Régen eltűnt bolygók körüli gyűrűkből alakulhattak ki a Naprendszerben található holdak, beleértve a Föld Holdját is. Aurélien Crida, a University of Nice–Sophia Antipolis csillagásza sokkal valószínűbbnek tartja ezt az elméletet, mint azt, hogy a bolygóval egyszerre alakultak ki a holdak. Elmélete szerint a holdak a bolygó körüli gyűrűk külső peremén kezdenek kialakulni, ahol a bolygó vonzása kevésbé befolyásolja a kialakuló égitestet. A formálódó hold magába gyűjti a gyűrűből az anyagot és egyre nagyobb lesz. Az eddig elmélet szerint a holdak ugyanakkor és ugyanabból az anyagból alakultak ki, mint maga a bolygó, amely körül keringenek. Ez akár igaz is lehet a nagyobb holdakra, például a Jupiter négy legnagyobb holdjára, de a kisebb holdak valószínűleg később alakultak ki. Az új teória magyarázatot adhat a Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz távolabbi holdjaira és azok egymáshoz való hasonlóságára. Mindhárom bolygó távolabb lévő holdjára igaz, hogy masszívabbak, és nagyobb tömegűek, mint a bolygókhoz közelebb keringő holdak.
Ezek a testek lehetnek mindkettő természetes eredetű (mint a Hold, amely a Föld körül forog), mint a mesterséges műholdak, név által létrehozott és különböző bolygók pályájára állították. Például azok a műholdak, amelyek lehetővé teszik a GPS-helyzetmeghatározást, olyan testek, amelyek a Föld körül forognak, de a műholdakat széles körben használják más bolygók tanulmányozásában is. A műholdak vannak átlátszatlan testek, vagyis nem saját fényt generálnak. Az egyetlen fény, amelyet ezek az égitestek mutatnak, az az, amelyet más testek tükröznek, amelyeknek megvan a saját fényük; a Naprendszer esetében az egyetlen csillagunk: a Nap által létrehozott fény visszaverődésének köszönhetően. Hány műhold van a Naprendszerben? Jelenleg ismertek több mint 219 természetes műhold miénkben Naprendszer. Ebben a leckében csak azokat a fő műholdakat fejlesztjük, amelyek a bolygók körül keringenek elsődleges, de ne feledje, hogy több műhold is keringhet ezek körül, sőt a Apró bolygók. Itt van egy bolygók listája és a Naprendszer törpebolygói, valamint a Naprendszer napjainkig természetes és ismert műholdainak száma: Merkúr és Vénusz: 0 (nincs műhold vagy hold).
Ha viszont a Nap nem képes "befogni" az égitestet, tehát elég nagy a mozgási energiája ahhoz, hogy elhagyja a naprendszert, akkor a Nap csak meggörbíti a pályáját és parabola, vagy hiperbola alakú pályán fog mozogni. 11:19 Hasznos számodra ez a válasz? 9/12 anonim válasza: 30% Utolsó: nagyon jó, hogy ilyen okos vagy, de KERINGÉSRŐL volt szó. 11:51 Hasznos számodra ez a válasz? 10/12 anonim válasza: 91% Az első kérdésre válaszoltak előttem, a második kérdésben viszont nem látom a keringés szót. "És a Naprendszer összes bolygója, aszteroidája, üstököse is ugyanilyen mozgást végez? " És segítek, a következő szó, amibe bele kell kötnöd az a NAPRENDSZER Igen, természetesen azok az égitestek, amik elhagyják a naprendszert, nem szerves részei annak, de gondolom ezt a kérdező magától is sejti. Egyébként a dícséretet köszönöm. Kérdezőnek: Bocsánatot kérek, ha a válaszom nem a kérdésedre volt válasz, és nem arra voltál kíváncsi, hogy az égitestek általánosságban hogyan mozognak. 12:04 Hasznos számodra ez a válasz?
Ez a két hold kicsi (Phobos: 27 km x 22 km x 18 km) (Deimos: 15 km x 12 km x 10 km) és szabálytalan alakú, hasonló két nagy kozmikus "krumplihoz". Kép: Csillagászat a bábuknak Jupiter és 79 műholdja. A Jupiter egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. Összetétele, mérete stb. Elhitetik veled, hogy ha valami nagyobb lenne, akkor a Naprendszerünk második csillaga lehetett volna. Méretük és a birtokukban lévő gravitációs erő miatt körülöttük keringenek. rengeteg befagyott műhold: 79 a mai napig ismert. A Jupiták körül keringő négy legnagyobb műhold: Ganymede, Callisto, Io és Europa, a hívásokat Galilei műholdak. Azért nevezik őket, mert először 1610-ben fedezte fel őket Galileo Galilei és ezek voltak az első tárgyak, amelyek a Földtől vagy a Naptól eltérő test körül forogtak. A galileai műholdakat alaposan tanulmányozták, és ez ismert nincs igazi légkörük, hogy a felszíni hőmérséklete alacsony (ami általában Európában -160 ºC között változik az Észak - Karibi Köztársaságban) napos területen és –200 ºC alatt), és hogy néhányuk folyékony vagy szilárd vizet tartalmaz belül.
Jupiter: (római főisten) (1320db Föld, Fényes) Légkör: H 2, sávos szerkezet, Nagy Vörös Folt Holdak: 16, Callisto, Europa, Ganymede – Gyűrűrendszer 6. Szaturnusz: (római mitológia, idő istene) Légkör: N, H 2, sávos szerkezet Holdak: 17, Titan – Gyűrűrendszer 7. Uránusz: (római mitológia, ég istene) (1781, William Herschel) (Zöld színű) Holdak: 16, Titania – Gyűrűrendszer Forgás: retográd 8. Neptunusz: (római mitológia, tenger istene) (Szélviharok, Nagy Sötét folt) Holdak: 8, Triton 9. Plútó: (1930) Holdak: 1
A légkörnek hála a bolygón néha nem árthat egy esőkabátot magunkra ölteni, mert az égen lassan úszó metánfelhőkből időnként jeges eső hullik alá. Metántengerek, jeges metáneső – a Titán csillagrendszerünk egyik legbarátságtalanabb helye…. …A Huygens szonda 2004-ben mégis felszínére merészkedett és készített néhány fotót – a projektben Magyarország is részt vett Hold A holdak felsorolásából nem hagyhatjuk ki hű társunkat, a Föld állandó kísérőjét, a Holdat. A 3, 5 milliárd éves égitest a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett és régen sokkal közelebb keringett bolygónkhoz, mint most. Lassan, de biztosan, évente 3, 8 centiméterrel távolodik tőlünk. A Földre kifejtett gravitációjának köszönhetjük az apály és a dagály jelenséget, mely jelentős szerepet játszott a szárazföldi életformák megjelenésében. Felszínén eddig összesen tizenkettő űrhajós hagyhatta ott lábnyomát, többek között Neil Armstrong, aki elsőként sétált a felszínén 1969. július 20-án, az Apollo-11 program keretein belül.
Bővebb ismertető Az univerzum legfontosabb terméke a fűszer, amely meghosszabbítja az életet, lehetővé teszi az űrutazást, és élő számítógépet csinál az emberből. Az emberlakta világokat uraló Impériumban azé a hatalom, aki a fűszert birtokolja. A Padisah Császár, a bolygókat uraló Nagy Házak, az Űrliga és a titokzatos rend, a Bene Gesserit kényes hatalmi egyensúlyának, a civilizáció egészének záloga, hogy a fűszerből nem lehet hiány. Ám ez az anyag csak egy helyen található, a sivatagos, kegyetlen Arrakison, amelyet lakói, a vad fremenek csak úgy ismernek: Dűne. Frank Herbert legendás regénye, amely megjelenésekor elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat, talán a legjobb science fiction, amit valaha írtak. A Dűne hatása ma már felfoghatatlan, az elmúlt fél évszázadban olvasók milliói fedezték fel az Arrakis világának részletességét, a szöveg szépségét és a könyvben rejlő filozófiát, társadalmi és vallási gondolatokat. Herbert lehengerlő és eleven története most átdolgozott kiadásban kerül újra az olvasók elé.
A kultuszmű újbóli magyar fordítása annak a szűnni nem akaró igénynek a kielégítése, melyet a szerző zseniális alkotása immár több, mint ötven éve generál. Az első magyar fordítás 1987-ben készült el, az új magyar változatnál az utószerkesztéssel hangulatában és szövegében az eredetihez közelebbinek számító fordítás jött létre, melyben nem hagyták figyelmen kívül a korábbi kiadásokat. A most ajánlott, 2019-es kötet, az eredetileg is két nagy részből álló Dűne első része, a Dűne világa, majd ezt követi A prófécia. Aktuálisabb, mint valaha Frank Herbert tehát belekuksizott a jövő kristálygömbjébe, amikor megírta a Dűnét, minden idők legnagyobb hatású és legfontosabb sci-fi-regényét. A Dűne egyik specialitás, hogy abban az író egy eddig megfejelhetetlen összetettségű bolygóleírást vitt a könyv lapjaira. Ez a Dűne igazi titka, ettől vált minden idők legkiemelkedőbb tudományos-fantasztikus művévé, melyben a műfaj jellegzetes elemei mellé betársult a környezetvédelem is. Takács Gábor, az új fordítás szerkesztője többek között így fogalmaz erről előszavában: "…az ember nem zsákmányolhatja ki a természetet, hiszen az hosszú távon a teljes ökoszisztéma felbomlását okozná, ami az emberre is negatív hatással lenne. "
Tartalom Első könyv A Dűne 11 Második könyv Muad-Dib 191 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Frank Herbert, a Dűne regényciklus írója, atyja 1957-ben, az oregoni homokdűnék veszélyes terjedéséről írt cikke többszörös áttétel után mára a fehér ember lakta civilizált területek elvesztését magyarázhatja. A vízhiányról van szó, arról a mai napig elhallgatott ökológiai katasztrófa elemről, melynek többek között köszönhetjük a migrációs válságot, tudniillik: a vízben bőséges Európába azokról a területekről érkezhetnek tízmilliók – főleg Afrikából – ahol kiapadtak a vízforrások. Ahol nincs víz, ott nincs élet, a víz nélkül maradt országokban pedig sokszorosa a demográfiai ráta azokhoz az országokhoz képest, ahol az őslakosok népességcsökkenése drasztikus számokat mutat. Összegző munkák A közel harminc nyelvre lefordított hatalmas terjedelmű és rendkívüli organikus tudományos-fantasztikus eposzt többször is filmre vitték. A leghíresebb méltán David Lynch átirata, akit egyben többen is támadtak és támadnak a mai napig, azok, akik szerint Herbert nem ilyen regényt írt. A tiltakozásoknak köszönhetően mások is megpróbálták a Dűnét megfilmesíteni, szerintem nem igazán ütősen.