nevét, a természetvédelmi területek nevét, a domborzati és vízrajzi neveket, a térképi ábrázolásban megszokott nevezetes pontok (pl. rom, kilátó, kastély stb. ), valamint egyes fontosabb közlekedési objektumok nevét, a földrajzi nevek összesen 40 típusát tartalmazza. Az adatbázis szerkezete tartalmilag a helységekre (a tájak, megyék kivételével) épül, azaz egy több helység területére kiterjedõ földrajzi objektum annyiszor található meg az adatbázisban, ahány helységhez kapcsolódik. Az adatállomány szerkezete logikailag névrekordokból áll, a rekordok között nincs hierarchia. Földrajzinév-tár adatszolgáltatás Vissza Geoid Az adatbázis a Magyarország területére vonatkozó legújabb HGEO2000 gravimetriai és a HGGG2000 GPS-gravimetriai kvázigeoid változatok adatait tartalmazza digitális formában egy 1. 5'x1. 5' (kb. Települések kozigazgatasi határai. 2x2 km)-es rácson. A HGGG2000 megoldás a gravimetriai geoid javított változata, ahol a HGEO2000 megoldást illesztettük kiválasztott, szintezett OGPSH pontokra. A megoldások vonatkozási rendszere a geocentrikus ETRS89.
Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Előzmények 1994 -ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S. K. 3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994 -es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. Közigazgatási határok. 1. ) KSH elnöke közleményével történt módosítása következtében 1998. január 1-jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII. ) kormányrendelet az előzőekhez képest, felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így jelenleg összesen 168 kistérség fedi le az ország területét. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV. 15. ) kormányrendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.
Ebben a megközelítésben a települések léte a földrajzi tér természetéből fakadó szükségszerűség, jellegüket pedig a már említett kölcsönhatások határozzák meg. Figure 3. 2. A település, mint sűrűsödési pont: Mürren határait bajos lenne kijelölni. A településközpontban sűrű beépítés a peremek felé fokozatosan ritkulva megy át az almokkal tagolt alpesi tájba (Berni kanton, Svájc, Pirisi G. felvétele) Összefoglalva, és hozzákapcsolva saját szemléletünket: a település a földrajzi tér antropogén elemeinek sűrűsödése révén körülírható rendszer, amely azon túl, hogy lakóhelyet biztosít egy embercsoportnak, legalább egy további jellegzetes térfunkcióval is rendelkezik. Vagyis magunk részéről hajlunk afelé, hogy ne tekintsünk önálló településnek egyetlen magányos ember lakóhelyét (mivel nem alkot rendszert, és sűrűsödésnek sem tekinthetjük), továbbá pusztán lakófunkciót betöltő ingatlanok csoportját sem. 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a sűrűsödés meglehetősen relatív fogalom: nem okoz nehézséget ezen az alapon elhatárolni a hazánkban megszokott, kompakt településeket, de nehézségeket okozhat, ha a település sokkal kevésbé zárt: számos példát találunk erre például alpesi jellegű falvakban, ahol az átmenet településen belüli és azon kívüli tér között sokkal elnyújtottabb.
§ A címer használatának szabályai (1) A község címere a település múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti. (2) Az Önkormányzat címere használható: a. ) az önkormányzat körpecsétjén a megfelelő körirattal ellátva. b. ) az önkormányzat zászlaján és lobogóján, annak változatain. c. ) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken. d. ) a polgármester, alpolgármester és a jegyző levélpapírjai fejlécén, illetve borítékján. e. ) a községháza bejáratánál, a polgármesteri és a jegyzői irodában. f. ) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban. g. ) az önkormányzat által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon. h. ) a községbe vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblákon. (3) A (2) bekezdés a. ) – h. ) pontjában meghatározottakon kívül más természetes és jogi személy számára az általa készített, illetve készíttetett kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelmére – a polgármester javaslatára a képviselő-testület engedélyezi.
A Városi Művészeti Múzeum ot (angolul: Municipal Museum of Art; németül Städtisches Kunstmuseum) Győr város képviselő-testülete alapította 1994. október 15-én, székhelye a Király utca 17. sz. alatti barokk palotában található. Az intézmény országos gyűjtőkörű területi múzeum. Számos kiváló színvonalú képző-és iparművészeti gyűjteményt gondoz és fejleszt, emellett a kortárs egyetemes rajz-és grafikaművészetre specializálódott. Első igazgatója 1994. november 4-től 2009. november 4-ig N. Mészáros Júlia művészettörténész volt. Az intézmény öt állandó kiállítást, egy időszaki kiállítóhelyet, egy grafikai műhelyt és két alkotóházat működtet. Épületeiben az állandó kiállítások mellett, párhuzamosan 4-6 időszaki tárlat látható. Évente szervezi a győri Nemzetközi Művésztelepet, kétévente a Nemzetközi Rajz-és Grafikai Biennálét, háromévente a Progresszív Euroregionális Tárlatot. Tevékenységéhez fűződik a Művészetek utcája elnevezésű győri egynapos összművészeti utcafesztivál és számos hagyománnyá vált múzeumi rendezvénysorozat.
Április 26-án vasárnap 18 óra Városi Művészeti Múzeum főépülete, Esterházy-palota (Győr, Király u. 17) BORKULTÚRA ESTEK rendezvénye. " In FRÖCCS veritas? " Jedlik Ányos és Vörösmarty Mihály közös találmánya: Nagy Róbert levéltáros (Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár) előadása. Az est kísérői a Pannonhalmi borvidék jellegzetes borai, természetesen nem csak fröccs formában. Bortombola. Időszaki kiállítások Városi Művészeti Múzeum főépülete (Esterházy-palota, Király u. 17) Pincegaléria: BOR+ÉPÍTÉSZET. Nemzetközi kortárs építészeti kiállítás. Megtekinthető: március 14 – április 26-ig. Kortárs nemzetközi kerámia - kiállítás. Megtekinthető: május 1 – június 30-ig. Váczy Péter Gyűjtemény (Győr, Nefelejcs köz 3. ) Emeleti kiállítóterem: Kovács Péter Kossuth-és Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. Megtekinthető: március 27 - május 10-ig. Cziráki terem: Üveg - irodalom-illusztráció. Németh Hajnal Auróra üvegszobrász kiállítása. Megtekinthető: március 26 – április 26-ig. Városi Művészeti Múzeum Képtára, Napóleon-ház (Győr, Király u.
Az épületet a Városi Művészeti Múzeum a Széchenyi István Egyetem -mel közösen működteti. A nyolcszögű tér kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, de rendszeresek a múzeumi előadások, tárlatvezetések, egyéb művészeti és kulturális események is. Id. Vasilescu János műgyűjteményének legfőbb értékét Ország Lili életművének a főművei jelentik, mellettük az 1910-es évek végétől 2002-ig számos kiemelkedő magyar festő és szobrász munkájával találkozunk, így Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy Nagy László, Mattis-Teutsch János, Victor Vasarely, Anna Margit, Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér, Kondor Béla, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Hencze Tamás, Deim Pál, Nádler István, Bullás József festményeivel, és Schaár Rzsébet, Vilt Tibor, Székely Péter, Asszonyi Tamás, stb szobraival. Napóleon-ház [ szerkesztés] A Városi Művészeti Múzeum Képtára: Király u. 4. (Napóleon-ház) A Vasilescu-gyűjtemény Győrbe kerülésével kapta vissza a patinás időszaki kiállítóhelyet a Városi Művészeti Múzeum.
Elsősorban XX. századi és kortárs magyar, valamint nemzetközi művészeti kiállítások, így például a Nemzetközi Rajz-és Grafikai Biennálé, nagyobb gyűjteményes tárlatok és a szomszédos országokból szervezett csoportos tárlatok helyszíne. Győri Grafikai Műhely [ szerkesztés] Ady Endre u. 6. Győri Grafikai Műhely Nemzetközi Művésztelep fő alkotóhelye 2001-től működteti a Városi Művészeti Múzeum a Győri Grafikai Műhelyt, amelyet 1985-ben Farsang Sándor és Németh Mária győri művészekkel együtt alapított. Jelenleg is győri grafikusművészek, a Grafikai Műhely Egyesület tagjai, a Nemzetközi Művésztelep alkotói és a Győri Tánc-és Képzőművészeti Iskola grafikát tanuló diákjai dolgoznak itt. A műhelyben folyó művészi alkotómunkát a múzeum időszaki kiállításain ismerhetik meg az érdeklődők. Alkotóház [ szerkesztés] Kossuth Lajos u. 56. A Városi Művészeti Múzeum 2000-től működtet alkotóházat, amelynek helyszíne többször változott. A jelenlegi épületet 2007. január 2-ától vette át használatra az önkormányzattól, mellette továbbra is használatban maradt a Schlichter-villa.
Your browser does not support the video tag. MÚZEUMI TALÁLKOZÁSOK – ÁPRILIS MÚZEUMI TALÁLKOZÁSOK – ÁPRILISIsmeretterjesztő programsorozat A húsvéti ünnepkör szokásai Győr környékén és a SzigetközbenElőadó: T. Városi Ágnes néprajzos muzeológus Időpont: 2022. április 9. (szombat), […] tovább Tóth Béla és tanítványai | Kiállítás Tóth Béla és tanítványaiIdőszaki kiállítás Megnyitó: 2022. (szombat), 17 óraHelyszín: Magyar Ispita (9022 Győr, Nefelejcs köz. ) Köszöntőt mondanak: Pogány Gábor Benő és Lipovics János szobrászművészekA kiállítást […] KOPPÁNY75 – "ÚJGEOMETRIA" | Kiállítás Helyszín:Esterházy-palota | 9021 Győr, Király utca 17. A kiállítás megtekinthető 2022. május 1-ig. Nyitvatartási idő: kedd-vasárnap, 10-18 óra ———- Az Újgeometria című tárlat Koppány Attila […] "Gyufásdobozban" | Kiállítás A Győri Tánc-és Képzőművészeti Szakgimnázium 13. évfolyamos képzőművészeti tagozatos növendékei kiállításon mutatják be munkáikat a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérben. Közel 20 éves hagyomány, hogy a […] Körvonal | Kiállítás A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szeretettel meghívja Önt és családját a Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnáziumés az Általános Iskola rajztagozatának hagyományos éves kiállítására.
Az állandó kiállítás 1974-ben a szülővárosnak ajándékozott alkotásokkal nyílt meg, ezek a tetőtérben láthatók, majd 1982-ben a szentendrei Kovács Margit Múzeum letéti anyagával bővült ki. Kovács Margit valamennyi alkotói korszakát átfogja, így a korai zsánerfiguráktól, kézzel festett díszedényektől, bibliai jelenetektől és szereplőtől a későbbi paraszt-, polgár-, és mesefigurákon át a falba épített reliefekig és csempeképekig, számtalan egyedileg megformált alkotást tartalmaz. Egy enteriőr-részlet a műtermébe, egy másik a szobájába enged betekintést. Magyar Ispita [ szerkesztés] A Váczy Péter-gyűjtemény állandó kiállítása: Nefelejcs köz 3. ( Magyar Ispita) Győr legszebb műemlék épülete, a Magyar Ispita ad otthont dr. Váczy Péter budapesti történész professzor műgyűjteményének. A Széchényi György püspök által 1666 -ban alapított ispotály az első világháború végéig idősek otthonaként működött, majd lakásokat alakítottak ki benne. 1993 -ban felújították, és egy év múlva itt kezdte meg tevékenységét a múzeum.