Motivációs - Spirituális filmek (Nyilvános oldal) 6 követő - 165 bejegyzés - Tartalmak szűrése Motivációs - Spirituális filmek Oldal alá tartozó tartalmak szűrése Tartalomtípus "Illuzionikus látás nélkül nincs művészet. " Gulácsy Lajos Alike short film Dr. Michael Newton: Lelkünk útja hangoskönyv 1. rész-1. fejezet Dr. rész - 3. fejezet.
Máris látjuk, mi a baj velünk. Carpenter horrorklasszikusa valójában egy remake - sőt, egy adaptáció remake-je, hiszen Howard Hawks 1951-es A lény - egy másik világból című filmje John W. Campbell Jr. novellája alapján készült. A dolog minden idők egyik legjobb horrorfilmje, mégpedig azért, mert a filmben szereplő lény nem egy randa, nyálkás szörny - illetve az, de nem tudni, éppen mi az és ki az, hiszen bárkiben rejtőzhet és bárkit lemásolhat, hogy aztán afféle elburjánzott tumorként a leglidércnyomásosabb alakot öltse fel. Mindentől idegen, tulajdonképpen még csak azt sem tudni, mi a fenének csinálja. Szintén adaptáció remake-je, és szintén alapmű Philip Kaufman 1978-as sci-fi horrorja. A legjobb földönkívülis filmek. A testrablók támadása félelmetes film: az űrből jött, spóraszerű lények tökéletesen lemásolják az embereket, miközben az "eredetiket" elpusztítják. A másolatok megőrzik a személyiséget és az emlékeket, de eltompult, közönyös lények, és egy olyan csoporttudat részei, ami elmondásuk szerint valójában tökéletes boldogságot biztosít számukra.
John Carpenter filmje az életmű talán kevésbé népszerű darabja, és a saját filmjeihez képest tényleg kakukktojás, hiszen egy sci-fi köntösbe csomagolt romantikus drámáról van szó. Jeff Bridges fantasztikusan alakítja a fura földönkívülit, aki fokozatosan érti meg és tanulja el, hogyan kell érezni - hogy aztán emberibb legyen az embernél is.
Ijesztő, hogy nem tudni, ki valódi és ki másolat, de az talán még borzalmasabb, hogy a különbözőség és a szabad akarat feladása egyenlő a boldogsággal. És ez a rémlátomás ma igazabb, mint valaha. No nem a 2008-as, óriási bukott remake Keanu Reeves főszereplésével, hanem az 1951-es eredeti, ami előkelő helyen szerepel minden idők legjobb sci-fijei között. Ez a 8 film egyszerűen kihagyhatatlan az angyalimádóknak | Femcafe. Ugyan a hidegháború ihlette, a film mondanivalója mégis univerzális: ha nem vigyáz, az ember felelőtlenségből elpusztítja önmagát. Némi spirituális köntösben ezt az üzenetet hozza Klaatu, földönkívüli, de az emberek épp természetüknek megfelelően fogadják, bár nem azért, mert gonoszok lennének, hanem mert a félelem vagy az agresszió vezérli őket. Spielberg az E. előtti kasszasikerében már mesélt a földönkívüliekről, de ők csak a film végén jelennek meg, és akkor sem tudunk meg róluk semmit - csak annyit, hogy mások, mint mi, és hogy békések, egy magasabb szintű tudás hordozói. Mégis, a Harmadik típusú találkozások kifejezetten nyugtalanító, és nem csak a félelmetes ufóészlelési jelenetek miatt, hanem mert kényelmetlen maga az érzés, hogy az idegenek itt vannak, figyelnek bennünket, és azt csinálnak velünk, amit akarnak.
Itt kezdődik a Nagypartosi Tanösvény. Csaknem térdig süppedő, keréknyomokkal szabdalt mocsárral. Az út nagy kanyarral visz be a fák közé, majd a sűrű, csenevész ártéri fák közt elkeskenyedik, és kanyargósan fut hosszan, akár a szentendrei ártéri bicikliút. Egy szintben haladunk a lassan ballagó vén Dunával. Több is veszett mohácsnál ki mondta. Olyan békés és meghitt minden. Az erdőből kilépve egy padon ücsörgő pontőr fogad minket. Ezután keresztülvágunk egy üdezöld, vizes réten a tanösvény következő táblájáig, mely stílszerűen a legelőgazdálkodás fortélyairól ad tájékoztatást. Azért valahol örülök, hogy nem bujkál itt egy szilaj szürkegulya 😛 S legfőképp – a marhákról jut eszembe, s felfedezésemet rögvest meg is osztom G-vel: a lehető LEGJOBBKOR jöttünk ide túrázni, mert eddigi sokéves tapasztalat alapján itt röpke 3-4 hét múlva lehetetlen lesz kiszállni az autóból a gomolyfelhőnyi szúnyograjoktól. Nyáron meg, ha marha van, biztos van bögöly is meg óriás pőcsik, balkáni púposszúnyog, lódarázs és egyéb agresszív, szubtrópusi fertelmek.
A korábbi fordulók az aktuális játékkal együtt itt találhatók. * A játékszabály egyszerű Játékunkban Te vagy a szerző. A lap alján hozzászólásban írd meg, milyen címet, vagy képaláírást adnál a fotónak. A legtalálóbb, legérdekesebb, legszórakoztatóbb szöveget fordulónként (naponta) egy Bubba-párnával jutalmazzuk. FONTOS! A hozzászólásokat moderáljuk, ez változó időt vesz igénybe – van, hogy egy friss komment szinte azonnal, van, hogy csak órákkal múlva válik láthatóvá a többi játékos számára. Minden beérkező hozzászólás részt vesz a játékban, ami a forduló zárása előtt beérkezik (azok is, amik csak esetlegesen nagyobb késéssel kerülnek ki az oldalra). Pro Hungaria Sacra - Szent Magyarországért: Több veszett Mohácsnál…. Az "A hozzászólás rendszer-moderációra várakozik. " felirat csak azt jelzi, hogy még nem hagyta jóvá a szöveget a moderátor – ez nem probléma, legkésőbb a forduló zárásáig minden szöveg kikerül az oldalra, és részt vesz a játékban. A játék végén a nyertes cím kerül a kép fölé. rész: Szapolyai visszatér Trónok harca – Magyar módra III. rész: Két király, egy korona Trónok harca – Magyar módra IV.
Mivel a magyar uralkodó osztály a kettõs királyválasztással, vagyis Habsburg Ferdinánddal és Szapolyai János küzdelmével volt elfoglalva, az adott történelmi, politikai és gazdasági helyzetben megoszlott, vezetésre képtelenné vált, ráadásul nem ismerte fel a történelmi helyzetet és a politikai realitásokat. Ezáltal az egységes és független középkori magyar állam véglegesen megbukott. Ebbõl a nézõpontból a Magyar Királyságnak lett volna esélye a törökök ellen, ha a nemesi vezetés megfelelõen mûködik. Székely Bertalan: A mohácsi csata Bukás Mohács elõtt Szakály Ferenc történész azt emelte ki, hogy a magyar állam már a csata elõtt megbukott: az oszmánok 1521-ben elfoglalták Nándorfehérvárt, megnyitva az ország déli végvárrendszerét, és hídfõállást szereztek egy késõbbi támadáshoz. A Magyar Királyság öt év alatt nem tudta visszaszerezni ezt a területet, megelõzve a bajt. A mohácsi csatát követõ idõszak, amelyben 1526-1541 között a törökök átjáróház szerûen használták Magyarországot, Buda 1541-es elfoglalásával és az ország középsõ részének török általi megszállásával járt.