– Hunnia és Pannónia együtt kell hogy éljen – húzta alá, majd az István, a király rockoperát hozta fel példaként a nagy ellentétekre. – Koppány négyben végezte – jegyezte azért meg határozottan. Némi történelmi okfejtés után végül azt mondta, ők persze a békés együttélésre törekednek: "Segítsünk a magyarokat megtanítani" elfogadni egymást, ez a cél, mondta. Ezt az ellenzéket arra teremtette a sors, hogy kihívjuk Orbánt, szerinte nem az a lényeg, hogy az emberek egyetértenek-e az ő egészségpolitikájukkal, programjukkal, a lényeg az, hogy: Orbán vagy nem Orbán. Gyurcsány beszólt Orbánnak a Facebookon - Blikk. Vitában gazdag kormányzásra számít a moslékkoalíció hatalomra kerülése után, de ez nem baj szerinte. – Az ellenzék kész a kormányzásra – húzta alá. – Nekik lejárt az idejük, nekünk eljött az időnk – mondta a kormányról zárszavában Gyurcsány Ferenc. Fidesz: Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot! Bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferencet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Demokratikus Koalíció elnökének pénteki évértékelőjére reagálva.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Az eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként, 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először látható Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot A Gulyás Gábor filozófus, esztéta által rendezett kiállítás az ugyancsak augusztus 20-án megnyíló, történelmi teremmel együtt az első napokban ingyenesen látogatható; minden nap 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések.
Egykor Ferenc József csodálta, majd a háborúban elpusztult – hogy sok évtizeddel később, ezekben a hónapokban szülessen újjá a Szent István-terem a budai királyi palotában, annak első, egy teremnyi felújításaként. Rövid közlemény jelent meg 1897 októberében lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be". Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt: elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatta, ahol a terem elnyerte a nagydíjat. A terem megtervezésével Hauszmann Alajost, a budavári Palota tervezőjét bízta meg Ferenc József – egy újabb izgalmas történet a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi ékszerdobozt álmodott. "A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet" – indokolta a híres tervező, aki a kor legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére.
Thék Endrét is megdicsérte a lap: "Nagy faértő és faérző ember ez az öreg Thék, sőt, faínyenc". 1902 februárjában aztán egy pompás díszvacsorán, a király részvétele mellett avatták fe a Szent István-termet. Az átadó után Hauszmann Alajos a következőket mondta: "A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül". A Szent István-terem további története sajnos ismert: a II. világháború alatt a terem teljesen megsemmisült. Évtizedeken át úgy volt, hogy a magyar iparművészet remekét soha nem láthatjuk többé a korábbi pompájában. Azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében már most javában dolgoznak a szakemberek azon, hogy a legapróbb részletekig újra megalkossák a Szent István-termet. Jövő augusztustól minden magyar személyesen is megcsodálhatja majd Hauszmann Alajos, Thék Endre, Zsolnay Vilmos és a többi remek művész által megálmodott reprezentatív helyiséget, amely egykoron még Ferenc Józsefet is lenyűgözte.
Az eredeti, Zsolnay-műhelyben készült kandalló. A felújítás során részleteiben igyekeztek mai rekonstruálni azt Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is megtekinthette 1904-től, a II. világháború azonban a Szent István-termet sem kímélte, teljesen megsemmisült. A Szent István-terem a II. világháborúban teljesen megsemmisült, 1945 után nem állították helyre. A mostani helyreállítás a Nemzeti Hauszmann Program keretében szakemberek és iparművészek bevonásával történik. A helyreállításba, felújításba műhelyek, jeles iparművészek, művészek kapcsolódtak be. Egyikük a világhírű Havadtőy Sámuel, ő készíti a Budavári Palota elsőként rekonstruált terméhez kapcsolódó különleges installációt.
Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik az eredetivel megegyező rekonstrukción. A belső tér legmeghatározóbb elemét, a több mint 2 méter széles és 4, 5 méter magas Zsolnay-kandallót márciusban kezdik el összeállítani a helyszínen, majd a következő hónapokban a szakemberek fokozatosan alakítják ki az eredeti megjelenést a padlótól a mennyezetig. Az új kulturális és turisztikai látványossághoz kapcsolódóan kiállítás is bővíti majd a Budavári Palota élménykínálatát, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek el az épületben. Forrás: Várkapitányság/Sörös Valéria A Nemzeti Hauszmann Program megvalósítása során az értékteremtés mellett az értékmentés is kiemelt feladat. A déli összekötő szárny munkálatai alatt már többször találtak értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket. Ezek könnyebbé teszik a múlt felidézését, az eredeti állapotok még pontosabb visszaállítását. Forrás: Várkapitányság Az épületrészben 2019 végén indult falkutatás, amely során a többi között értékes Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő.