A fa felépítése Forrás: tankönyv, Dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan jegyzete. stb. A fa fő részei A fa teste három fő részre tagolódik: a törzsre, az ágakat tartalmazó koronára és a gyökérzetre. A törzs a fa legértékesebb, faanyagban leggazdagabb része. Az ágak többnyire szabálytalan, elágazó, sokszorosan görbülő formájúak, és ennél a tulajdonságuknál fogva is elütnek a törzstől, melyet rendszerint a szabályos, egyenes növekedés jellemez. A felső, ágas részét a fa koronájának nevezzük. A korona nemcsak az ágakat magukat, hanem a törzsnek azt a részét is magába foglalja, amelyből az ágak erednek. A korona első élő ágaitól számítjuk a koronakezdetet. A fatörzs egyik kitüntetett része: a mellmagasság, a talajfelszíntől számított 1, 3 méteres magasság, ugyanis itt mérjük a törzs átmérőjét. A talajfelszín és a fa csúcsa közötti függőleges távolság: a fa magassága. A fa anyagának makroszkópos jellegzetességei: Évgyűrűk. A mérsékelt övi fák mindhárom metszetén felismerhetők, kialakulásukat az évszakok váltakozása okozza.
A háncstest szállító szövetei a rostacsövek, melyek a fotoszintézis során képződött tápanyagok transzportját végzik fentről lefele, a levelektől a gyökerek irányába. A farész sejtjei különböző méretűek, alakúak, felépítésűek, a faelemek ezekből és ezek egymásba kapcsolódásaiból keletkeznek: Tracheida, vízszállító sejt. A végein kihegyesedő, hosszúkás, vízszállítást végző, egyetlen sejtből álló elem. Kialakulása után sejtplazmája felszívódik, élettelen. Trachea, edény. Egymás után elhelyezkedő megnyúlt, tág üregű sejtekből alakul ki úgy, hogy azok elválasztó falai felszívódnak vagy perforálódnak, a sejtek elhalnak. Az így létrejövő csövecske az élő fában a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat szállítja a gyökerektől a levelekhez. Faparenchima, eredetileg a fa szövetrendszerének élő, sejtplazmát tartalmazó, kész tápanyagokat továbbító és raktározó eleme. Vékony falú, nagy üregű sejt: ebben állítja elő a fa a színezőanyagokat, alkaloidákat, illóanyagokat, olajokat, kristályos ásványi anyagokat.
Az élettelen sejtalkotókat az élő sejtalkotók életműködéseik során állítják elő. Ezek a következők: - sejtfal (membrán) - zárványok - sejtüreg és sejtnedv Az egyforma származású, felépítésű és működésű sejtek összessége alkotja a szövetet. Működésük szerint a következő főbb szövettípusokról beszélhetünk: Osztódószövet csúcsmerisztémák kambium Állandósult szövetek bőrszövet asszimiláló szövet szállítószövet szilárdítószövet raktározó szövetek kiválasztó- és váladéktartó szövetek Az osztódószövetek a faanyag hossz- és keresztirányú növekedését teszik lehetővé, ez a kambium és csúcsmerisztéma feladata. A bőrszövetrendszer a száras növények testfelületét borító és védő sejtcsoportok összessége. Az asszimiláló szövetekben mennek végbe a növények legfontosabb életfolyamatai: fotoszintézis, tápanyagkészítés. A szállítószövetek végzik a víz, illetve az ásványi anyagok, szerves anyagok szállítását. A fatest a víz, és a vízben oldott szervetlen anyagok transzportját végzik lentről felfelé, a gyökerektől a levelek irányába.
Egy nem mindennapi környezettudatos ház, a maga minden különlegességével hódította meg tulajdonosait. A város zajában sokszor úgy érezzük, hogy elveszett a meghitt béke az életünkből. A mindennapok megszokott menetrendje, a rutin talán időnként elfeledteti velünk, hogy távol kerültünk a természettől. A sokszor ránk erőltetett tempó, a megélhetés, a jobb élet reménye számtalanszor feledteti velünk, hogy valami mégiscsak hiányzik a mindennapjainkból. Ez pedig a csend és a nyugalom. Egy ideális otthon minden kétséget kizáróan távol esik a zajos környezettől, így a benne élőknek lehetőségük van a feltöltődésre. Ha ezt az otthont ráadásként az erdő öleli, akkor elmondhatjuk, hogy ez a békés élet szigete. És, hogy ez mennyire lehetséges, azt a BAK Architects által tervezett és megépített ház is bizonyítja. A betonból és fából készült környezetbarát épület szinte beleolvad az erdőbe, hatalmas ablakai természetes fénnyel töltik meg a nyitott tereket. A ház bármely részén tartózkodunk, olyan, mintha kinn lennénk a természetben.
Sűrített tej A sűrített tej megalkotásával Nicolas Appert is kísérletezett, de létrehozása igazából az amerikai feltalálóhoz, Gail Bordenhez köthető. Egyes források szerint azután fordította figyelmét a tejtermékek konzerválásának lehetőségei felé, hogy egy hajóút során több gyermeket is látott meghalni, miután fertőzött tejet kaptak. A tápláló tejkoncentrátum receptjét 1836-ban alkotta meg, ám akkor még nem hozott sikert a feltalálónak. Sőt, kétszer tönkre is ment a vállalkozása mielőtt a termék az amerikai polgárháborúban közismertté vált. 5 dolog ami a frontra készült, de mi is használjuk - nlc.hu. Eagle Brand márkájú termékét előszeretettel használták az uniós hadsereg katonáinak élelmezéséhez. A hazai sikert a háború után nemzetközi siker követte. Bordennek találmányát 1856 augusztusában sikerült szabadalmaztatnia az Egyesült Államokban és Angliában és az általa megalkotott sűrített tej elvileg jelentős mértékben csökkentette a csecsemőhalálozást Észak-Amerikában. Tojáspor A tojáspor megalkotása az 1939–1945 közötti világégéshez köthető. Előállítására azért volt szükség, mert a friss tojás gyorsan megromlik, és ráadásul könnyen össze is törik.
Amikor kinyitottuk az edényeket, és megkóstoltuk a bennük lévő 18 különféle tartósított élelmiszert, kiderült, hogy mindegyik megőrizte eredeti frissességét, és a tengeri út során a legkevésbé sem romlottak meg – mondta Appert, miután kiderült, az általa tartósított élelmiszerek négy hónap és tíz nap után sem romlottak meg. 1810-ben a feltaláló személyesen – az 1812-es oroszországi hadjáratára készülő – Napóleontól vehette át a tekintélyes pénzdíjat és az Emberiség Jótevője megtisztelő címet. Érdekesség, hogy noha az "élelmiszertudomány atyjaként" ismertté vált Appert tudta, módszere működik, nem értette pontosan, hogy miért. Magát a tartósítási eljárást – a pasztörizálást – ötven évvel később írta le tudományosan Louis Pasteur francia mikrobiológus. Még egy érdekesség: a konzervdoboz ötlete egy brit kereskedőtől származik, aki 1796-ban váltotta fel az ételtartó üveget fémdobozra. Persze ezt még nem volt annyira egyszerű kinyitni, hiszen a konzervnyitó feltalálására még harminc évet kellett várni.
Margarin A margarin az az étel, ami aligha hiányozhat ma a reggelizőasztalokról. Azt viszont kevesen tudják, hogy az olcsó vajpótló feltalálása az 1870-1871 közötti francia-porosz háborúhoz köthető – olvasható a oldalon. A háborúskodás sok hátránya mellett azzal is járt, hogy megcsappant a vidéki állatállomány, a marhák teje nélkül pedig gyakorlatilag lehetetlenné vált az alapvető táplálékként szolgáló vaj készítése. Fontos volt tehát, hogy olyan kenhető zsiradékot állítsanak elő, mely tápláló, és ugyanakkor a vajjal, valamint a zsírral szemben nem avasodik meg, hosszasan eltárolható. Fotó: Pixabay Ennek megtalálására III. Napóleon versenyt hirdetett meg, melyet találmányával Hippolyte Mége-Mouriés francia vegyész nyert meg. Mége-Mouriés margarinját eleinte faggyúból készítette, és 1869. július 15-én szabadalmaztatta Angliában és Franciaországban. 1871-ben aztán eladta a szabadalmat a holland Anton Jurgens Margarinefabrieken cégnek, amely később az élelmiszeripari cégbe, az Unileverbe olvadt be.