500, -ft 3, 5 Nm nyomaték Erőteljes, strapabíró motor Teljes fém belsőszerkezettel Megerősített, fémház a... 9 500 Ft Einhell BT-CD 14, 4 2B Akkus fúró-csavarozó fúró Einhell BT-CD 14, 4 2B (TH-CD) Akkus fúró-csavarozó technikai adatok Akku 2 db 14, 4 V - 1. 300mAh Fordulatszám 0-550 min 1 Nyomaték állítás 21 1... 10 990 Ft Einhell BT-CD 18 2B Akkus fúró-csavarozó fúró Einhell BT-CD 18 2B Akkus fúró-csavarozó Technikai adatok Akku 18 V 1300 mAh Fordulatszám0-550 min-1 Nyomatékállítás. 21 1 Töltési idő3-5 h Einhell BT-CD 18 2B 12 990 Ft Einhell BT-CD 18 Akkus fúró-csavarozó fúró Einhell BT-CD 18 Akkus fúró-csavarozó Szerszámos ládával és bit készlettel Akku 1 db 18 V - 1. 300mAh Fordulatszám:I. 0-350 min 1, II. Einhell RT-SD 3,6/1 Li akkus Marok-csavarozó 3,6V(Li) 1,3Ah. 0-1100 min-1 Sebesség 1 - 9 990 Ft 18 313 Ft Einhell BT-SD 3. 6 1 Li Akkus csavarozó akku Einhell BT-SD 3. 6 1 Li Akkus csavarozó 5. technikai adatok Töltő hálózati fesz. 230 V50 Hz 6 V 300 mA Töltési idő3-5 h Akku feszültség3, 6 V Akku... 5 990 Ft Einhell RT-SD 3, 6 Li KIT Akkus csavarozó kit Einhell RT-SD 3, 6 Li KIT Akkus csavarozó 8.
Gyártó Bosch (8) DeWalt (2) Güde (1) Makita (2) Milwaukee (1) Ár 12000 - 34000 (8) 34001 - 49000 (1) 49001 - 66000 (2) 66001 - 103000 (1) Akkumulátor feszültség 2 x 18 V (1) 3, 6 V (8) 4 V (2) 7, 2 V (3) Forgatónyomaték 2, 5 Nm (2) 3 Nm (5) 3, 5 Nm (1) 3, 6 Nm (1) 4 Nm (3) 4, 5 Nm (6) 5 Nm (1) 5, 6 Nm (1) 804 Nm (1) Üresjárati fordulatszám 0 - 200 1/min (2) 0 - 215 1/min (2) 0 - 430 1/min (2) 0 - 600 1/min (1) 0 - 650 1/min (1) 1 480 1/min (3) 200 1/min (1) 210 1/min (1) 360 1/min (2) Megvásárolható termékek Rendezés Nem megvásárolható termékek Akciós termékek Készleten lévő termékek
Kapcsolódó kérdések:
Nincs szilárd felszínük. Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A bolygók holdjai egyszerre forognak a tengelyük körül, keringenek bolygók körül, a bolygókkal együtt pedig Nap körül. A belső bolygók holdjait kőzetholdaknak, a távollakat vízjég- és kőzetholdaknak nevezik. Döntő többségüknek nincs légköre. Az üstökösök a Naprendszerben időnként feltűnő égitestek, a Nap körül keringenek és csak napközelben láthatók. Egy üstökös három részből áll: magból, kómából vagy üstökből és csóvából. Pályájuk alapján az üstökösök lehetnek rövid periódusúak (100 évnél kevesebb), és hosszú periódusúak (több száz év után térnek vissza). Naprendszerünkben kb. 100 milliárd üstökös kering a Nap körül. Az életkoruk korlátozott, elpusztulhatnak, széthullhatnak. Pusztulásukat meteorhullás is jelzi. A meteorok többsége még a Föld légkörében elég. Azokat, amelyek elérik a földfelszínt, meteoritoknak nevezzük. A meteoritoknak három fő típusuk ismert: vasmeteoritok, kő-vas meteoritok és kőmeteoritok. A csillagok olyan izzó gázgömbből álló égitestek, amelyek fényt és más energiát sugároznak szét a világegyetem minden része felé.
Így látná valaki a Földön kívülről, a távolból a Naprendszer bolygóit. A Messenger űrszonda felvételein a planéták mellett azonosíthatók a Jupiter fényes holdjai, valamint a Föld kísérője is. Nehéz olyan csillagászati felvételt készíteni, amelyen több bolygó, közöttük a Föld is megfigyelhető, hiszen erre csak a világűrből, a Földtől viszonylag messziről van lehetőség. A mellékelt kép egy ilyen montázs, amelynek elemeit a Merkúr mellett már többször is elhaladt Messenger űrszonda rögzítette. Szokatlan montázs a Naprendszer bolygóiról. A fekete háttér az a rész, amelyről nem készült fotó, míg az egyes fényképeket egymás mellé illesztett szürke négyzetek jelzik. A kép eredeti, 2100 x 1575 pixel méretű változatának letöltése (NASA) A mozaik összesen 34 képből jött létre, amelyeket az űreszköz 2010. november 3. és 16. között rögzített. A képeken az Uránusz és a Neptunusz nem azonosítható, mivel azok túl halványak voltak a kamerának - helyzetüket nyilak mutatják. A nagyobb képeken érdemes megfigyelni, hogy a Szaturnusz enyhén elnyúlt alakot mutat gyűrűje miatt.
Ez a két hold kicsi (Phobos: 27 km x 22 km x 18 km) (Deimos: 15 km x 12 km x 10 km) és szabálytalan alakú, hasonló két nagy kozmikus "krumplihoz". Kép: Csillagászat a bábuknak Jupiter és 79 műholdja. A Jupiter egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. Összetétele, mérete stb. Elhitetik veled, hogy ha valami nagyobb lenne, akkor a Naprendszerünk második csillaga lehetett volna. Méretük és a birtokukban lévő gravitációs erő miatt körülöttük keringenek. rengeteg befagyott műhold: 79 a mai napig ismert. A Jupiták körül keringő négy legnagyobb műhold: Ganymede, Callisto, Io és Europa, a hívásokat Galilei műholdak. Azért nevezik őket, mert először 1610-ben fedezte fel őket Galileo Galilei és ezek voltak az első tárgyak, amelyek a Földtől vagy a Naptól eltérő test körül forogtak. A galileai műholdakat alaposan tanulmányozták, és ez ismert nincs igazi légkörük, hogy a felszíni hőmérséklete alacsony (ami általában Európában -160 ºC között változik az Észak - Karibi Köztársaságban) napos területen és –200 ºC alatt), és hogy néhányuk folyékony vagy szilárd vizet tartalmaz belül.
Örülünk, hogy ellátogattál hozzánk, de sajnos úgy tűnik, hogy az általad jelenleg használt böngésző vagy annak beállításai nem teszik lehetővé számodra oldalunk használatát. A következő problémá(ka)t észleltük: Le van tiltva a JavaScript. Kérlek, engedélyezd a JavaScript futását a böngésződben! Miután orvosoltad a fenti problémá(ka)t, kérlek, hogy kattints az alábbi gombra a folytatáshoz: Ha úgy gondolod, hogy tévedésből kaptad ezt az üzenetet, a következőket próbálhatod meg a probléma orvoslása végett: törlöd a böngésződ gyorsítótárát törlöd a böngésződből a sütiket ha van, letiltod a reklámblokkolód vagy más szűrőprogramodat majd újból megpróbálod betölteni az oldalt.
A légkörnek hála a bolygón néha nem árthat egy esőkabátot magunkra ölteni, mert az égen lassan úszó metánfelhőkből időnként jeges eső hullik alá. Metántengerek, jeges metáneső – a Titán csillagrendszerünk egyik legbarátságtalanabb helye…. …A Huygens szonda 2004-ben mégis felszínére merészkedett és készített néhány fotót – a projektben Magyarország is részt vett Hold A holdak felsorolásából nem hagyhatjuk ki hű társunkat, a Föld állandó kísérőjét, a Holdat. A 3, 5 milliárd éves égitest a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett és régen sokkal közelebb keringett bolygónkhoz, mint most. Lassan, de biztosan, évente 3, 8 centiméterrel távolodik tőlünk. A Földre kifejtett gravitációjának köszönhetjük az apály és a dagály jelenséget, mely jelentős szerepet játszott a szárazföldi életformák megjelenésében. Felszínén eddig összesen tizenkettő űrhajós hagyhatta ott lábnyomát, többek között Neil Armstrong, aki elsőként sétált a felszínén 1969. július 20-án, az Apollo-11 program keretein belül.