A volt fideszes és SZDSZ-es politikusnak valami olyasmit sikerült elérnie, amit 2010 óta egyetlen ellenzékinek sem: a baloldal indítványait rendre lesöprő kormánytöbbség rögtön az első törvénymódosítóját befogadta. Ennek értelmében mégsem jár le a kamupártok és kamujelöltek ideje: ősszel is többes ajánlás lesz, hiába kérte még az NVB is a leszerepelt intézmény mellőzését a rengeteg visszaélés miatt. Az országgyűlési választás után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Patyi András beszámolójában azt javasolta az Országgyűlésnek, gondolja újra a többes ajánlás rendszerét. Egyre-másra derült fény ugyanis a csalásokra, a kamupártok egymásról lemásolt ajánlóíveire, az ajánlóívek feketekereskedelmére, a választópolgárok személyes adataival való visszaélésre. Az önkormányzati választást szabályozó törvényekben már nem szerepelt a többes ajánlás intézménye, tehát úgy tűnt, legalább az ilyen típusú csalásoktól megszabadulunk az ősszel. A Magyar Liberális Párt parlamenti képviselője, Fodor Gábor azonban június 2-án benyújtotta első módosító javaslatát, ami az önkormányzati választásokon is bevezetné a széles körben bírált többes ajánlás intézményét.
"Nem azért nyert a Fidesz egymás után háromszor kétharmaddal, mert diktatúra van, hanem mert nekik szavaztak bizalmat az emberek" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fodor Gábor, az SZDSZ és Magyar Liberális Párt volt elnöke. " Bár elszánt ellenfele vagyok az illiberális államnak, amit a Fidesz épít, például az alkotmány és a választójogi törvény konszenzus nélküli átalakításának, a játékszabályok önkényes megváltoztatásának, mindig visszautasítottam azokat a kritikákat, amelyek szerint diktatúra lenne Magyarországon " – mondta Fodor Gábor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette, élt már diktatúrában a rendszerváltozás előtt, és tudja milyen, ha nincsenek szabad választások, s ha a társadalom tagjai nem mondhatják el véleményüket, mert letartóztatás jár érte. Napjainkban a politika, a választások a személyek összecsapásáról szól. Éppen ezért az ellenzék szempontjából az lenne a legfontosabb feladat, hogy már most döntsék el, ki lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük, és azt a személyt minél ismertebbé kellene tegyék a választópolgárok előtt.
G. Fodor Gábor szerint azonban a stiláris radikalizmus csak akkor lehet sikeres, ha mindez találkozik az emberek lelkiállapotával, ám a mindennapi tapasztalat a forradalmi hangulat hiányára utal. Gerő András szerint éppen ezért a baloldal egyetlen esélye és ebből fakadóan célja, hogy az elkövetkező hetekben felkorbácsolja azokat az indulatokat, amelyek megkérdőjelezik a polgári alapvetéseket. A vendégek abban egyetértettek, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció felelőtlen kijelentései Ukrajna kapcsán ráadásul háborúba is sodorhatják hazánkat is, aminek következtében okkal merül fel a kérdés, hogy a válságok időszakában (migráció, koronavírus, háború) ki vezesse az országot.
Siralmas összegért dolgoznak az iskolákban és az óvodákban a pedagógiai asszisztensek – írja az Eduline szerdai cikkében. Mivel a fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, amely 2008 óta nem változott, egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens garantált bérminimumot, vagyis havi nettó 145 ezer forintot kap. Ez nagyjából annyi, mint a szakmunkás minimálbér. Májalis: eszem helyett ISZOMM a Városligetben | Híradó. A cikk kifejti, hogy a kormány szerint nem létező tanárhiány miatt egyre több feladat jut az asszisztenseknek, például segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el, ha pedig hiányzik egy-egy pedagógus, akkor ők helyettesítenek. Miközben eredetileg az lett volna a feladatuk, hogy a lemaradó, különböző problémákkal küzdő tanulóknak segítettek volna az órákon, így ténylegesen részt vettek volna az osztálytermi munkákban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a lapnak megjegyezte: Finnországban három ellátandó diákra jut egy asszisztens, Magyarországon kétszázra. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Címlapkép: Getty Images
(Népszava)
20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedik 2022-től a bruttó minimálbér, a garantált bérminimum bruttója pedig 260 ezer forintra nőtt – született meg az egyezség. A kormány ezért cserébe azt vállalta, hogy négy százalékponttal csökkennek a vállalkozói terhek, egy százalékponttal a kisvállalkozói adó. Mindez pedig azt jelenti, hogy több járadék összege is nő. Egy kicsit javul így a hitelhez jutás lehetősége is azoknak, akik lakást vennének, de ahogy száguldanak az ingatlanárak, ez nem jelent nagy örömet önmagában. Minimálbér. Az infláció egyébként is elviszi a béremelés egy részét, az adócsökkentés pedig - ha megmarad az iparűzési adó felezése - az önkormányzatoknak fog jobban fájni. A megemelt minimálbér csak januártól érkezik, a kormány viszont már novemberben megindítja a választás előtti nagy pénzszórását. Elsőként a nyugdíjasok kapnak pluszpénzt a napokban, persze ezzel részben csak a meglévő törvényi kötelezettségének tesz eleget a kormány. De nincs megállás, a választásig ezermilliárdos nagyságrendben osztanak pénzt – hol van már az az idő, amikor még az volt a nagy kampányfogás, hogy az eredetileg tervezettnél 1400 forinttal többel nő az átlagnyugdíj?
Ennek oka, hogy számos szociális és keresetalapú juttatás összegének számítási alapja, például a gyermekvállalással összefüggő jövedelmeké vagy a táppénzzé. Szintén a minimálbér összege határozza meg az őstermelői kedvezményeket vagy a feltételekhez kötött munkáltatói járulékkedvezményeket. Szalai Piroska hangsúlyozta, a minimálbér és annak jelentős, csaknem húszszázalékos emelése érdemben növelné a kisgyermeket nevelők jövedelmét: a lépés több tízezer családnak jelentene januártól nettó 34 ezer forinttal több bevételt. A munkaerőpiaci szakértő kiemelte, hogy a minimálbér összege alapján határozható meg a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyes juttatások összege is. Erdély.ma | Hiába az emelés, a román minimálbér is többet ér, mint a magyar. Szalai Piroska emlékeztetett, a legtöbb kisgyermekest érintő, a gyermek kétéves koráig járó gyed (gyermekgondozási díj) legmagasabb összegét is a kötelező legkisebb bérből számítják. A gyed nem segély típusú, hanem keresetalapú juttatás, vagyis feltétele a gyermekvállalás előtti két évből legalább 365 napos biztosítotti jogviszony.