Ebből adódóan a rossz állapotú, régi ablakok lecserélésével akár 50% fűtési energia megtakarítás is elérhető. A korszerű, energetikailag megfelelő ablakokban igen nagy a választék. A műanyag ablakok előnye, hogy általában olcsóbbak, jól tisztíthatók. A legjobbak 5-7 kamrásak, 2- vagy 3-rétegű üvegezéssel. A faablakok statikailag jobbak a műanyagnál, műemlék épületeknél szinte kizárólagosan ezeket építik be. WoodWin-Planner, Fa Nyílászáró tervező. A fa-alumínium ablakok rendelkeznek a műanyag és a fa ablakok előnyeivel és strapabírók. A lakás ablakainak tervezett cseréje előtt energetikai szakember véleményét is tanácsos kikérni. Előfordulhat ugyanis, hogy a korszerű ablakok beépítése után nem az ablakfelületek lesznek a leghidegebbek, hanem a gyengén szigetelt külső határoló falfelületek, különösen, ha a "jó" hővezetést helyenként hőhidak is segítik. Ez azt eredményezi, hogy a belső térben folyamatosan keletkező pára nem az ablakfelületeken, hanem a hideg falakon csapódik le. A jól záró ablakok azonban nem engedik a korábban természetesnek tekintett szellőzést sem, ezért a leghidegebb pontokon, jellemzően a sarkokban, vagy pl.
Energetikai szempontból az ablak a ház gyenge pontja. Ezen keresztül nyomul be a hideg a lakásba és távozik a drágán megtermelt meleg. Az épületek hőveszteségének átlagosan 15%-áért az ablakok felelősek. Németországi szakvélemények szerint egy ablakcsere akkor lehet gazdaságilag is megtérülő, ha a régi ablak hőátbocsátási tényezője 2 W/m 2 K értéknél nagyobb. Ennél jobb, vagy jó állapotú ablakot energiamegtakarítási céllal csak akkor érdemes cserélni, ha azzal egyidejűleg egyéb energaiahatékonyságot javító intézkedést is elvégeznek. Elsősorban a határoló falak és a födém hőszigetelését, valamint a fűtési rendszer korszerűsítését. A 60-as években még készültek egyrétegű ablakok, amelyek U-értéke átlagosan 5, 8 lehetett. Régi ablak hőátbocsátási tényező online. A 70-es évektől kezdve általánosnak tekinthető kétrétegű, gáztöltés nélküli ablakok hőátbocsátási tényezője 2, 7 körüli, míg a manapság használt, gázzal töltött, 5-kamrás, kétrétegű ablakoké 1, 0-1, 2 W/m 2 K. Ezeknél is jobbak a korszerű, háromrétegű ablakok U-értéke, 0, 5-0, 7 W/m 2 K. Ökölszabályként elfogadható, hogy a hőátbocsátási tényező 0, 1 W/m 2 K értékű csökkentésével, m 2 -enként 1 liter tüzelőolaj takarítható meg.
Műanyag ablaktípusok nyitás szerint Fix műanyag ablak: nincs nyitható szárny, csak az ablaktokot és az üveget tartalmazza. Üvegfalakhoz, télikertekhez ideális. Nyíló műanyag ablak: csak nyílik, a nyitásirány választható. Általában a legkisebb méretű ablakokat szerelik ezzel a típusú vasalattal. Bukó műanyag ablak: csak bukik, a vasalaton található kar segítségével teljesen lenyitható. Széles és alacsony ablakokra jellemző pl. 120×60-as. Bukó-nyíló műanyag ablak: nyíló és bukó funkció egyaránt működik, leggyakoribb és legkedveltebb típus. Fix + bukónyíló ablak: az ablak egyik oldalán fix "szárny" található, a másik oldalán pedig egy bukónyíló szárny. Régi ablak hőátbocsátási tényező szinonima. Költséghatékonysága miatt kedvelt. Nyíló-bukónyíló ablak: kétszárnyas ablakoknál a leggyakoribb kivitel. Egyik szárny csak nyílik, míg a másik bukik és nyílik is. Váltószárnyas műanyag ablak: középen felnyíló műanyag ablak, 1 kilincses. Nincs tokosztás, mindkét szárny nyitható. Az egyik szárny kilinccsel, a másik egy kar segítségével. Tokosztott műanyag ablak: az ablakszárnyak egymástól függetlenül nyithatók, tehát kétkilincses.
Középen függőleges tokosztás található. Amit a légkamrákról tudni kell... Fontos felhívnunk a figyelmet egy általános tévedésre. Sokan úgy gondolják, hogy egy adott ablak magas légkamraszáma garantálja számunkra a komplett ablak magas hőszigetelési értékét. Minél nagyobb a kamraszám, annál jobb ablakot vásárolnak. Ez csak részben igaz. Egyrészt, ha egy ablak hőátbocsátási tényezőjét tekintjük, akkor az nem csak a toktól függ, hanem természetesen a benne lévő üvegtől is. Másrészt pedig nem érdemes relatíve vékonyabb ablakkeretbe (pl. 70 mm-es) 6-7 légkamrát "belezsúfolni", mivel a légkamrák közötti profilvastagság kárára megy és a hőszigetelése sem lesz jobb. Magasabb légkamraszámot vastagabb (pl. 80-85 mm-es) tokba javasolt kialakítani. Mi az a hőátbocsátási tényező és melyik értéket kell figyelnem? Esetünkben azt mutatja meg, hogy egy ablakfelületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik, tehát mekkora a hőveszteség. A mértékegysége W/m2K. Mi az a hőátbocsátási tényező és miért fontos? - Építőanyag.hu. Ez azt jelenti, hogy a műanyag ablak minden egyes négyzetméterén folyamatosan 1W energiának megfelelő hő távozik, ha a külső és belső tér hőmérsékletének a különbsége 1 Celsius fok.
A repülőgép gyártás és a Forma 1 után a RAU-FIPRO-val most az ablakgyártásban is megjelent a szálerősítésű kompozit alapanyag.
A tragikus végkifejlet ellenére mégsem következik be katartzis a történet végén: Hjalmar újra az öncsalásba, önimádatba, önsajnálatba menekül és egyedül a minden baj gyökeréért felelős öreg Werle él tovább boldogan új nejével, Sörbynével. [5] Itt a vége a cselekmény részletezésének! Magyar fordítások és bemutatók [ szerkesztés] A darabot Magyarországon először a Kolozsvári Nemzeti Színházban mutatták be 1906. november 15. -én Janovics Jenő rendezésében, Lukács György fordításában. 1967. december 16. -án az Ódry Színpadon Hajdú Henrik fordításában került színre a darab. Az előadást Simon Zsuzsa rendezte, a főbb szerepeket Györgyfalvay Péter (Werle), Szombathy Gyula (Gregers) és Markaly Gábor (Hjalmar) játszották. A Játékszín Bart István fordításában tűzte műsorra a színművet 1982. január 20. -án. Ibsen: Nóra - elemzés audiokommentárral Ibsen Nórájának elemzése audiokommentárral. Az előadást Lengyel György rendezte, a főbb szerepeket Both Béla (Werle), Bálint András (Gregers) és Balázsovits Lajos (Hjalmar) alakították. Kúnos László magyar szövegével a szolnoki Szigligeti Színház mutatta be a drámát 1991. március 12.
Értékelés: 8 szavazatból A Nóra Ibsen egyik legismertebb műve, amely egy látszatra idilli házasságba kalauzol minket. Nóra és a férje, az ügyvéd Helmer békében éldegélnek, ám Nóra múltjában egy hamisított váltó is megbúvik, habár azt ő tehetetlenségében és családja érdekében hamisította. A pénzt kölcsönző Krogstas ügyvéd megpróbálja megzsarolni a nőt, amit Nóra el sem tud igazán hinni. Henrik Ibsen: Babaház / Babaszoba / Nóra (elemzés) – Oldal 8 a 11-ből – Jegyzetek. Azután, amikor férjével őszintén és komolyan megpróbálja tisztázni az ügyet, Helmerről kiderül, hogy hírneve és vagyona sokkal fontosabb neki, mintsem, hogy feleségét megpróbálná megérteni. Nóra így válik az emberi (különösen a női) önállóságért folytatott küzdelem szimbólumává, hiszen habár minden arra mutat, hogy folytatható lenne ez az élet - a váltó is visszakerül hozzá - ő mégis úgy dönt, elhagyja családját, kilép a "babaházból" mert nem tud tovább élni egy őszintétlen kapcsolatban, ahol őt is gyerekként kezelik. Stáblista:
Dráma ügyileg sokkal kevésbé vagyok tájékozott, mint szeretném, mondhatjuk úgy is, hogy drámaian analfabéta vagyok a műnemben. Igényem a megismerése iránt Gárdonyinál kezdődött, de egyre inkább felfedezni vélem azokat az elemeket, eszközöket, ami miatt papírforma szerint kedvelnem illene. Így hát folytattam az ismerkedést a modern drámairodalom egy sarkalatos darabjával, Henrik Ibsen: Nóra című műve került terítékre. Henrik Ibsen: Nóra - az öntudatos nő megjelenése - Ülj le mellém. Alapvetően igyekszem tartani magam ahhoz az elvhez, hogy minden hónapban olvassak minimum egy klasszikust – legutóbb éppen Kosztolányit -, ezzel is mélyítve a jelenleg szánalmasan csekély irodalomtörténeti ismereteimet. Henrik Ibsen norvég származású, de olasz földön alkotó drámaíró témái azonnal szimpatikussá váltak, hiszen aktívan érdeklődöm a nők társadalomban elfoglalt pozíciója iránt. Az pedig, hogy a Nóra (eredeti címe: Babaház) nagy port kavart megjelenésekor egyértelművé tette, hogy ezt olvasnom kell! Könyv: Henrik Ibsen: Nóra (Babaház) Gyűjtőkötet címe: A világirodalom legszebb drámái I-II.
Míg azonban Oidipusz kezdettől fogva az igazság kiderítésére törekszik, Nóra egy jó ideig el akarja kerülni a lelepleződést: (1) igyekszik Krogstad állását megmenteni (2) hajtűvel próbálja kinyitni a levelesládát (3) kéri a férjét, hogy ne foglalkozzon másnapig hivatali ügyekkel (4) Rank doktor segítségében bízik. Az Oidipusz királyban a múlt napvilágra kerülése további tragédiákat okoz, Nóra esetében egy új, hazugságtól mentes élet kezdete lehet. Ibsen más módon is rájátszik Szophoklész drámájára: az atyai bűn végzetesen öröklődik. Nóra olyan embert kap férjül, aki apjához hasonlóan szórakoztató játékszernek tekinti, Helmer is többször szemére hányja Nórának az apjától örökölt könnyelműségét. Rank doktor apja léha életmódja miatt örökölt betegsége szintén erre a motívumra erősít rá. S végül, mind Oidipusz, mind Nóra elhagyja a gyermekeit, hiszen képtelenek azok nevelésére (Oidipusz részint a vaksága, részint az őt ért szégyen miatt, Nóra pedig azért, hogy megtalálja önmagát(? ), de leginkább, hogy az élethazugságra felépített családi élet a gyermekeiben ne folytatódhassék.
felvonásban Helmernek meg kell ismernie a levél tartalmát, és meg kell tudnia, hogy a felesége váltót hamisított. Ez a feltétele annak, hogy létrejöjjön a drámai viszonyváltás közte és Nóra között. Végkifejlet. A végkifejlet azonban mást hoz, mint amit Nóra várt (a "csoda" elmarad). Az asszonynak szembesülnie kell azzal, hogy házassága ingatag alapokra épült, és hogy nem is ismeri a férjét igazán. Vagyis szembe kell néznie saját élethazugságával. Most már látja, hogy az ő belső "törvényeit", az olyan emberi és erkölcsi parancsokat, mint az önfeláldozás és a szeretet, Helmer nem érti meg. Szakadék tátong kettejük között, hiszen kétféle erkölcsöt képviselnek, férje a társadalmi, Nóra az individuális erkölcsöt. És ez a szakadék áthidalhatatlan. Helmer a társadalmi elvárások, ill. a látszat fenntarthatósága szerint ítél, Nórát azonban személyiségének belső dinamizmusai mozgatják. Kettejük értékrendje szükségszerűen ütközik össze a végkifejletben. Ám ennél az összeütközésnél is fontosabb az a konfliktus, amely Nóra tudatában zajlik.
Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ - Eger január 20. (péntek) 17:00 Nóra szerző bemutató: 2011. április 14. Szabadkai Népszínház Magyar Társulata JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ - Budapest február 8. (szerda) 19:00 Nóra író bemutató: 2011. Jászai Mari Színház, Népház JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ - Tatabánya január 11. (szerda) 19:00 (Latabár 2. bérlet) január 20. (péntek) 19:00 (Latabár 3. bérlet) január 21. (szombat) 19:00 (Latabár 4. bérlet) február 5. (vasárnap) 19:00 (Kabos/1 bérlet) február 12. (vasárnap) 19:00 (Kabos/2 bérlet) február 17. (péntek) 15:00 (Ruttkai 2. bérlet) Nóra reloaded szerző bemutató: 2008. április 6. STÚDIÓ Színház - Művészeti Egyetem Patkányiszony író bemutató: 2006. október 14. Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió Peer Gynt író bemutató: Kisvárdai Várszínház Peer Gynt író bemutató: 2002. október 18. Nemzeti Színház Peer Gynt író bemutató: Forrás Színházi Műhely Peer Gynt író bemutató: 2005. Krétakör Színház Peer Gynt író bemutató: 2007. augusztus 17.