Február 23-án a polgári engedetlenségi akcióhoz csatlakozik a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola gimnáziumi tagozatának 10 pedagógusa is - tudta meg az Eduline. A gimnázium egyik híres volt diákja Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium harmincöt tanára és dolgozó is polgári engedetlenségi akcióba kezdett szerdán. Megvan az első egyházi iskola is, ahol polgári engedetlenségbe kezdtek a tanárok, írja az Eduline. Február 23-án a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tizenkét tanára is kiállt a pedagógusok sztrájkjogai mellett, nem vették fel a munkát - tették közzé Facebookon. Legalább 56 iskolában tiltakoztak eddig tanárok a sztrájkrendelet ellen. Szerdán az ország legjobb gimnáziumaiban is tiltakozni kezdtek tanárok, nem vették fel például a munkát a budapesti ELTE-gyakorlókban, így a rangsorok élén álló Radnótiban sem. Sokan bíznak a helyzet javulásában, de van olyan tanár, aki már felmondott. Szerda reggel kilenc óra előtt a szerint az Egyetem téren tartottak közös megmozdulást az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és a Madách Imre Gimnázium polgári engedetlenséghez csatlakozó pedagógusai.
Az Egyetem téren gyűlt össze közel kétszáz pedagógus, hogy a kormány sztrájkrendelete ellen tiltakozzon, valamint az országos polgári engedetlenségi hullám részeként a tanári pálya megbecsüléséért demonstráljon. Az eseményhez támogató tanárok és diákok is csatlakoztak. Kezdőlap. Közös demonstrációt tartottak az Egyetem téren hat budapesti gimnázium tanárai, akik polgári engedetlenségi akcióval fejezik ki nemtetszésüket a kormány sztrájkrendeletével, illetve általában a tanári szakma helyzetével kapcsolatban. Az eseményen közel kétszáz pedagógus gyűlt össze az ELTE gyakorlógimnáziumaiból (Radnóti, Apáczai, Trefort, Bárczi), a Fazekas Mihály Gimnáziumból és a Madách Imre Gimnáziumból, valamint több szülő és diák is megjelent az érintett iskolákból, hogy kifejezze támogatását. A nyilatkozó tanárok megerősítették: a kormány sztrájkrendelete szerintük egy vörös vonal átlépését jelentette a pedagógusszakmával szemben, mindezt úgy, hogy a pálya már a legkevésbé sem vonzó, és csak hivatástudatból maradnak.
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium kémia munkaközösségének tagjai: Albert Attila tanár úr, Rakota Edina tanárnő, Filipszki László tanár úr, Keglevich Kristóf tanár úr, Gál Katalin laboráns.
Figyelt kérdés Eötvös: angol-matek tagozat; Fazekas: természettudományi tagozat Ha mindkét helyen bejutó vagyok, melyiket válasszam? Elsősorban az érdekelne, hogy hol kapok magasabb színvonalú matematika oktatást (ez talán a legfontosabb szempont), hogy hol jobb a nyelvoktatás, és hol jobb a légkör, és úgy összességében a tanárok. Elsősorban olyanok válaszát várom, akik jól ismerik egyik vagy másik iskolát (nem csak hírből). :) Köszi előre is! 1/5 anonim válasza: A neten az "Középiskolai felvételi (beszélgetős fórum)" kereséssel találsz egy jó kis helyet, ahol a középiskolákról mindent megtudhatsz. Ha itt írsz a Levia nevű usernek, akkor elküld neked egy linket a szóbeli tapasztalatokról. Sok sikert! 2020. márc. 7. 08:05 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 2020. 09:01 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Igen, ez az, csak a h. o. x. a-n nem lehet linkelni, azt hittem itt sem. Tanárok | Kémia Munkaközösség. 2020. 09:03 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 bbmarta válasza: 53% A Fazekas matekoktatásánál nincs erősebb az országban, tény, hogy ez nem a matek tagozat, de a tanárok azért ugyanazok!
Viszont a légkör sokkal jobb az Eötvösben, diákközpontúbbak és a gyerekek lelke is számít a tanároknak. A Fazekas sokkal inkább teljesítmény-orientált iskola. 8. 20:23 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: 100% A Fazekasnak sokkkal rosszabb a híre, mint amilyen valójában. Jár oda rokonom, nem bánta meg cseppet sem. ápr. 10. 04:25 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Sokan bíznak a helyzet javulásában, de van olyan tanár, aki már felmondott Egy február 11-én megjelent rendelettel gyakorlatilag ellehetetlenítették a pedagógussztrájkot. Ezért döntöttek úgy a tanárok, hogy állampolgárként fejezik ki elégedetlenségüket: múlt hétfőn egy kőbányai gimnázium 12 tanára tagadta meg a munkát. Az azóta mozgalommá nőtt kezdeményezéshez szerdán a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium tanárai is… A ma osztálya a holnap országa Ma mintegy 200 tanár és szimpatizáns szülő tüntetett az Egyetem téren az Orbán-kormány sztrájkot tiltó rendelete ellen és, hogy kiálljon az országos polgári engedetlenségi hullám részeként a tanári pálya megbecsüléséért. Hat ismert budapesti gimnázium, a Radnóti Miklós, az Apáczai Csere János, a Trefort Ágoston Gimnázium, illetve a Bárczi… Pedagógusok és technikai dolgozók is kiálltak amellett, hogy a sztrájk alapjog "A sztrájk alapjog! Tanár nélkül nincs jövő" – ez a felirat szerepelt azon a táblán, amelyet a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban tanító pedagógusok és technikai dolgozók tartották maguk előtt ma, nem sokkal dél után, amikor összeálltak egy nagy közös képre, hogy így tiltakozzanak a a kormány sztrájktörő rendelete ellen.
A Post Mortem is ilyen lehetőséget kínál, olyan erős képi és történeti elemekkel, amelyek örök érvényűek. Ezek akkor hatnak igazán, ha nem feltétlenül fejtjük meg a konkrét jelentésüket. És talán itt jön ki a magyar horror egyik még fejleszthető területe: hogy időnként túl direkt minden. Lehetne sejtelmesebb, kevésbé látható, kevésbé egyértelmű. A film központi témája mindannyiunk félelme: a halál. A post mortem fotók a viktoriánus korszak Angliájára voltak leginkább jellemzőek, de elterjedtek az egész nyugati féltekén. Még az 1930-as évekből is maradtak fent ilyen fotók, amelyek az utolsó emléket őrzik meg az elhunytról – többnyire az elhunyt családja körében. Mivel a fotózás drága dolognak számított, sokszor csak ez az egy kép készült az emberekről. A sztori szerint épp az első világháború végén járunk, amikor már a spanyolnáthajárvány is lecsendesedett. Viszont sok halott temetetlenül maradt, és ők a mi világunkban rekedtek. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében.
A halál tehát éppolyan értelemben volt velejárója az életnek, mint egy születésnap vagy egy esküvő… Ilyen kontextusban nem számít hát meghökkentőnek a törekvés, hogy egy - nem sokkal a halál beállta után készített - portré formájában emléket őrizzen a gyászoló család az elhunytról. Nem is beszélve az eltávozott gyermekükkel a karukban kamera elé ülő anyákról vagy a drámai, színpadias gyászjelenetekről. Kétségtelen, hogy a fotográfiák megrendelőit a szeretet és az elhunyt emlékezetükben való megőrzése mozgatta. Ugyanakkor a post mortem fotók körül számos, a szokás morbiditását eltúlzó ki mítosz alakult ki, amelyek közül is a leghátborzongatóbb szerint, a holttesteket különféle merevítő szerkezetek, drótok segítségével kényszerítették "életszerű" pozitúrákba. Efféle állványok és merevítő eszközök valóban léteztek, ám ezeket a fényképezés korai szakaszát jellemző igen hosszú exponálási idők alatt használták, hogy a portré (tökéletesen eleven) alanya mozdulatlan tudjon maradni. Az fentebbi fotók például éppen ebben az összefüggésben járták be néhány éve az internet berkeit, akárcsak néhány másik rémisztő fotó, amelyek egyszerűen a hosszú exponálás alatt elszundított embereket ábrázoltak vagy épp anatómiai laborok számára készült képek.
26 külföldi fesztiválon 13 díjat nyert a legjelentősebb magyar horrorfilm. A Post Mortem egy olyan korban játszódik, amikor a halottak fotózása egy teljesen elfogadott dolog volt, a magyar falvakban pedig ezt tetézte a gyorsan szájról-szájra terjedő horrorsztorik. Egyáltalán nem bánnánk, ha végre a magyar filmkultúra elhagyná az erőltetett gagyi vígjátékokat. Bergendy Péter új, eddig 13 díjat nyert filmjét, a Post Mortemet október 18. -án mutatják be a magyar mozik. Összesen 524 snittben számítógépes effektek és Trónok harcában és a Bosszúállók: Ultron korában is dolgozott kaszkadőrök jelenetei emelik a film nívóját, és látványra olyan, mintha egy nagysikerű amerikai produkciót látnánk. Na meg persze hangulatra is. Klem Viktor és Hais Fruzsina főszereplése mellett olyan sikeres magyar színészek vettek részt benne, mint Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor. Rendszeres olvasó vagyok, A kísértetek mozgásait az 1918-ban spanyolnáthában elhunyt Egon Schiele rajzai inspirálták, a halottakat pedig kortárs táncosok és néptáncosok alakítják, mert ők fegyelmezetten tudnak bánni a testükkel, így a halottak esetleges, akaratlan mozgását is jól el tudták játszani.
Tomás a háborúból visszatérve kezdi el az effajta post mortem fotók készítését. Munkái iránt sokan érdeklődnek, majd találkozik egy kislánnyal, aki elhívja a falujába, mert ott sok a halott. Később kiderül, a fagyott föld miatt nem tudják eltemetni a hullákat. Itt gyorsan megjegyzem, hogy nagyon jól megválasztott a korszak és a helyszín is, illetve főhősünk munkája. A magyaros, falusi környezet, az emberek egyszerű gondolkodása – akár a halál kapcsán – üdítő a filmben. Tomás tehát elindul a faluba fotókat készíteni. A film ezen faktora jól ütemezett, hiszen már önmagában az is iszonytató, ahogy hullákat igazgat a főhős. Megjelennek persze egyéb borzongató dolgok is, éjszakai léptek zaja, sikolyok – amiket már jól ismerünk más horrorfilmekből. Innentől kezdve a film jó néhány horrorklisét bemutat az előbb említetteken kívül is: padlásra mindig fel kell menni, hátha kirúgják alólunk a létrát, a pincébe is lemegyünk, várva, hogy ránk csapják az ajtót. A karaktereknek ez azonban megbocsájtható, mivel kutatják a jelenségek mibenlétét, és szeretnék, ha távoznának ezek az ártó lelkek a faluból.
A Post Mortem az első magyar horrorfilmként szeretne bemutatkozni, ám a törekvés sajnos csak kísérlet marad. Az idén Oscarra jelölt alkotás bizonyos pontig jól is működne, ha nem akarna annyi látványelemet kipróbálni. Az egész sokkal inkább kísérletezésnek tűnik, mint kísértethistóriának. A film a 20. század elején játszódik, az első világháború után, amikor a spanyolnátha is szedte áldozatait. Főhősünk Tomás (Klem Viktor), akinek a munkája a halottak fotózása. Mai szemmel ez a "hivatás" már önmagában is kellő félelemfaktort adhat. A 19. századi viktoriánus korban viszont nem volt szokatlan az ilyen fotók készítése, hiszen nagyon nagy volt gyermekhalandóság, az oltások hiánya miatt gyorsan terjedtek a betegségek, és sokan vesztették el szeretteiket. Bizonyos esetekben pedig épp a tetemről készült fotográfia volt az első és utolsó kép is az elvesztett rokonról, ami emlékként maradt meg a gyászoló családnak. A fényképész célja pedig az volt, hogy minél életszerűbben állítsa be a halottat.