok nem nyugszanak, hogy Erdély románok lakta ősi föld.
Jugoszláv királynéként [ szerkesztés] Mária jugoszláv királyné Mária szerb–horvát–szlovén és jugoszláv királyné a fiaival I. Sándor és Mária királyné kiegyensúlyozott kapcsolatban élt. A királyné házassága első éveiben mellőzöttnek érezte magát, nem tudott kilépni sógornéja, Olga görög hercegnő árnyékából. Olga hercegnő gyönyörű, elegáns és nagyvonalú hölgy volt, akit ugyanakkor sokan hidegséggel és keménységgel vádoltak meg. A hercegnő és férje, Pál herceg hatalmas vagyonnal és viszonylag nagy politikai befolyással bírtak, amit Mária királyné soha nem tudott megbocsátani nekik. I. Mária királyné Románia „titkos fegyvere”? - 2020. május 21., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Sándor király ráadásul teljesen el volt varázsolva unokaöccseitől és unokahúgaitól, míg saját gyermekeire kevés időt szánt; ezt a királyné szintén képtelennek bizonyult elnézni férjének. A nép körében mindezek ellenére Mária királyné nagy népszerűségre tett szert. A megközelíthetetlen, túlságosan is fenségesnek látszó Olga hercegnőt nem szívelték az emberek; míg a román királyi hercegnő a legnépszerűbb jugoszláv királyné lett.
Közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit. A királyné ekkor tett szert óriási népszerűségre a románok körében, melyet élete végéig megtartott. Ragaszkodását Románia irányába azzal is kifejezte, hogy előszeretettel öltött magára román népviseletet, legtöbb bútora is népviseleti elemeket tartalmazott, és gyakran fényképezték le természetes környezetben, faházakban. Anglikán hitét is feladta, és átkeresztelkedett a román ortodoxnak. 1927. július 20 -án meghalt I. Ferdinánd király, utódja legidősebb fia, Károly lett. Mária, román királyné - Blikk. Mária – aki ettől kezdve a román anyakirálynéi rangot viselte – könyvírással töltötte idejét. Memoárjainak Az életem története címet adta, és ekkoriban tért át a bahaista hitre. 1938. július 18 -án halt meg, Curtea de Argeşben temették el a férje mellé. Szívét különválasztották testétől, és a Balcsik Palotában őrizték, melyet ő építtetett. 1940 -ben, amikor Balcsik bolgár fennhatóság alá került, a szíve átkerült a törcsvári kastélyba.
A találkozók politikai hasznáról erősen megoszlottak a vélemények (nem csak a román politikusoké, de a történészeké is). A királyné kétségtelenül kulcspillanatban, a Bánságért folytatott szerb–román vita tetőpontján érkezett Párizsba. (Itt nem ért el átütő sikert. ) Az a hír járta, hogy ő lobbizott a románbarát Berthelot tábornok posztján tartásáért. (Ha valóban lobbizott, akkor ebben kétségkívül sikerrel járt. ) Megnyerő személyisége sokat segített a mogorva és sértett Brătianu okozta hátrányok leküzdésében. A személyéhez kapcsolódó híreszteléseket részben magánélete magyarázza: a korban elég sok félrelépéséről pletykáltak. Hírbe hozták egy kanadai katonatiszttel, egy Stirbey herceggel és egy amerikai hotelmágnással, sőt, Loie Fuller amerikai mozdulatművésznővel is – bár ez utóbbinak valószínűleg nem volt alapja. A román alkalmazásban álló kéjnők vagy éppen a királyné buja udvarhölgyeinek története azért születhetett meg, mert a Párizsban ekkoriban fénykorukat élő irodalmi és politikai szalonok némelyike francia-román arisztokraták és értelmiségiek köré szerveződött.
2020. július 5., vasárnap, 19:53 A román közvéleményben néhány éve elharapózott a legenda, amely szerint Mária királyné személyes befolyása és főleg varázsa billentette a mérleget Románia javára az 1919-es párizsi békekonferencián. Margaret MacMillan Békecsinálók című kötete cáfolja ezt a hiedelmet. A román sajtó időről időre Románia valaha volt legnagyobb diplomatájává "avatja" Mária királynét, Ferdinánd egykori román király feleségét. A legenda szerint az I. világháborút lezáró béketárgyalásokon Mária "többet ért el néhány nap alatt, mint a politikusok egy egész hónap alatt". Az előbbi idézet történetesen az Adevărul legfrissebb ilyen írásából származik, de az évek során mások is megfogalmazták, hogy Nagy-Románia határainak a kijelölésében az egykori királyné fontos, ha nem egyenesen meghatározó szerepet játszott az 1919-es párizsi békekonferencián. Az I. világháborút lezáró békeszerződésekről könyvtárnyi irodalom született. Margaret MacMillan Békecsinálók című műve egyebek mellett azzal emelkedik ki a sorból, hogy a béketárgyalásokról élő, már-már riportszerű beszámolót ad az olvasó kezébe, másrészt számtalan forrást feldolgozva rendkívül éles képet fest a béketárgyalásokban érdekelt, illetve azokban részt vevő felekről - a békecsinálókról.
Az ereklye "hazaszállítása" során csak a konvoj indulása zajlott a nyilvánosság előtt, a Pelisor-kastélyban már csak a királyi ház meghívottai vehettek részt. Korábbi közlésük szerint az ereklyét az Arany Szalonban helyezik el, ugyanis Mária királyné ebben a teremben hunyt el 1938-ban. Mária edinburghi hercegnő - apai ágon Viktória brit királynő, anyai ágon pedig II. Sándor orosz cár unokája - I. Ferdinánd román trónörökössel 1892-ben kötött házasságának köszönhetően 1914-ben lett Románia királynéja. Mária királyné a sebesült katonák ápolása és más karitatív szerepvállalásai révén gyorsan népszerűvé vált alattvalói körében, majd diplomáciai kapcsolatai révén jelentős szerepe volt abban is, hogy a párizsi békeszerződésekkel Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, Bukovina és a Bánság egyes részeit. A hazájában nagy tiszteletnek örvendő királyné végakarata nem teljesülhetett: ő ugyanis azt szerette volna, ha szívét kedvenc fekete-tengeri üdülőhelyén, Balcsikon őrzi meg az utókor, de az úgynevezett Kvadrilater - Dobrudzsa két déli megyéje - 1940-ben visszakerült Bulgáriához.
Fia, II. Péter király nem uralkodhatott sokáig; 1945. november 29-én lemondatták a trónról és kikiáltották a köztársaságot. A jugoszláv királyi család száműzetésbe kényszerült. Mária anyakirályné ekkor már angol földön élt, egy vidéki uradalmon, melyet egykori barátnőjével osztott meg. A volt királyné egyre inkább hétköznapi életformát vett fel, a nyilvánosság előtt ritkán jelent meg. Az anyakirályné egészsége rohamosan hanyatlott, gyakorta betegeskedett és rendkívüli módon lesoványodott. Hatvanegy évesen, 1961. június 22-én hunyt el a brit fővárosban. Temetési szertartását egy szerb ortodox templomban tartották, melyen részt vettek száműzetésben élő gyermekei is. A windsori királyi kastélyhoz tartozó Frogmore mauzóleumban, a brit királyi család temetkezési helyén találhatóak maradványai. Emlékét máig számos utca, iskola és jótékonysági szervezet őrzi Szerbiában. Mária királyné portréja az 1931-es sorozatú jugoszláv 1000 dináros bankjegyen, az akkori legnagyobb címleten szerepelt. Források [ szerkesztés] Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X Életrajzi adatok Képek, érdekességek m v sz Hohenzollern-ház Brandenburg uralkodói I. Frigyes · II.