A leggyakrabban előforduló talaj típusok a barnaföldek (43%), rendzinák (39%), agyagbemosódásos barna erdőtalajok (11%). A Gerecse növény- és állatvilága változatos. A hegységben járva a hegytetőkön mészkedvelő karsztbokor-erdőket találhatunk, ezek természetes erdőtársulásai: a sajmeggyes karsztbokor erdők, valamint a molyhos-cseres tölgyesek. Reneszánsz Kőfaragó Zrt.. A hegység 300-400 méter közötti tengerszint feletti magasságában, a főleg melegebb kitettségű hegyoldalain a cseres-kocsánytalan tölgyesek erdőtípusát találjuk (45%). Zonálisan 300-500 méter közötti tengerszint feletti magasságban a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (14%) valamint 500 méter felett – kis részarányban, szigetszerűen – középhegységi bükkösöket találhatunk (10%). A Gerecse hegységben megtalálható, természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú növényfajok: turbánliliom, magyar zergevirág, sárga kövirózsa, sugaras zsoltina, árvalányhaj-fajok, valamint a fokozottan védett magyarföldi husáng. A nagyvadfajok közül az Erdészet területén sok szarvas, vaddisznó, őz, muflon él.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Klapka György Gépesített Lövészdandár harckocsi-lőtere. A hónap meghatározott napjaiban végrehajtott katonai használatok (lövészetek) során az erdőterület bizonyos részei lezárásra kerülnek. A látogatóknak ilyenkor tilos a lőtér becsapódási védőzónájában tartózkodniuk!
van egy kerek runakorol kiss buddha, ekszerek, kereszteny dolgok, kardok, Oslo. innen asszem csak ugyanaz a hajo van meg -- Math 2006. március 1., 13:59 (CET) [ válasz] Hianyzik a hastings-i csata a leirasbol, hogy ott mi tortent, mi a jelentosege. Szukseg volna arra az altalanos felosztasra, amire minden nep, orszag leirasanal szukseg van: tortenelem, gazdasag, kultura. -- Math 2006. március 1., 14:42 (CET) [ válasz] Nem szeretem a közbevetett lásd még megjegyzéseket (egyéni ízlés, lehet vitatkozni, de nem érdemes;)), ezért mindet a Lásd még alcikk alá másoltam. A modernkori források alá egy egész könyvtárnyi címet lehetne beírni, míg a forrás csak azt a könyvet jelöli, aminek alapján a szócikket megírtam. Viszont úgy látom, itt nem lehet megállni, ezért tervezek még egy harmadik szócikket a vikingek kultúrájáról (házak, városok, hajók stb. ), szóval minden, ami nem művészet, hanem inkább a hétköznapok körébe tartozik. Lily15 2006. március 3., 09:46 (CET) [ válasz] Csináld, ahogy neked tetszik, szerintem profin alakulnak a dolgaid (bár én az irányodban elfogult vagyok, tudod:) Data Destroyer 2006. március 3., 09:48 (CET) [ válasz] Lily: nem szukseges a "lasd meg" megjegyzes, azt csak sebteben raktam oda.
Aki látta a Vikingek című sorozatot, alighanem emlékszik a "vérsas" nevű kínzásra, amit a történet egy pontján végez el a főhős, Ragnar Lodbrok egyik ellenfelén. Az eredeti nevén blóðǫrn, egy olyan brutális, rituális kínzási és kivégzési módszer volt, amit állítólag a vikingek gyakoroltak. A kínzás azonban olyan szörnyű volt, hogy egyes tudósok megkérdőjelezték, hogy egyáltalán lehetséges volt-e azt az emberi testen végrehajtani – írta a Live Science. A kutatók nemrég bebizonyították, hogy a vérsas véghezvitele anatómiailag lehetséges volt, és az általunk ismert viking fegyverek szintén alkalmasak voltak hozzá. A 11. és 13. század között a vérsasról terjedő versek és prózák szerint az áldozatokat főleg a csatákban ejtették fogságba. A még élő áldozat hátáról nagy bőr- és izomlebenyeket vágtak le, majd a bordákat leválasztották a gerincről úgy, hogy az azokat oldalra kinyitva "szárnyat" alkosson. A kínzási rituálé befejezéseként kihúzták az áldozat tüdejét és azt a bordákra fektették. Vikings' 'blood eagle' torture was horrific — and may have actually happened — Live Science (@LiveScience) January 27, 2022 A Journal of Medieval Studies című folyóiratban megjelent kutatásban a tudósok elmondták, hogy a vérsas valódi anatómiai kihívást jelenthetett a végrehajtónak, azonban nem volt lehetetlen.
Az ékszerek már ősidők óta fontos részei az emberi kultúrának. Nem volt ez másképp az ókorban és a középkorban sem. Köztudott, hogy a vikingek szerettek ékszereket viselni, nem csak a megjelenésük javítása érdekében, hanem isteneik segítségét is kérték általuk. Foglalkozásuktól függetlenül, akár földművesek, akár harcosok voltak, a vikingek számára fontos jelentőséggel bírtak ékszereik. A viking ékszerek leginkább ezüstből, aranyból készültek. A fémek többsége nem Skandináviából származott, hanem idegen országokból, melyekhez portyázásaik és kereskedelmi célú útjaik során jutottak hozzá. Az ezüst volt a legnépszerűbb és legkedveltebb anyag az ékszerkészítésben, de más anyagokat is szívesen hasznáöngyöket és drágakövek is gyakran megjelentek díszítőelemként. A vikingek ékszerek iránti szeretete rendkívüli kreativitással párosult. Készítettek gyűrűket, nyakláncokat, karpereceket, hajdíszeket, karszalagokat stb. Ezek nagy része dekorációs és/vagy spirituális célt szolgált, míg más darabok funkcionális darabok voltak - például ezüst érméket tároltak bennük, amely a mai pénztárcának felel meg.
Viking karkötők A viking karkötők és karperecek szintén rendkívül népszerűek voltak a viking kultúrában, sokféle kivitelben és formában léteztek. Dekorációs, vallási és kereskedelmi célokat szolgáltak. Sok díszes viking karkötő bemutatja viselőinek társadalmi erejét és gazdagságát. Bármely viking ékszer bemutatja a skandinávok istenekbe és hagyományokba vetett hitét és csodálatát. Összekapcsolódnak a sorssal és a természettel. Igazi művészi alkotások, amelyek a mai modern világban is nagy népszerűségnek örvendenek. Ha téged is lenyűgöznek a viking ékszerek és szeretnél magadnak egyet, kattints ide. Közzétéve: 2020-09-17 Cikkek & Trendek
A vikingek ugyanis nem nép, hanem egy életforma, amely egyszer feltűnt, majd letűnt. Az, hogy mi történt előtte és utána, szvsz már nem tartozik a szorosan vett vikingkori történelem keretei közé. május 7., 11:40 (CEST) [ válasz] Kiemeltszavazás eredménye [ szerkesztés] Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Viking történelem
Utolsóként csatlakozik az expedícióhoz egy közviking, Leif Eriksson ( Sam Corlett), aki húgával, Freydisszel ( Frida Gustavsson) szintén bosszút állnának valakin, de sokkal személyesebb okokból. Leif hamarosan a London felé tartó viking sereg egyik leghasznosabb tagja lesz, a Kattegatban maradt Freydis pedig saját történetet kap, amely a pogány és keresztény vikingek kegyetlen harcát mutatja be, és amiben történetesen a keresztények a rosszfiúk. Csakhogy Ethelred közben természetes okokból meghal – valójában még 13 évet élt –, és Londonban az új király, a még tinédzser Edmund várja a viking támadást, oldalán a a fortélyos Godwin tanácsadóval ( David Oakes), fiatal mostohaanyjával, Normandiai Emmával ( Laura Berlin) és megbízhatatlan nagyurakkal. Azt pedig előre tudjuk, hogy az angoloknak semmi esélyük – nem a történelmi tényekből, hanem onnan, hogy már az előző sorozat is a legendaépítésről, a vikingek legendájának építéséről szólt. A világ ugyanis valamiért imádja a fél világot végigrabló, legyilkoló és rabszolgává tévő vikingeket, akik harci erényeit aligha lehet elvitatni.