Ajtó (eredeti) CANDY szárítógép 20. 991 Ft (16. 528 Ft + ÁFA) Menny. : Kosárba rakom Cikkszám: 40010165 Elérhetőség: Még 2 db raktáron Nagykereskedés és átvételi pont, Bp Telek utca 13 Szaküzlet, Bp. Baross utca 127. Előrendelhető 24-72 órás szállítás Délelőtt 11-ig megrendelt terméket akár másnapra birtokba veheti, amennyiben az a Telek utcai raktárunkon van készleten. Segítség a beazonosításban Vegye fel velünk a kapcsolatot és segítünk 40+ márka alkatrészei Több tízezer raktárról, több millió rendelésre Leírás és paraméterek Kapcsolódó termékek Vízkőmentesítő mosógéphez, mosogatógéphez a WPRO-tól DES-112 Cikkszám: DES112 Raktáron 1. 990 Ft Kosárba Vízkő-és zsíroldó, tisztító (ELECTROLUX Clean and Care) mosó-és mosogatógép (6 db) Cikkszám: M3GCP400 3. Candy - Szárítógép - Háztartási gép alkatrészek - Gastro Bol. 291 Ft 40x60 cm Mosózsák az ELECTROLUX-tól Cikkszám: E4WSWB41 2. 490 Ft 1000 ml Vízkőoldó, tisztító folyadék (POLLY, magyar termék) automata mosógép Cikkszám: KIE070 2. 990 Ft Tisztító, zsírtalanító (ELECTROLUX Super-Clean) mosógép Cikkszám: M3GCP200 2.
Akció! 14990 Ft 10990 Ft Candy és Hoover szárítógépekhez kondenzvíz tartály. Gyári alkatrész. Hosszúság: 380 mm. Szélesség: 420 mm. Magasság: 80 mm. Színe: átlátszó. Anyaga: műanyag.
modellszám, szervizkód nc-kód, m/c szám pnc, art no, e-nr, alkatrész szám, kulcsszó Keresés a következőre:
Indesit - Ariston alkatrész Nyitófül Indesit 075323 MFO 520, Fűtőbetét, dobborda. Candy szaritogep - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Fagor alkatrészek Fagor alkatrészek: szíjak, nyitófül, tengely. Zanussi - Electrolux tűzhelyek sütők alkatrészei Zanussi - Electrolux tűzhelyek sütők alkatrészei:fűtőbetétek, főzőlapok, kapcsolók. Hajdusági bojler alkatrészek Villanytűzhely - és gáztűzhely alktrészek Olasz bojler fűtőbetétek Energomat automata mosógép alkatrészek Whirlpol mosógép alkatrészek Hajdusági mosógép alkatrészek hagyományos ETA porszívó alkatrészek Hajdu centrifuga alkatrészek Hőtárolós kályha alkatrészek SZV kávéfőző alkatrészek Jó M osógépszerelők Budapesten Tanúsítvány
Mosogatógép, sütő, jégkásagép stb. alkatrészek... Kés, élező, vágólap, pizzéria felszerelés stb... Szárítógép, mosógép, sütő, stb. alkatrészek... Saeco, Jura, Delonghi, Krups kávégépek szakszervize... Tanúsítvány Nyitvatartás Hétfő-Péntek 8. 00 - 17. 00 Szombat 9. 00 - 13. 00 8. 00 - 12. 00
Ezt keresi?
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt. A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a rmain-i békeszerződés is rendelkezik. ) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes – téves – források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban.
A delegációt vezető külügyminiszter, a kisgazda Gyöngyösi János a konferencia augusztus 14-i ülésén 22 ezer négyzetkilométer átengedését kérte Romániától közel 2 millió lakossal, és területi autonómiát Székelyföld számára. Amerikai tanácsra néhány napon belül ezt 4 ezer négyzetkilométeres keskeny partiumi sávra, illetve kevesebb mint félmillió lakosra redukálta. Ezt sem támogatta azonban egyik nagyhatalom sem. A békekonferencia így végül jóváhagyta a külügyminiszterek májusi döntését, vagyis a trianoni határok helyreállítását. Az egyetlen módosítás a magyar–csehszlovák határ Pozsonnyal szembeni szakaszán történt, de ez sem Magyarország, hanem Csehszlovákia javára. Stratégiai szempontokra hivatkozva ekkor került Csehszlovákiához Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár. A területi kérdések mellett a békeszerződés számos katonai, gazdasági és egyéb előírást is tartalmazott, ezek közül legsúlyosabb az volt, hogy 300 millió amerikai dollár értékben háborús jóvátételt kellett fizetnünk. Ebből 200 millió a Szovjetuniót, 100 millió pedig – 70:30 százalékos arányban – Jugoszláviát és Csehszlovákiát illette.
A trianoni béke jóvátétel fizetésére is kötelezte Magyarországot, bár ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában. A békeszerződés katonai előírásokat is tartalmazott, azzal a céllal, hogy alkalmatlanná tegye Magyarországot a katonai visszavágásra. A rendelkezés a magyar haderőt 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását. A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés. A trianoni béke területi veszteségei igen súlyos gazdasági következményekkel jártak. Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban. Komoly károkat okozott a határmódosítás a vasúthálózat szerkezetében is.
A partiumi Arad–Nagyvárad–Szatmár sáv és a Csallóköz visszakerülésében a megkérdezettek 75 százaléka reménykedett, Kolozsváréban 56 százalék és a Székelyföldében 50 százalék. A nyugat hajlott némi revízióra Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt vezetői a munkáspártok álláspontja és a közvélemény irreális optimizmusa között álltak. Számot vetve az ország háború alatti politikájával, többek között a sikertelen kiugrási kísérlettel, ők csak a Hitlert 1944 augusztusáig nagy erőkkel támogató Romániával szemben támasztottak területi követelést. Igényük nem volt alaptalan. A szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i, zárt ajtók mögötti londoni értekezletén ugyanis Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter egymással egyeztetve azt javasolták, hogy a magyar–román határt a partiumi sávban módosítani kellene Magyarország javára. Mivel a Romániával kötött fegyverszünet erre lehetőséget adott, a brit–amerikai javaslatot Georges Bidault francia külügyminiszter is támogatta.