Egyetemre készülsz? Ugye, nem felejtetted el, hogy 2021. február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási alap-, osztatlan-, mester- és felsőoktatási szakképzésekre? Nézzük, hogyan történik idén a pontszámítás! A felvételi pontszámítás egy 500 pontos pontrendszerben történik, ráadásul többféle pontszámítási mód alkalmazható. Felvételi pontszámítás 2012.html. Ha ezeket még nem tudod, ne ess kétségbe, nézd meg Horváth Dávid rövid videóját a pontszámítási módokról és máris képben leszel! Ha pedig még hezitálsz, hogy melyik egyetemet és melyik szakot válaszd, csak tölts el egy kis időt weboldalunkon, nagy valószínűséggel minden kérdésedre választ találsz! Sőt, lehet, hogy még olyan ötleteket is kapsz, amire eddig nem is gondoltál!
A pontszámítás 500 pontos pontrendszerben történik. Itt többféle pontszámítási mód alkalmazható: Itthon egyetem felsőoktatási felvételi felvételi Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Frissítés dátuma: 2021. 02. 04.
Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, miközben a társadalmi szervezetek szerint egyben az öregkori elszegényedés veszélye is nő. A szakszervezetek attól tartanak, hogy tömegessé válik az öregkori elszegényedés. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. Németországban az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével - írta a Süddeutsche Zeitung. Veszteséggel zártak az európai tőzsdék - Napi.hu. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt.
Szlovénia: Az általános nyugdíjkorhatár Szlovéniában 65 év, azonban a nők legalább 20 évnyi jogviszony igazolásával már 64, 5 évesen visszavonulhatnak. 40 évnyi jogviszonnyal mindkét nem képviselői már 60 éves korukban igényelhetik a nyugdíjukat. A gyermekes nők ezen felül további korkedvezményben is részesülhetnek. Mi a helyzet Magyarországon? Hazánkban 2020-ban és 2021-ben 64, 5 év (egészen pontosan 64 év 183 nap) a nyugdíjkorhatár. 70 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár a magyarországi cégvezetők szerint - Blikk. Ennek a fél éves szétválasztásnak az oka, hogy a rendkívül nagy létszámú Ratkó-gyermekek most érik el ezt a küszöböt. Az ő nyugdíjba vonulásuk pedig nagyon megterhelte volna a nyugdíjrendszert, ha 1 év alatt ment volna végbe. 2022-től a magyar nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik, így az 1957-től született aktív dolgozókra már ez érvényes. A magyar társadalom a nyugdíjrendszer szempontjából aggasztó mértékben idősödik, ezért előbb-utóbb minden bizonnyal további korhatáremelés is várható, még ha erről egyelőre nem is született döntés. Hogyan lehet védekezni a korhatár emelkedése ellen?
A speciális nyugdíjak törlése, illetve az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának tiltása után a nyugdíjkorhatár megemelése is foglalkoztatja az Orban-kormányt. Az elgondolás nem ördögtől való: más európai országokban is igyekeznek kitolni a nyugdíjazás időpontját, a demográfiai változások miatt ugyanis egyre nehezebb biztosítani az időseknek járó juttatásokat. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt néhány politikusa a múlt héten felvetette a nyugdíjkorhatár megemelését. Emelkedik a nyugdíjkorhatár Németországban - Infostart.hu. A felvetés negatív fogadtatása miatt a kormányfő és az államfő igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: a nyugdíjkorhatár növelését nem tennék kötelezővé, csupán azt fontolgatják, hogy engedélyezzék a munkát azoknak is, akik a törvényes nyugdíjkorhatár után is dolgozni szeretnének. "Ez a téma a kormány azon döntését követően merült fel, hogy nem engedélyezi a nyugdíj és az állami fizetés halmozását. (.... ) Jó lenne a nyugdíjkorhatár növelése nélkül lehetővé tenni bizonyos területeken - oktatás, kultúra, egészségügy - azt, hogy az emberek folytassák tevékenységüket további 5-7 évig" – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök.
Azok a munkáltatók tehát, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek mind a szociális hozzájárulási adó, mind pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Kötelező nyugdíjba vonulni? Amennyiben valaki nagyon szereti a munkáját és hiányozna a mindennapjaiból, vagy sokkal jobban jár anyagilag, akkor nem kötelező nyugdíjba vonulni, és nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól a törvény tiltaná a munkavállalást. Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíja? Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.
A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4, 8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21, 7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017 végi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig. A Prémium Nyugdíjpénztárnál a belépéskori átlagéletkor 2021-ben 39 év volt, a tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék. Saját megtakarítások kontra állami nyugdíj A kutatás – és a pénztár saját adatai szerint is – a fiatalok tudatosabbak és felismerték a saját megtakarítások szerepét is. A 18-34 évesek között még 63 százalék, míg a 35-49 évesek között már csak 48 százalék támaszkodna majd a megtakarításaira, befektetéseire a nyugdíjas mindennapokban. A nyugdíj melletti munkát, mint bevételi forrást ellenben inkább az idősebbek említették, az 50-64 évesek fele számít arra, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd.
A jelenlegi állami nyugdíj korhatár 63 év a nők, 65 év pedig a férfiak esetében. A nőknél folyamatosan emelkedik, amíg végül minden munkavállaló 2018-tól már csak 65 éves korban vonulhat nyugdíjba. 2019-től az állami nyugdíj korhatár nőni fog mind a férfiak, mind a nők számára. Az állami nyugdíj korhatár 2020-ra 66 évre nő, és 2026 és 2028 között pedig 67 évre emelkedik.