Ennek ellenére Erzsébet házassága kezdett tönkremenni. Életének első nagy tragédiáját jelentette, hogy Zsófia lánya tífuszban meghalt. 1859-ben idegrendszeri betegség miatt az orvosok levegőváltozást javasoltak neki. Madeirára, Korfura és Velencébe utazott, és csak két év múlva tért vissza Bécsbe. Utazásai során kezdődtek meg magyar kapcsolatai, amikor megismerkedett a Hunyadi testvérpárral, és elkezdett magyarul tanulni. Gróf Andrássy Gyula Visszatérése után pozíciója megerősödött az udvarban, és nagyobb hatást tudott gyakorolni a férjére. Sissi, a magyar királyné / Erzsébet/ - Huszka operett - | Jegy.hu. Ekkor vált "a magyarok királynéjává", és tökéletesen megtanult magyarul. Magyar társalkodónője, Ferenczy Ida bizalmas barátnője lett annak ellenére, hogy alacsony származása miatt az udvarhölgyek nehezen fogadták be. Ritkán avatkozott be az államügyekbe, de akkor a magyarság érdekeiért küzdött. A kortársak szerint ebben nagy szerepe volt gróf Andrássy Gyulának, a későbbi miniszterelnöknek, akivel baráti viszonyban állt. Korabeli pletykák szerint szerelmes is volt belé.
De Magyarország sem felejti el mindazt a jót, amit történelmünk nehéz pillanataiban értünk tettek – tette hozzá, hangsúlyozva: Európa számára fontos, hogy ismerje azokat a kapcsolatokat, amelyek a nemzeteket egymáshoz fűzik, hiszen ha elengedjük a múltat, akkor valójában egymást engedjük el. Ez különösen fontos ma, amikor a jelenben választott út, a különböző társadalmi fejlődés és értékek melletti döntések nem közelítenek, hanem távolítanak bennünket – mondta Gulyás Gergely. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mindeközben azt mondta: a tárlat aktualitását az adja, hogy száz évvel ezelőtt Magyarországon halt meg Bajorország utolsó királya, III. Lajos. A kiállításon 88 eredeti műtárgyat – köztük festményeket, ötvöstárgyakat, porcelánokat, fotókat és viseletdarabok – mutatnak be. Az időszakos tárlaton Erzsébet királyné kalapja, főkötője, alsószoknyája, személyes rendi ékszere mellett korabeli fényképek is megtekinthetők lesznek. Erzsébet királyné. A Magyar Nemzeti Múzeum gazdag gyűjteményeiből kiválasztott tárgyakat úgy egészítették ki közgyűjtemények és magángyűjtők segítségével, hogy a látogatók látványos képet kaphassanak a bajor–magyar kapcsolatok ezeréves történelméről, kiemelten a Wittelsbach-családról.
Huszka Jenő – Szilágyi László: Sissi, a magyar királyné operett Gyönyörű dallamok, szellemes versek és remekül ábrázolt szereplők, Huszka Jenő humorral és szerelemmel átitatott darabja várja az operettrajongókat augusztus 08 -án a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A történet, mely gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar monarchia későbbi külügyminisztere és Erzsébet királyné (Sissi) beteljesületlen, történelmileg nem igazolt szerelméről szól. Erzsébet királyné, köztudomásúan szerette a magyarokat, s a nép is benne látta megmentőjét. Sissi Zsófia főhercegnővel való szembenállása és szabadság iránti vágya szimpatizált a magyarok érzéseivel, ugyanakkor az osztrák udvar rosszallását is magával hozta. Könyv: Erzsébet királyné és a magyarok (Káli-Rozmis Barbara). Gróf Andrássy Gyula a magyarság számára próbál kiutat találni az elkeserítő, fegyveres forradalommal fenyegető helyzetből. A férfi heves rajongása és forró szerelme viszonzásra talál a császárnő részéről, azonban vágyaiknak a politika gátat szab, és egy meghitt csóknál jobban nem teljesülhet be szerelmük.
A császárné már igen fiatalon, 17 évesen anyai örömök elé nézett, első két leányát, Zsófiát és Gizellát azonban zsarnokoskodó anyósa szándékosan távol tartotta tőle, nevelésüket pedig teljesen kisajátította. Sisi megbecsülése aztán még tovább romlott, mivel 1857-ben kierőszakolta, hogy
Miután Sisi a sorban harmadiknak született, nem számíthatott rangon felüli vőlegényre, a történelem szeszélye folytán azonban mégis Európa egyik legelőkelőbb dinasztiájába házasodott be. Sorsa 1853-ban vett új fordulatot, amikor Zsófia főhercegné nyomására a 23 esztendős Ferenc József császár (ur. 1848-1916) Bajorországba utazott, hogy feleségül kérje Miksa József legidősebb leányát, Ilonát. Az uralkodó azonban müncheni tartózkodása alatt egy másik Wittelsbach-leányba, a mindössze 16 esztendős Erzsébetbe szeretett bele, így 1854 áprilisában végül őt vezette az oltárhoz. Az újdonsült császárné entrée-ja nem sikerült túl jól, ugyanis a Hofburg köreihez képest – főleg a műveltség terén – nagyon sokat kellett még fejlődnie, közben pedig állandó megaláztatások érték őt. Legnagyobb ellenlábasa anyósa, az igencsak akaratos asszony hírében álló Zsófia volt – róla korábban azt is mondták, hogy ő az egyetlen férfi a bécsi udvarban –, aki nap mint nap éreztette Erzsébettel alsóbbrendűségét, miközben egy szemernyi szabadságot sem hagyott menyének.
Erzsébet királyné, köztudomásúan szerette a magyarokat, s a nép is benne látta megmentőjét. Sisi Zsófia főhercegnővel való szembenállása és szabadság iránti vágya szimpatizált a magyarok érzéseivel, ugyanakkor az osztrák udvar rosszallását is magával hozta. Gróf Andrássy Gyula a magyarság számára próbál kiutat találni az elkeserítő, fegyveres forradalommal fenyegető helyzetből. A férfi heves rajongása és forró szerelme viszonzásra talál a császárnő részéről, azonban vágyaiknak a politika gátat szab, és egy meghitt csóknál jobban nem teljesülhet be szerelmük. Kapcsolatuk, valamint Sisi magyarok iránti szeretete ennek ellenére is elősegíti a Kiegyezés létrejöttét. Az operettben megismerhetjük továbbá egy, a magyar kultúrát és mentalitást kedvelő osztrák férfiú és egy férjet kereső, burgenlandi lány egymásra találásának történetét, mint ahogy Erzsébet királyné udvarhölgyének és egy magyar forradalmár gyerekkori szerelmének beteljesülését is. Gyönyörű dallamok, szellemes versek és remekül ábrázolt szereplők jellemzik a darabot, melynek átdolgozása során a három felvonásból egy feszesebb tempójú, de az eredetire hűen reflektáló, modern, két felvonásos operettet hoztak létre az alkotók.
A koronázás A kiegyezés után (1867) férjével együtt a budai Nagyboldogasszony- templomban (Mátyás-templom) koronázták meg. A nemzet ajándéka az uralkodópár számára a Gödöllői kastély volt, ami Sissi kedvenc tartózkodási helye lett. A százezer aranyforint koronázási ajándékot a királyné javaslatára a szabadságharc hadiözvegyei és hadiárvái kapták. A "magyarok királynéja" a budai várpalotában szülte meg kedvenc gyermekét, Mária Valériát 1868-ban. Rudolf trónörökös Életének második nagy tragédiája 1889-ben következett be. Mayerlingben, rejtélyes körülmények között meghalt a fia, Rudolf trónörökös. Szerelmével, Vetsera Máriával együtt valószínűleg öngyilkosságot követtek el, de voltak, akik gyilkosságra gyanakodtak. Ezt követően a királyné élete végéig feketében járt, és már csak nagyon kevés hivatalos megjelenést vállalt. Idejét utazgatással töltötte. Magyarországot utoljára a millenniumi ünnepségek alkalmával látogatta meg. 1898. szeptember 10-én hajókirándulásra indult kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel Genfben.
2022. január 22. szombat, 09:17 - február 20., 00:00 2022. 01. 22. 16:00 A Magyar Kultúra Napja alkalmából "A HIMNUSZ KÖLTŐJE" – Kölcsey Ferenc életútja képeslapokon - Gulyásné Raksányi Olga gyűjteményének bemutatása Köszöntőt mond: Gábris Jácint, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke Megnyitja: Balogh László polgármester Megtekinthető: február 20-ig, a színházi előcsarnokban Hevesi Sándor Művelődési Központ
Nem bánta. Falusi magányában, szüntelenül egyre műveltebbé csiszolva tudatát, formálta költészetét. Világnézete egyre idegenebbé vált a nemesi világtól. A megyei életben tevékenyen vett részt. Előbb megyei aljegyző, majd megyei főjegyző. A megyegyűléseken a liberális demokrácia szószólója, a jobbágyság védője. Magában fejlesztett költészete egyre jobban fordul a népdal felé. Mondanivalója is egyre demokratikusabb. 1823-ra már elkészül a Himnusz és a Zrínyi dala. De csak 1832-ben jelennek meg kötetben versei. Közben azonban már a megye országgyűlési követe. Három éven keresztül ő jelenti a diéta balszélét. A jobbágyfelszabadítást akarja előkészíteni. Három év múltán megyéje is megsokallja. Olyan utasításokat adnak, amelyeket nem hajlandó képviselni, és lemond. Kossuth és vele a diétai baloldal gyászruhát ölt távozására. Ekkorra már az ország haladó oldalának ünnepelt alakja. Az újságírásban is főszerepe van. Szemerével együtt szerkeszti az Élet és Literatura című folyóiratot, amely három évig tudja fenntartani magát.
1790. augusztus 8-án, Szatmárcsekén született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa, a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc. Magányos és visszahúzódó volt Kölcsey Ferenc gyenge alkatú, sokat betegeskedő gyermek volt, aki a himlő következtében fél szeme világát is elvesztette – minden bizonnyal ezek a testi hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy iskolaéveit a költő nagyrészt magányosan, a könyvek között töltötte. Kölcsey Ferenc (1790-1838) (fotó:) Kölcseyt tanulmányai ugyan a jogi pályára irányították, de ő már az 1810-es évek elején elhatározta, hogy az irodalomnak szenteli életét. Hamarosan a Bihar megyei Álmosdra, majd Szatmárcsekére költözött, ahol a gazdálkodás mellett – az általa annyira vágyott magányban – verseivel és az irodalom tudományával foglalatoskodott. A tudományos életben 1815-ben ismertette meg nevét, amikor a – Szemerével közösen írt – Mondolatra adott Felelet című művel Kazinczy pártjára állt, a nyelvújítás kérdésében. A reformkor legfontosabb előfutárai közé tartozott Kölcsey a következő években komoly kritikával illette Csokonai és Berzsenyi művészetét is, miközben ő maga elsősorban az Aurora-kör tagjaival – például Vörösmarty Mihállyal és Bajza Józseffel – kötött barátságot.
Agytörő Feladványok, találmányok, történelem Történelem, politika, konfliktusok és szereplőik, feltalálók és találmányaik, felfedezők és felfedezéseik, misztériumok és rejtélyek cikk és rejvény formájában. Facebook Instagram Youtube Rss