Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Végszó Ugyan az Ad Astra sokszor fordul tömegfilmes elemekhez, fordulatait is gyakorta oldja meg kényelmesen, de ezekkel együtt is egy olyan, egyéni hangon elmesélt, spirituális utazásra invitál, amely legalább olyan közel áll a Gravitációhoz, mint a Solaris-hoz vagy az Apokalipszis mosthoz. Látványfilm talán még soha nem volt ennyire intim, ennyire személyes, ennyire egyedülálló.
Az apja nyomába eredő Roy McBride az Ad Astra lelke, a mellette feltűnő szereplők – még a Tommy Lee Jones által életre keltett apa is – mind csak röpke pillanatokra, percekre felbukkanó útitársak, afféle mellékes elemek, akik közül fényes égitestként ragyog ki Brad Pitt karaktere. A színész visszafogott, minimalista játékkal teremti meg az antiszociális, a világtól és az emberektől igen távol sodródott Roy McBride-ot, aki belső monológjai segítségével mintha csak űrutazásra invitálna minket: csakhogy mi nem a világmindenség, hanem az ő lelkének sötétje felé vesszük az irányt. Persze, e benső utazás közben szemkápráztató és – hangozzon ez bármilyen furcsán – beszédes űrsétát is teszünk! Ad Astra - Út a csillagokba. Hoyte Van Hoytema látványos és sokszor hátborzongató képeit nézve bepillantást nyerünk a jövőbeni űrturizmus, valamint a Hold és a Mars kolonizálásának természetességébe, az űrben felhúzott plázát látva pedig előbukkannak belőlünk azok a kérdések, amelyeket a film finoman, de határozottan fel akar tenni nekünk.
A sztori érdekes volt, a látvány pedig csodás, csak ne lett volna ilyen uncsi. Olyan lassú tempóban haladt az egész, már nagyon vártam a közepe tájt jöjjön egy izgi rész, de spoiler De egyébként nem volt rossz film, egyszer nézhetősnek pont jó. Ascyra 2020. augusztus 7., 08:53 Vártam vele, hátha ülepszik valami, ami talán megmarad. Jelentem, két nappal a megtekintése után szinte semmire sem emlékszem belőle spoiler - csak az jut folyton eszembe, hogy Brad Pitt még mindig nem igazi színész az én szememben – nyugodtan lehet rám köveket dobálni. Szépfiúból lett igazi hálivúdi celeb, óriási sztár, a nők bálványa, de engem még mindig nem tudott meggyőzni. Pedig, mennyi, de mennyi csodás szerep volt az övé? Milyen nagyszerűen bánt vele a sors a szerepek kapcsán? Donald Sutherland feltűnése (majd eltűnése) volt az egyetlen pozitív elményem a fimmel kapcsolatban… illetve, bocsánat, a látvány mindent visz. Ad Astra – Út a csillagokba – Wikipédia. És itt valóban a látvány a minden, mert, ez az összes pozitívan méltatható eleme. Kár érte/én biztosan nem fogom ajánlgatni.
A koreográfiát Kelemen Kata készítette, Kállay-Saunders Andrást két vokalista, Cselovszky Rozina és Fedor Kyra is segítette a színpadon. Az idei dalfesztivál döntőjét, a showműsort 45 ország közvetítette élőben, köztük Ausztrália és Kína, és több mint 180 millióan nézték a televízión keresztül. Az egykori hajógyári szigeten a hatalmas, tízezer négyzetméteres csarnokban több mint 11 ezren látták a versenyt. Grandiózus volt a hang- és a fénytechnika, a 215 négyzetméteres színpad köré, amelyet teljesen bevilágítottak LED-lámpákkal, egy 20 méter magas kockát építettek 40 tonna acélból. Új szívet kapott az Eurovíziós dalfesztivál győztese | Weborvos.hu. A háttérben egy 110 méter hosszú, 1200 négyzetméteres kivetítőt használtak. A döntő idején a zászlókat lobogató fanatikus rajongók és bloggerek ellepték a B&W Hallernét és a sajtóközpontot, óriási hangulatot teremtve a versenyen. A látványos showban a dalfesztivál történetében először volt három műsorvezető. A műsor során bemutattak egy produkciót, amely Beethoven Örömódáját használta fel, felidéztek vicces epizódokat a korábbi évekből, és színpadra lépett a tavalyi győztes, Emmelie de Forest, aki az idei verseny hivatalos dalát, a Rainmakert vízben táncolók és a döntősök közreműködésével adta elő, de felidézte tavalyi nyertes dalát, az Only Teardropsot is.
Meghalt France Gall francia énekesnő, az 1960-as években népszerű yé-yé stílus képviselője, az 1965-ös Eurovíziós Dalfesztivál győztese. Gall a francia rock- és könnyűzene egyik legismertebb szerzője és előadója, Michel Berger özvegye volt. Az énekesnő 70 éves volt, és már két éve küzdött a rákkal. France Gall 1947. október 9-én született Párizsban. Tizenöt évesen abbahagyta iskolai tanulmányait, és megkezdte énekesi pályafutását. Apja, Robert Gall dalszövegeket írt Charles Aznavournak, és már korán támogatta lánya zenei karrierjét, kezdetben maga is írt dalokat France-nak. Izrael lett idén az Eurovíziós Dalfesztivál győztese - On StageIzrael lett idén az Eurovíziós Dalfesztivál győztese - On Stage. France Gall később megismerkedett Serge Gainsbourg-ral, a francia sanzon fenegyerekével, aki erotikus utalásokkal teli dalokat írt neki, köztük a Poupée de cire, poupée de son-t (Viaszbaba, rongybaba), amellyel a szőke énekesnő Luxembourg színeiben megnyerte az 1965-ös Eurovíziós Dalfesztivált. A szám óriási sikert aratott egész Európában, öt nyelven vették fel, és más előadók is feldolgozták, magyarul Viaszbaba címmel Toldy Mária adta elő.
Ez az eddigi második legjobb magyar eurovíziós helyezés. Magyarország Montenegrótól a maximális 12 pontot kapta, 10-et Romániától és Macedóniától, 8-8-at Azerbajdzsántól és Albániától. Az idén a Join Us (Csatlakozz hozzánk) szlogennel zajlott Eurovíziós Dalfesztivál 26-os döntőjében a B&W Hallernében a végeredmény úgy alakult ki, hogy összeadták az egyes országok által adott kombinált (a nemzeti zsűrik még a pénteki főpróbán megszületett értékelése, illetve a tévénézők telefonos szavazatai alapján összeállt) pontszámokat. Az országok által adott három legmagasabb pontszámot (8-10-12) a 37 országból bejelentkező szóvivők, Magyarországról Novodomszky Éva, ismertették; a 7 ponttól egyesével lefelé következett a többi nemzeti pontszám. Kállay-Saunders András az öltözőben a szereplésről elmondta: "Soha nem fogom ezt elfelejteni, amikor öreg leszek, akkor is emlékezni fogok rá. Sajnálom, hogy vége, de fantasztikus volt. A jövőben is szeretném Magyarországot képviselni a világban, nagy álmaim vannak, célom, hogy minél többen megismerjék a hangomat".
Az oroszok legszívesebben megköveznék Conchita Wurstot, miközben a nyugati félteke császárnőként ünnepli az osztrákok eurovíziós küldöncét. Conchita Wurst osztrák transzvesztita nyerte Rise Like a Phoenix (Szállj főnixként) című dalával az 59. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton este rendezték Koppenhágában. A Magyarországot képviselő Kállay-Saunders András Running című számával az ötödik helyen végzett. A férfiként – Tom Neuwirth néven – született, de a színpadra női külsővel, ám szakállal lépő Conchita Wurst a grazi divatiskolában tanult, és egész eddigi életében az eurovíziós szereplésről álmodott. Egy fiúcsapat színeiben korábban már indult az osztrák válogatóversenyen, de akkor másodikok lettek. Még a verseny előtt azt mondta, talán sokszor nem könnyű az érvényesülés számára, de ez az élete, az éneklés, emellett a modellkedés, illetve a házigazda szerep is nagyon érdekli különböző műsorokban. Rise Like Phoenix című dala olyan, akár egy James Bond-film betétdala.