ERDŐSZEGÉLY Sok állatfaj számára fontos élőhelyet jelentenek a "mozaikos" élőhelyek. A mozaikos azt jelenti, hogy könnyen elérhető távolságban jelen van erdő, szegélyén cserjékkel; nyílt területek, természetes rétek vagy kultúrnövények, például búza vagy kukorica táblák; tavak és kisebb vízfelületek; illetve majorság háziállatokkal. Fotó: Békefi Andrásné Az erdőszegély (egy nagyobb erdőtömb határa), vagy a mezővédő erdősáv (egy keskeny erdőrész a mezőgazdasági kultúrák mellett) olyan tudatosan kialakított erdő, aminek célja lehet a szél és a hófúvás elleni védelem, vagy a mezőgazdasági földek talajának javítása. Már egy keskeny erdősávban is érezhetően hűvösebb van, és takarásával menedéket ad sok állatfajnak a nagy nyílt mezőgazdasági területeken. A következő állatok a nyíltabb területeket kedvelik, de számukra is fontos a mozaikosság és a búvóhelyet jelentő erdős, bozótos területek közelsége. 1. Mezei nyúl (Lepus europaeus) Fekete István Kalán nak nevezi. Fotó: Lampert Zsolt Hátsó, erős lábai segítségével képes nagy sebességet is elérni, támadóját hirtelen irányváltásokkal igyekszik lerázni.
Vuk itt a rókafaj egyedi elnevezése, akinek ismerjük a szüleit, Kagot és Inyt. A Tás azonban minden vadkacsát jelöl, azt is, akit sikerült a kisrókának elejteni, és azt a nagyobbat is, akivel a kis Vuk még nem bírt el. Fekete István fajmegjelölő állatneveiben gyakran hangutánzó vagy hangfestő szavakat használ, s ezeket az elnevezéseket általánosítja, kiterjeszti az egész fajra. A Cin, az egér; a Csám, a disznó; a Mú, a tehén; a Csuri, a veréb, a Szí, a kígyó stb. általános "nemzetségi" elnevezése, de egyedi elnevezésük is. (Az Unka és az Uhu a hangutánzáson túl a békák és a baglyok egyes alfajainak tudományos elnevezése is. ) A regényben természetesen a rókák nem tesznek különbséget béka és béka, bagoly és bagoly, vadkacsa és vadkacsa között, számukra e fajok egyedei teljesen egyformák, nem is törekednek megkülönböztetésükre. Azok az állatok, amelyek a történet szempontjából egyedileg is kisebb szerepet kapnak, azok azonban egyedi nevet is viselnek. Nyau és Vahur például nem a macskák vagy a kutyák nemzetségének a neve, hanem csak annak a macskának és kutyának, amelyik a vadász (azaz a Simabőrű) udvarában él.
5. Kerecsensólyom (Falco cherrug) Fotó: Fekete István Suó úr- nak nevezi a sólymokat. A kerecsensólyomban a mondák Turul madarát láthatjuk feltehetően. Az ázsiai nyílt sztyeppéket kedveli, hazánkban van elterjedési területének nyugati határa. Egyike a nagyobb testű sólymoknak, fél méter magas is lehet, 110 cm körüli szárny fesztávval. Az 50 forintos érmén őt láthatjuk. A sólymok repülés közben arról ismerhetőek fel, hogy szárnyuk meglehetősen hegyes, röptük élénk és gyors. A kerecsensólyommal rokon másik nagytestű sólymunk a vándorsólyom, amellyel inkább erdőkben, hegyvidékes területeken találkozhatunk. Mindkét faj fokozottan védett. "…legfeljebb a kakas kiáltott, Kurri úr, ha Suó, a sólyom, vagy Kili, a héja vadászott a környéken. Ámbár Suó úr csak ősszel meg tavasszal volt látható, és nem is árthatott a baromfinépnek, mert a sólyom csak a repülő madarat tudja levágni, a földön összetörné magát. A levegőben azonban nem menekül előle semmi, legfeljebb a csörgőkacsák, de azok is csak akkor, ha közel van a víz.
A Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló tér ezentúl Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő nevét viseli majd, aki egész életében azért küzdött, hogy a nőket a tudományos életben is elismerjék - olvasható az egyetem portálján. Elsőnek lenni mindig kockázatos és nehéz, hit, alázat és elkötelezettség kell hozzá. Hugonnai Vilma, a legelső magyar orvosnő Zürichben szerzett diplomát, melyet annak érdekében, hogy hivatását itthon is gyakorolhassa, később a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében védett meg. - mondta Merkely Béla rektor. Hugonnai Vilma 1847. Hugonnai Vilma – Az első magyar diplomás orvosnő. szeptember 3-án született Nagytétényben, egy nemesi család ötödik gyermekeként. A pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos diákja volt, és bár akkoriban magasabb végzettséget nem szerezhetett nő, őt nagyon érdekelték a természettudományok. 1872-től Zürichi Egyetem hallgatója lett, mert oda nőket is felvettek, majd 1879-ben orvossá avatták. Mind az előítéletekkel, mind a bürokráciával meg kellett küzdenie, hogy egyenjogú orvosként kezelje a szakma.
Eközben betegeit sem hagyta cserbe. Nyolc nappal a megértő társ halála után kitört a világháború. Vilma 67 évesen végezte el a dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor által vezetett hadisebészeti tanfolyamot, sebesülteket látott el és segített az ellátás szervezésében. Munkájáért 1915-ben magas állami kitüntetést kapott. Tapasztalatait szakmai lapokban többször leírta, tanácsokat adva orvosoknak, orvosnőknek, ápolónőknek, betegeknek egyaránt. Grófkisasszonyból orvosdoktor | Képmás Magazin. Amit elvállalt, férfiakat megszégyenítő szívóssággal végigcsinálta. A világégés nagyon keservesen igazolta Hugonnai Vilma orvosi oklevelének indokoltságát, a pályatársnők nélkülözhetetlenségét. Így lett egy grófnő kezdetben különcködőnek tetsző magatartásából követésre méltó példa. Az első magyar orvosnő magányosan élte utolsó napjait. 1922. március 25-én halt meg szívrohamban. Sírja 1980-ig a rákoskeresztúri temetőben volt, később hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonba helyezték örök nyugalomra, férje mellé. Halálakor már több száz orvosnő praktizált vagy tanult Magyarországon.
Zürichben marasztalták volna, de neki - amellett, hogy hiányolta a gyermekét - feltett szándéka volt, hogy magyar orvosként magyar betegeket gyógyítson, így doktorrá avatása után már nyolc nappal itthon volt. Hazája úgy "hálálta meg" az elkötelezettségét, hogy a diplomáját nem volt hajlandó elismerni, és évtizedekig, megalázó módon, hivatalosan csak bábaasszonyként dolgozhatott (valójában gyógyított; elsősorban szegény nőket, saját megélhetési nehézségei dacára sokszor ingyen). Első magyar orvosi news. Ismeretterjesztő cikkeket publikált a Természettudományi Közlemények ben, főleg nők számára egészségügyi, testápolási témákban. Diplomája nosztrifikációját csak a politika akadályozta, a szakmai közösség inkább támogatta volna. Markusovszky Lajos professzor például, igaz, álnéven, de már 1867-ben ezt írta az Orvosi Hetilap ban: már nálunk is hallhatni hangokat, midőn különösen ivarszervi bántalmakban szenvedő nők abbéli panaszukat fejezik ki, hogy mennyire elhanyagolják a nők érdekeit, miszerint betegségeikben bizalmukkal nőket nem ajándékozhatnak meg.
Apai nagyszülei szentgyörgyi Horváth Zsigmond ( 1770 – 1824) aranysarkantyús lovag, földbirtokos, és csáfordi Csillagh Jozefa voltak. Apai nagyapja, az ősrégi szentgyörgyi Horváth család sarja, szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1810 -ben Hugonna községre királyi adománylevelet kapott, és ezzel együtt engedélyt, hogy nevét Hugonnai ra változtathassa. Ő volt, akinek 1822. június 14-én grófi címet adományozott Ferenc császár és király. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Első magyar orvosi teljes. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból három gyermeke született. [4] [5] [6] [7] Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt (mellette soha nem érezte magát jól, férje sokszor hagyta magára), az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét. 1869 -ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett.
A Hugonnayak nagytétényi kastélya és férje pándi birtoka már idegen kezekbe került, családját neki kellett fenntartania. 1887-ben fordulat történt az életében, férjhez ment Wartha Vincéhez, aki vegyész és műegyetemi tanár volt. Kislányuk született, Vilmának keresztelték. A férj kérésére inkább tudományos, elméleti tevékenységgel próbálta szolgálni embertársait: "A nők munkaköre" című írása után segített németből magyarul megjelentetni "A nő mint háziorvos" című könyvet. Számtalan más írása is jelent meg. Természetesen nem adta fel diplomájának elismertetését sem, és ez 1897-ben meg is történt, Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ettől kezdve hivatalosan is a nők és a szegény betegek orvosa lett. Mit köszönhetünk még neki? Lelkes kezdeményezője lett a nők szellemi képzésének, a leánygimnáziumok szervezésének. Tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismérveit. 1914-ben még katonaorvosi tanfolyamot is végzett – ekkor már 67 éves volt -, hogy az I. Első magyar orvosi 2018. világháború sebesültjeinek segíthessen.
Több, mint húsz évvel (! ) a megszerzése után, 1897-ben végre elismerték a diplomáját, de az összes szigorlatát újra le kellett tennie. A vizsgák egyenrangú szakmai társalgásba fordultak, a professzorok elismeréssel nyugtázták a doktornő széleskörű ismereteit, korszerű tudását, köztük a világhírű Korányi professzor is. 1897. május 16-án került sor az ünnepélyes avatásra. Végre kitehette a táblát: "Dr. Hugonnai Vilma, orvos. " Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy Hugonnai a 20. század első két évtizedében igen élénk magyar feminista mozgalomba is bekapcsolódott. Nem tekintheti a férfi a nőt, mint régente, tisztán úgy, mint ki javára született - írta. Megfeddte azokat a szülőket, akik a lánygyereknek nem örülnek, csak a fiúnak. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 90 éve halt meg - Filantropikum.com. Schwimmerékkel összhangban támogatta a koedukált oktatást. Orvosi tevékenységéről részletes naplót vezetett, ebből kiolvasható, hogy minden társadalmi rétegből bizalommal keresték fel a nők. Az Országos Nőképző Egyesület iskolájának éveken át előadója volt. Erre így emlékszik vissza: Sajnos sok szülő felháborodott és kivette lányát az iskolából, ahol azt tanították, hogy nem a gólya hozza a kisbabát.
1822-ben hivatali szolgálatai fejében még grófi címet is nyert. Vilma alapfokú tanulmányait otthon, magánúton végezte, majd pedig Pestre került, a fiatal úrhölgyeket nevelő Prebstel Mária bentlakásos intézetébe. Ebben az időben, bár Vilma okos és tanulni vágyó lány volt, még szóba sem jöhetett a gimnázium, az érettségi, pláne az egyetem, hiszen csak az lehetett az egyedüli céljuk az ifjú hölgyeknek, hogy mielőbb férjhez menjenek. Pedig Vilmát, akit erre édesanyja is ösztönzött, erősen vonzották a természettudományok. Görögül, latinul tanult, és minden szabadidejét a családi könyvtárban töltötte. Tizennyolc évesen, 1865-ben férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Három fiút szült, de házasságuk nem volt sikeres, mert az ura nem volt a szellem embere, ráadásul gyakran hagyta magukra övéit. Vilma erre az időre már fejébe vette, hogy orvos lesz, egyetemre megy, csak éppen a hazai törvények szerint nő ekkor még nem iratkozhatott be az egyetemre. 1869-ben újságban olvasta, hogy a női jogok tekintetében előbbre járó Svájcban nők is szerezhetnek diplomát.