A Magyar Nemzet szerint egy január elsejével hatályos kormányrendelet tette lehetővé Kulcsár Attilának, hogy végrehajtsa az ismeretlen eredetű milliárdok tisztára mosását eredményező részvényvásárlási akciókat. Egy tavaly decemberben alkotott kormányrendelet ez év januártól hatályos módosítása tette lehetővé, hogy a K&H Bank brókercégénél Kulcsár Attila végrehajtsa az ismeretlen eredetű milliárdok tisztára mosását eredményező részvényvásárlási akciókat - írja a Magyar Nemzet szombati száma. A lap szerint ugyanis ez év január 1-jén lépett hatályba a 292/2002. (XII. 27. ) számú kormányrendelet, amely szerint "Az ügyfélszámláról a befektetési szolgáltatás az árutőzsdei szolgáltatás igénybe vételéből vagy értékpapír hozamából származó összeg bankszámlára vagy ügyfélszámlára utalható. " A korábban érvényes jogszabály csak az ügyfél, a "számlatulajdonos nevére szóló hitelintézetnél vezetett bankszámlára" engedte meg az átutalást. E csekélynek tűnő rendeletmódosítás tette lehetővé, hogy a K&H Equitiesnél a Pannonplast papírjainak felvásárlása érdekében végrehajtott - engedményezési ügyletekkel tarkított - tranzakcióba bevonják az Állami Autópálya Kezelő Rt.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) egy ellenszavazat ellenében elfogadta azt a határozatot, miszerint kampánycsend sértő volt a Magyar Nemzet szombati száma; a napilap címlapján egy keretben a "K. O. " felirat volt olvasható a "Holnap választ az ország" cím mellett, s ez alkalmas a választópolgárok befolyásolására. A határozat ellen Bordás Vilmos, a testület Fidesz által delegált tagja szavazott. Az OVB az üggyel az követően foglalkozott, hogy beadvánnyal élt a Társaság a Szabadelvű Belvárosért Egyesület szervezője. Az állampolgár azt kifogásolta, hogy feltűnő helyen, nagyméretű, álló, kövér betűkkel közreadott K. felirat olvasható, amely szerinte egy kiélezett politikai helyzetben, különösen nagy nyilvánosság befolyásolására törekedve súlyosan megsérti a kampánycsendet. Az OVB megállapította: a felirat elhelyezéséből következtetni lehet arra, hogy az a választással összefüggésbe hozható, ezért a panasznak helyt adott. A testület a helyi választási bizottsághoz továbbította azt a beadványt, amelyben egy állampolgár arról tett bejelentést, hogy szombaton közvélemény-kutató cégek képviselői jártak lakásán, és szavazásáról érdeklődtek.
Áramszünetek fenyegetnek Nyugat-Európában - írta a Magyar Nemzet szombati száma a Goldman Sachs amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltatót idézve. A cikk szerint elképzelhető, hogy Nyugat-Európában korlátozni fogják a gázfogyasztást, vagy újabb áremelések lesznek a télen. "Miközben Európa-szerte nem ritka, hogy a lakosságra terhelik a szolgáltatók az egekbe szökött nagykereskedelmi árakat, addig Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatásban a villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik tartósan a legalacsonyabbak között" - írta a lap. Az újság közölte: október közepén mintegy 5 310 millió köbméter gáz volt a magyar tárolókban. Ez meghaladja a kapacitás 84 százalékát és megfelel az elmúlt tíz év átlagának. Biztosított a folyamatos vezetékes ellátás is az október 1-jén életbe lépett, 15 évre szóló, a Gazprommal kötött földgáz-szállítási szerződés alapján, amelybe a korábbinál alacsonyabb árszabás került - írták. (Kiemelt kép: Illusztráció)
Szilvásy György védőjére hivatkozva azt írja a Magyar Nemzet szombati száma, hogy a Szilvásy-üggyel kapcsolatos, eredetileg 2089-ig titkosított dokumentumok már csak 2040-ig titkosak. 2089 helyett 2040-ben kerülhetnek nyilvánosságra a Szilvásy-üggyel kapcsolatos, államtitokká minősített eljárás részletei - írja a szombati Magyar Nemzet a kémkedéssel gyanúsított Szilvásy György védőjére hivatkozva. Sebes Péter azt mondta a lapnak, hogy az eljáró katonai ügyésztől kapta az információt. Bár a cikkből nem derül ki egyértelműen, feltehetően a Szilvásy-ügy miatt összehívott parlamenti nemzetbiztonsági bizottság július 4-i ülésén elhangozottakra vonatkozik a titkosítás időtartalmának csökkentése. Az akkori ülésen a bizottság elnöke, az MSZP-s Vadai Ágnes azt mondta, nevetséges dolgokkal gyanúsítják Szivásyt és a polgári titkosszolgálatok két korábbi vezetőjét. A bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely pedig azt mondta, az ellenzék politikai ügyet akar kovácsolni a helyzetből. Az ülés jegyzőkönyvét 2089-ig titkosították.
De azért nem ilyen egyszerű a helyzet, bár tény, hogy egyes mesékben konkrétan hamupogácsáról (nem összekeverendő a hamuban sülttel) van szó. Ezekben a történetekből általában ki is derül, hogy itt bizony nem lisztből, hanem "valami hitvány korpából" készült a sütemény. Ne gondoljuk azonban, hogy a hamuba sült pogácsa csupán a népmesék találmánya. A Besztercei Szójegyzékből, a ma ismert legkorábbi szótárunkból, amely a 15. század első negyedében született, kiderül, hogy tulajdonképp parázsban sütött kenyérről van szó. A "hamuba swlt pogátsa" ugyanis megegyezik a "parasba swtot kenyér"-rel, sőt, a pogácsa végső őse a latin focacia (panis focacius=hamuban sült kenyér), amiből aztán az olaszok focaccia-ja (lapos, sült kenyér) is származik. Így arra a kérdésre is magyarázatot kaphatunk, hogy a szegény legény miért csupán egyetlen pogácsát vitt magával a hosszú útra. Hiszen tény, hogy a mesékben vannak csodák, azonban ha ez a sütemény akkora, mint egy kenyér, sokkal hihetőbb, hogy hősünk nem marad éhes napokig.
Az úton imádjuk a hamuban sült pogácsákat. A valódi önismereti út viszont abban segíthet Neked, hogy megismerd az igazi önmagadat, az igazi utadat és ahhoz tudd a megfelelő pogácsákat magaddal vinni, a gyerekeidnek pedig a legfinomabbakat megsütni és becsomagolni.
…"(Ezékiel könyve 33: 29-33-ig. Katolikus fordítás) Babiloni paloták. (rekonstrukció) Messze vezetne a fenti sorok elemzése. Ezzel most adós gondolja meg az olvasott "igék", ( az egészségre vonatkozó tanácsok, technikák… stb) és a személyes életében megvalósított dolgok arányait és valóságá elsősorban a most tárgyalt téma – Ezékiel kenyere – a lényeg, hanem blogbejegyzésekből kivonható és megvalósítható életmódváltozás. Dénes Ottó
De mi is az a zsírsav? Nos: A kémiában zsírsavaknak hívjuk azokat a növényi, vagy állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képező (mono)karbonsavakat, melyek hosszabb, nyílt láncú, el nem ágazó, telített vagy telítetlen alifás szénláncot tartalmaznak. Noha zsírsavnak tekintenek egészen rövid láncú karbonsavakat is (például a 4 szénatomos láncú vajsavat), a természetes zsírokból és olajokból nyert zsírsavak (például kaprilsav vagy oktánsav) legalább 8 szénatomot tartalmaznak. A természetben előforduló zsírsavak általában páros számú szénatomból épülnek föl, ugyanis a bioszintézisükhöz az acetil-koenzim A 2 szénatomos acetát-csoportokat (ecetsav) képes szállítani. A zsírsavak a glicerinnel triglicerideket alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. Így a zsírsavakat a természetben, állati és növényi szervezetekben találjuk, nagy többségben kötött állapotban észterek (trigliceridek) alkotórészeként. A zsírsavakat ezekből állíthatjuk elő zsírok, illetve biológiai, vagyis nem a kőolajból, hanem élő szervezetből származó olajok észterkötéseinek hidrolízisével, a glicerin eltávolításával (bővebben lásd ITT).