Akár így volt, akár nem, a házasságukon ez nem látszódott. Franco tábornok feleségével és lányával Salamancában a polgárháború idején, 1936. Spanyolország azonban ebben az időszakban egy rendkívül megosztott ország volt. 1923-ban Miguel Primo de Rivera katonai diktatúrát vezetett be, a király jóváhagyásával, de a gazdasági világválság 1930-ban elsöpörte a rendszerét. 1931-ben XIII. V mint győzelem. Alfonz spanyol király is lemondott, és létrejött a második Spanyol Köztársaság, de az egymást váltó jobb- és baloldali kormányok alatt a feszültségek egyre csak mélyültek. Franco akadémiáját a baloldali kormány bezárta, és a Baleár-szigetekre helyezték át, mert a hűségében nem voltak biztosak. A jobboldali győzelmet követően szerepe volt az asztúriai bányászlázadások leverésében, ezért kinevezték vezérkari főnöknek. Az újabb baloldali fordulat után azonban ismét messzire, a Kanári-szigetekre helyezték át. Franco csatlakozott a kormány elleni szervezkedéshez, amely 1936. július 17-én puccsot kísérelt meg, ez azonban hároméves polgárháborúba torkollott.
Más kérdés, hogy "a hatalom emberei" miként tudják majd menedzselni a megszerzett javakat: "Azt tudják, hogy miként kell feldarabolni egy vállalatot, vagy elkobozni valamit. Ugyanakkor nincsenek tisztában az üzleti élet szabályaival. Csak az erő használatát ismerik" - mondja egy volt KGB-s hírszerző, aki jelenleg az üzleti életben dolgozik. Küldetéstudat és cinizmus A szilovikok küldetéstudattal rendelkeznek. Úgy érzik, az a feladatuk, hogy helyreállítsák az állam hatalmát, megmentsék Oroszországot a széthullástól és útjába álljanak az azt gyengíteni szándékozó erőknek. Ezek az idealista elvek jól megférnek azokkal az opportunista és cinikus törekvésekkel, melyek a személyes és intézményi jólét növelésére irányulnak. A titkosszolgálatok volt és jelenlegi emberei egy titkos testvériség tagjainak érzik magukat, akik áthághatják a törvényeket is, hogy küldetés sikere érdekében. A "hatalom embereinek" látványos előretörése népszerűvé tette a titkosszolgálati munkát is Oroszországban. A Szovjetunióban a KGB rendkívül körültekintően választotta ki munkatársait.
BUDAI VÁRNEGYED MA IS HASZNÁLATBAN LÉVŐ LEGRÉGIBB ÉPÜLETE, A VÖRÖS SÜN Buda ma is használatban lévő legrégibb épülete, a Budai Várnegyedbeli Vörös sün. Mennyire régi, miért éppen Vörös sün, és kik éltek itt ebben az épületben..? Az épület több, 1260 körül épített, különböző magasságú, korai gótikus középkori lakóház egyesítéséből jött létre, pont ezért három címe is van: küldhetsz levelet a Hess András tér 3-ba, a Fortuna utca 1-be, és a Táncsics Mihály utca 2-be is, mindegyik ebbe a házba érkezik. Ha akarnánk, akkor sem tudnánk letagadni, hogy a Vörös sün Vörös sün, hisz a ház bejárati homlokzatánál a bejárat fölött is ott van bizony 3D-ben a vörös sün. Az épület volt pálos kolostor, aztán egy György nevű pálos rendfőnök az épületet elcserélte a Boszniai Királyság trónörökösével, aki kiadta a lakásokat (ami biztos -róluk van adat-: Bertalan asztalosnak, és Zöld János ablakgyártónak). Az 1400-as években járunk, szóval ekkortájt olyan is történt, hogy például az épület előtti harcban esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa.
Régi, kopott írásokban, fakult betűkkel, amiket éjszakákon keresztül, szemrontó világosságnál róttak egymás mellé a pálosi barátok, meg vagyon írva, hogy Kont ebben a házban töltötte azt az időt, amely elválasztotta őt a Szent György-téri ítélettől…" – olvashatjuk a történetet a Pesti Napló egyik 1913-as számában. A ház bejárata fölött ma is láthatjuk a névadót, a vörös sündisznót ábrázoló domborművet. A kis sün eredetileg a Kont család címerének egy részét alkotta, s azért került a ház falára, mert 1390-ben az akkor e helyen álló épületet Kont Miklós nádor örökölte. Erre emlékeztet az a kőtábla is, amelyet az MTA Régészeti Bizottsága még 1866-ban helyezett el a főhomlokzaton. Onnan azt is megtudhatjuk, hogy 1400 tájékán a házat Kont Miklós unokái az örményesi (csatkai) pálosoknak adták el. Buda 1686-os ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett, de a falak és a boltozatok – szerencsére – nagyrészt épen maradtak. Csak valószínűsíthetjük, hogy a Vörös Sün ekkoriban, vagyis a középkor végén már vendéglőként működött; az ellenben bizonyos, hogy a 18. század első felétől egészen 1784-ig – a Fortuna szálló megnyitásáig – mint Buda egyetlen fogadója várta a helybélieket és a szállásra szoruló utasokat.
A hajdani Vörös Sün vendégfogadó műemlék épülete a fõváros I. kerületében, a Fortuna utcában (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) 1764-ben az épület korábbi kertjében előbb tánctermet alakítottak ki benne, majd Felix Berner osztrák színigazgató kezdeményezésére egy színpad is felépült. Itt tartották meg az első színielőadást Budán, hamarosan pedig ide költözött be az első magyar gyermekszínház, a Verner Színház is. 1773-ban egy neves építőmester, Nöpauer Máté vásárolta meg a házat és meglátva benne a lehetőséget, rögvest kérelmet nyújtott be, hogy a nagytermet bálok lebonyolítására használhassák. A budai városi tanács azonban a kérelmet elutasította. A Vörös Sün dombormű (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) Miután 1783-ban a kormányszékeket Pozsonyból Budára telepítették, a magisztrátus felszólította a tulajdonost a fogadó bővítésére, illetve korszerűsítésére, ám ő ennek nem akart eleget tenni, inkább bérbe adta annak működtetési jogát. 1789-ben egy Meyer Johann nevű fogorvos költöztette a rendelőjét a házba.
Az emlékét őrző háromnyelvű tábla is a várfal egy közeli szakaszán áll: "A 145 éves török hódoltság utolsó budai helytartója vezír Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa e hely közelében esett el 1686 nyárutó hava 2 napján délután életének 70-ik évében. Hős ellenfél volt békesség vele! " – olvasható a magyar mellett oszmán-török és mai török nyelven. Vidám élet A Vörös Sün nevet 1696-ban kapta a ház – itt működött az ugyanazon nevű hétszobás fogadó –, akkor ez volt az egyetlen "professzionális" szállóhely Budán. A tulajdonos okosan élt az adottsággal: az épület kertjében népszerű táncesteket rendeztek. Ekkorra már olyan híre volt a Vörös Sünnek, hogy az 1760-as években egy osztrák színigazgató a tánctermet egy színpaddal is kibővítette, ennek köszönhetően Budán elsőként itt tartottak színházi előadást. A Vörös Sün 1805-ig működött vendégfogadóként, de falai között és kertjében vidám élet zajlott: itt működött az ország egyetlen gyermekszínháza, a Verner színház. A gyermekek nem csak itt, a Hess András téri épület nagytermében és nem csak gyermekközönségnek játszottak nagy sikerrel egész estét betöltő színdarabokat.
A török uralom alatt mecsetként működött, majd az 1723-as nagy tűzvész után barokk stílusban rekonstruálták. 1839-ben a támpillérek közeit bódékkal építették be, melyeket egy évszázaddal később lebontottak. Nem csupán a külső borítást, hanem a templom belsejét is többször átalakították, méghozzá olyan híres építészek, mint Hild János, S teindl Imre vagy éppen Gerő László. A templom érdekességei közé tartozik, hogy itt helyezték örök nyugalomra Szent Gellért püspök öt. 1976-ban újrafestették freskóit, de a legjelentősebb látnivalója a 2010-es régészeti felfedezés: a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori Szűz Mária-freskó látható teljes épségben. Mátyás-templom A Budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom igazán régi és szövevényes történelmi múltra tekint vissza. Alapításával kapcsolatban - miszerint Szent István alapította 1015-ben - felmerülnek kérdések, erről ugyanis semmilyen adat nem maradt fenn. A következő írásos emlék már a török hódoltság idejéből való, azonban ekkoriban Szent István egyházának is nevezték az épület et, tehát valószínű, hogy valóban állt már az első magyar király idején is.
A későbbi uralkodók sokat alakítottak formáján, de a legtöbbet Mátyás király tette hozzá, nem véletlen, hogy a mai napig az ő nevét viseli a műemléknek nyilvánított épület. Ekkor épült hozzá jellegzetes gótikus tornya is. Sőt, mivel Mátyás koronázásának idején nem volt az országban a szent korona, a király csak annyit tett, hogy a templom ban, ünnepélyes keretek között hálát adott az égieknek, majd a palotájába ment, és megkezdte uralkodását. A templom még ezt követően is számos átalakításon ment keresztül, a nagy budai tűzvészben meg is sérült, és nagyrészt újra kellett építeni. Képek:, Mya, tulip;, Belvárosi plébániatemplom szócikk, Fransvannes, Misibacsi; Mátyás templom szócikk, Bo491;.