Hanák Péter: Deák húsvéti cikkének előzményei. Történelmi Szemle 1974/4. 565–589. Deák kehidakustányi birtoka ma. Civertan Légifotó: A húsvéti cikk utóélete nem kevésbé érdekes, mint tartalma és születésének körülményei. Az elmúlt százötven év során sokszor és sokan idézték fel saját koruk kontextusába helyezve. Bánffy Dezső a fentebb már idézett 1903-as cikkében kora politikai vitáira utalva megjegyezte, hogy "Az 1848-49-ik évet követő gyászos idők, talán nem voltak oly komolyan aggasztók, mint a mai helyzet. Talán midőn Deák Ferenc "húsvéti cikke" 1865 április 16-ikán a "Pesti Napló"-ban megjelent, korántsem volt oly komoly a helyzet, mint ma, midőn a "húsvéti cikk"-ben kifejtett elvek alapján létrejött 1867. Húsvéti cikk. törvénycikk tartalma és értelmezése fölött merült föl nézeteltérés a korona és nemzet között. " "Megállapodtunk, hogy én leszek a pénztárnoka, vagyonának kezelője. Ez napi néhány száz forintot jelentett, viszont ő kötelezettséget vállalt, hogy papírra veti önéletrajzát. Mivel titokban grafomán alkat volt, ez nem esett nehezére.
1865 tavaszán Schmerling kormánya – nagyrészt a "magyar kérdés" megoldatlansága miatt – a bukás szélére került, aminek következtében a centralista sajtó egyre kétségbeesettebb módon próbált Deákékra nyomást gyakorolni. Ez az igyekezet egyre elfogultabb hangvételű publicisztikákat eredményezett. Deák húsvéti cake . A sajtóhadjárat részeként jelent meg a centralista kötődésű Botschafter című lap 1865. április 9-i írása is, amely szokás szerint felrótta Magyarországnak a birodalom berendezkedésével szemben tanúsított ellenállását. Az írás azzal vádolta a magyarokat, hogy történelmükön "egy elkülönző vágy vonul végig", amely teljesíthetetlen és jogtalan követelésekre sarkallja őket Ausztriával szemben. A cikk különös hangsúlyt helyezett arra, hogy Deákék "makacskodása" a birodalom jövőjét veszélyezteti, tehát a Botschafter úgy igyekezett ellenszenvet kelteni a magyar törekvésekkel szemben, hogy azokat a közös érdekekkel állította ellentétbe. A támadó hangvételű cikk ugyanakkor akaratlanul is Schmerling és a kormány ingatag helyzetére mutatott rá, amelynek 1865 tavaszán egyszerre kellett szembenéznie Ferenc József fokozódó türelmetlenségével és az alkotmányos reformokat keveslő osztrák közvélemény elégedetlenségével.
1865-ben Deák ebben fogalmazta meg Magyarország hajlandóságát, hogy megegyezzen a Habsburgokkal.
Körmölte az oldalakat szorgalmasan. " Urbán felajánlotta, hogy elviszi Deákot, azaz Pillangót Budapestre. Pillangó azt kérte, vigye el a mostohabátyjához, hogy megölhesse. "Miután Ferencünk meghúzta a sörösüveget, nekiesett a tányéron gondosan szervírozott húsnak: kézzel. Nem feltűnően körbesandítottam az addigra már vendégekkel teli étteremben, s nem csalódtam. Szinte mindenki a mi asztalunkat figyelte, no nem Gábort és engem, hanem a különös öltözékben ülő és kannibál módjára evő, maszkírozott arcú társunkat. " Urbán a szabadulás utáni órákban mindent megtett, hogy lebeszélje Pillangót a gyilkosságról. "Mentem egy nagy kört, de úgy csináltam, hogy legalább a kocsi sziluettjét lássam. Amikor észrevettem, hogy mozgolódás van a kocsi körül, visszabattyogtam. Deák Ferenc húsvéti cikke egykor és ma - Ujkor.hu. Deák Ferenc politikai pályája mindmáig megkerülhetetlen viszonyítási pont a magyar politikai és tudományos elit számára. Életműve a kiegyezés révén az ésszerű kompromisszumok jelképévé vált, különösen az elmúlt negyedévszázad során.
Az álláspontok merevsége és a felek szívóssága miatt ugyanakkor az 1861-től kormányzó centralisták és a Deák körül tömörülő magyarok között hosszú állóháború alakult ki. Index - Tudomány - Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke?. Schmerling a patthelyzetet úgy akarta feloldani, hogy a vele szimpatizáló birodalmi sajtóban hangulatot keltett a "kompromisszumra képtelen" magyarokkal szemben, sőt a centralisták a különállási törekvéseket a tudomány érveivel is igyekezetek hitelteleníteni. A belügyminiszter jelentős támogatást nyújtott például Wenzel Lustkandl osztrák jogtudós számára, aki 1863-ban kiadott munkájában "bebizonyította", hogy Magyarország a Habsburgok uralkodásának eredményeként az évszázadok során már Ausztria részévé vált, tehát alaptalanul követel magának különleges státuszt a birodalmon belül. Lustkandl művének megjelentetése – illetve annak az ausztriai közvéleményre gyakorolt lehetséges hatása – válaszra ösztönözte Deák Ferencet, aki az Adalék a magyar közjoghoz (1864) című munkájában az osztrák jogtudós érvelését. "Adalék a magyar közjoghoz", Deák cikke a Budapesti Szemle 1865/I-es füzetében Fotó: Wikipédia A húsvéti cikk végső soron egy hasonló pengeváltás során született meg.