Ezen járművek motorját IFA adagolószivattyúval szerelték, majd egy jelentős részüknél, felújítás során, az eredeti Csepel motort lényegesen erősebb, 195 lóerős, 6 hengeres Schönebeck dízelmotorra cserélték. Az 1980-as évek végéig közlekedtek közforgalomban. Jelentős mennyiséget, majdnem 300 darabot szállított a gyár Lengyelországba, illetve 250 darab, osztrák gyártású Saurer motorral épült példányt pedig Egyiptomba és Kuvaitba. A kuvaitiak közül mintegy 100 jármű utóbb Dél-Jemenbe került, ahol az ekkor már tizenéves járművek nehéz hegyi körülmények között is bizonyítottak. Források [ szerkesztés] Gerlei Tamás - Kukla László - Lovász György: Gördülő legendák - Az Ikarus évszázados története. Budapest, Way-Out'99 Kiadó, 2006 ISBN 963 229 796 2 (Hozzáférés ideje: 2014. Újra fókuszban az Ikarus "faros" - Média 24. november 17. )
Az utakról azonban még hosszú évekig nem tűntek el, kitartó szorgalommal szolgálták az utasokat. Napjainkban gyakran tűnik fel néhány gyönyörűen helyreállított faros Ikarus a veteránautó-találkozókon. Ott állnak a sötét korban született csillogó járművek a múzeumokban; aki gyerekként, fiatalként utazhatott ilyenekkel, szívesen száll fel rájuk, hiszen ezek a járművek nemes vonalaikkal a múltnak azt a részét idézik, amikor az emberi tehetség, alkotókészség legyőzte az akadályokat, és minden nehézség ellenére világszínvonalú termékkel állt elő. Dippold Pál Egy Ikarus 55 felújítása sok képpel a magazinban >> • Publikálva: 2012. 04. Egy Ikarus 284-es lesz a Volánbusz következő nosztalgiajárműve | Magyarbusz [Info]. 10. 11:14 • Címke: technika, videó, művelődéstörténet
A kezdetek [ szerkesztés] Az A58-as rajzjelű, kétajtós prototípus 1952-ben készült el. A P. Horváth György által formatervezett jármű önhordó vázszerkezettel épült. A szokatlan kialakítású hátsó motortér a következő évben, a típus távolsági forgalomra tervezett párjának, az Ikarus 55 -ösnek az első példányain jelent meg. A városi forgalomra tervezett kocsiknál a levegős működtetésű harmadik ajtó beépítése - a hátsó tengely mögé - eleinte nehézséget okozott a gyárnak, ezért a sorozatgyártás (az 55-össel ellentétben), csak az 1950-es évek végén indult meg. A típus Magyarországon [ szerkesztés] A Fővárosi Autóbusz Üzemnél (FAÜ) 1956 január 31-én kezdte meg próbafutását a GF 100 rendszámú jármű, a Nagykörúton közlekedő 12-es viszonylaton. Később, 1959 és 1961 között a vállalat részére az Ikarus 75 darabot szállított az 1-2-1 ajtóelrendezésű városi változatból. Ezek a Budapesti forgalomban - elsősorban a szűk belső tér és a kedvezőtlen utascsere miatt - nem váltak be, 1964-ig az összeset átadták az AKÖV-öknek.
A mai Faraktár (egy időben Április 4. ) útján volt a Zsuzsi vonat végállomása. A kisvasút az erdőspusztai tanyavilágot kötötte össze a várossal. Az 1968. évi országos közlekedési koncepció ezt a vonalat is megszüntetésre jelölte ki. Az utolsó menetrendi személyszállító vonat 1977. aug. 31-én indult innen. A maradék Hármashegyig tartó 16, 6 kilométeres szakaszból pedig Debreceni Úttörővasút lett 1978. május 1-én. Még az uniós idők előtt... – az Aranybika 1973-ban A főteret emlegettük már. Egészen más arcát mutatta Debrecen központja 1973 előtt, amikor még sátortetős kis házak álltak az Aranybika szálló mellett. A lebontott épületek helyén 1976-ra készült el az új szárny, mely finoman szólva is nem illeszkedett a főépület homlokzatához. Földalatti mozgalom: aluljárót fúrtak a Nagytemplom előtt Később újabb rettentő ötletet valósítottak meg a helyi építészek: 1977-ben aluljárót ástak a Kálvin tér, meg a Nagytemplom közé. Nem tudjuk, honnan jött az elképzelés, de nem kizárt, hogy a földalatti mozgalmak szelleméhez híven próbálták aláaknázni a református templomot... Egykor bizonyára modernnek számított a Béke útján közlekedő csuklós busz Sokan emlékezhetnek arra, hogy bő évtizede még a 31-es busz dübörgött a Hatvan utcáról a Piac utcára kanyarodva.
Jelentős mennyiségű honfoglalás kori textilanyagot sikerült megmenteni Derecske közelében. A Nagymező-dűlő lelőhelyen 2016-ban három honfoglalás kori sírt tártak fel régészeink, az egyik női temetkezésből pedig egy újabb, eddig ritkán látott szövésű selyemlelet került elő, a fém- és textil-lelettöredékben gazdag sírból, mely még nagyobb betekintést ad a korszak sajátosságaiba. A honfoglalás kori hagyaték régészeti kutatásában egyre nagyobb szerepet kaptak a szervesanyag-maradványok az utóbbi évtizedben. A ritka lelet ugyan igen töredékes, mégis hatalmas segítséget nyújt a korszak megismerésében. 10. Honfoglaláskori magyar ékszerek. | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. Ezek között a legjelentősebbek azok a textiltöredékek, melyeket a 10. századi hagyatékban azonosítottak, az egyik ilyen például egy sűrűbb szövésű, jobb minőségű maradvány, a másik pedig egy gyengébb lenvászon. A különböző feltárásoknak köszönhetően folyamatosan bővül továbbá a magyarokkal kapcsolatos selyemleletek száma is, sőt az eddig talált maradványoknak köszönhetően több, a korszakra jellemző kötéstípust is megismertek a kutatók.
Három honfoglalás kori sír került elő, melyekben a korszakra jellemző ékszerek és a ruházat maradványai bújtak meg. Többek között ezüst alapú öntött gömbsorcsüngős fülbevaló, aranyozott, kerek és rombusz alakú ruhaveretek, lábbeli veretek, négyzetes övveretek és réz alapú ötvözetből készült sodrott huzalperec, valamint füles gombok. A fémleletekben gazdag 10. századi női sírból jelentős textilanyagot sikerült megmenteni, összesen 16 töredéket. Néhány bőrmaradvány is fennmaradt az ezüst veretekhez korrodálva, fémsókkal átitatott állapotban. A derecskei sír leletei között mind állati-, mind növényi eredetű szálas anyagokból készült textíliák is megtalálhatóak. Honfoglalás kori ékszerek eladó. Ez utóbbi vásznak a korábban találtakhoz hasonlóan valószínűleg lenből készültek. A legtöbb maradvány, a felsőruházaton, a kaftánon elhelyezett nagyméretű ezüstkorongok miatt maradtak meg, amik megvédték a textíliákat. A szakszerű restaurálásnak köszönhetően többségüket le tudták választani a fémről, melyeket így meg is mentettek az utókornak.
Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi síroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok is feltételezhetők. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először.
kommunikációs igazgatója elmondta, 150 ezer négyzetméter területet feltárása folyik, és még 1, 5 millió hátra van. Az országban több mint 8 millió négyzetméteres területet tártak fel közös értékeink megmentése érdekében. forrás:, szerző: Császi Erzsébet, további info:
Lesz avar ételkóstoló, avar divatbemutató, régészeti és restaurátor előadás, tárlatvezetés. Megnézhetők a feltárásokról készült filmek is. A pártáról készül egy hiteles másolat, amelyet a gyerekek felpróbálhatnak. Alkalmanként látható a lelet Ezt követően alkalmanként, nagyobb rendezvényeken lehet majd megtekinteni a pártát, mint pl. az autópálya projekt lezárását követő kiállításon. Honfoglaláskori gyűjtemény | Magyar Nemzeti Múzeum. Ezen más, kiemelkedő leletek is lesznek pl. az Árpád-korból. A párta látható lesz a Múzeumok éjszakáján is. Ennek Debrecen lesz a kiemelt helyszíne 2017-ben – tudtuk meg Dani Jánostól a Múzeum régészeti igazgatóhelyettesétől, és Angi János múzeum igazgatótól. A feltárásokról szólva Loppert Dániel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, 150 ezer négyzetméter területet feltárása folyik, és még 1, 5 millió hátra van. Az országban több mint 8 millió négyzetméteres területet tártak fel közös értékeink megmentése érdekében. Danuta pártájáról szól az ismertető Gömbcsüngős fülbevaló
Bene vitéz – honfoglaló magyar lelet A pogány módra fegyvereivel, lóval és lószerszámokkal eltemetett rangos, idős férfi a 10. század első harmadában hunyhatott el. "Bene vitéz" a legelső, hiteles honfoglaló magyar (csont)lelet, arcát a Magyar Természettudományi Múzeum rekonstruálta. Honfoglalás | MuseuMap A hét vezér nevét álmunkból felkeltve is tudjuk, dicsőséges cselekedeteiket is korán megtanuljuk. A honfoglaló magyarokat övező mondákat idéző képek, ábrázolások idézik meg őseinket. A mondabeli Lehel kürtje (12. sz. ) Ez lenne a mondabeli kürt, ami az augsburgi csatában Konrád császár halálát okozta? Sajnos nem, de a történet attól még hősies. A Jász Múzeumban kiállított kürtöt a régiek Jászkürtnek hívták, és csak a 17. Honfoglalás kori ékszerek olcsón. század óta azonosítják Lehel vezér híres kürtjével. Ismereteink szerint a gazdagon faragott, elefántcsont kürt a 12. század második felében, Kijevben vagy Magyarországon készülhetett. A mondabeli Lehel kürtje (12. ) hangja Jász Múzeum Lehel kürtje megszólal, és nem is akárhogy!