A magyar forint korábbi árfolyamai Legutóbbi árfolyamok 2022. 04. 07. csütörtök 1 HUF = ALL 0, 3206 2022. 06. szerda 1 HUF = ALL 0, 3202 2022. 05. kedd 1 HUF = ALL 0, 3224 2022. hétfő 1 HUF = ALL 0, 3290 2022. 01. péntek 1 HUF = ALL 0, 3307 2022. 03. 31. csütörtök 1 HUF = ALL 0, 3305 2022. 30. Libanoni Font Albán Lek Árfolyam LBP/ALL. szerda 1 HUF = ALL 0, 3316 a magyar forint és az albán lek átváltásai HUF ALL 5 1, 6027 10 3, 2055 20 6, 4109 50 16, 027 100 32, 055 200 64, 109 500 160, 27 1 000 320, 55 2 000 641, 09 5 000 1 602, 7 10 000 3 205, 5 20 000 6 410, 9 50 000 16 027 100 000 32 055 200 000 64 109 500 000 160 274 1 000 000 320 547 ALL HUF 0, 5 1, 5598 1 3, 1197 2 6, 2393 5 15, 598 10 31, 197 20 62, 393 50 155, 98 100 311, 97 200 623, 93 500 1 559, 8 1 000 3 119, 7 2 000 6 239, 3 5 000 15 598 10 000 31 197 20 000 62 393 50 000 155 983 100 000 311 966
Csak 10 és 50 lek valutë címletű bankjegyet bocsátottak ki, de nem léptek az addig használt lek helyébe, és később nem is ismételték meg a kibocsátásukat.
2009. január 1. [4] 138 x 69 mm Frashëri szülőháza 145 x 68 mm Vlorai függetlenségi emlékmű 151 x 72 mm Pjetër Bogdani Vau i Dejës temploma 2 000 lek 155 x 72 mm Genthiosz illír király buthrótoni görög színház 2008. december 29. 5 000 lek 160 x 72 mm arany 1999. január 1. 2019-es sorozat [ szerkesztés] 2019 végén új bankjegysorozatot bocsátanak ki. A 200 lekes bankjegy polimer alapanyagú. [5] [6] 125 mm x 65 mm 2019. szeptember 30. [7] 132 mm x 69 mm 2022. január 17. 1000 lek 139 mm x 69 mm 2021. június 30. [8] 2 000 lek 146 mm x 72 mm 153 mm x 72 mm sárga 2019. szeptember 30. 10 000 lek 160 mm x 72 mm Aleks Stavre Drenova Albánia zászlaja, Albánia címere, Albánia himnusza: "Rreth flamurit të përbashkuar me një dëshir' e një qëllim" 2021. június 30.
"A gyertyák rendre gyúlnak…" (Juhász Gyula: Rorate) A halottak napi gyertyagyújtás után mintha besűrűsödne az év… Márton-napi libasült illata jövendöli a következő év bőségét, az András-napi ólomöntés férjet jósol, tiszta csizmácska várja a Mikulás ajándékát… És közeleg a karácsony… A köd egyre sűrűbb, a Nap ereje hanyatlik; apró lángocskákba, gyertyafénybe kapaszkodva merülünk a sötétségbe, remélve, hogy a fény végül győzedelmeskedik, az év fordul, a Nap újra felmelegít… Akár hajdan a pogány napkultusz hívei tették. A várakozás, az ünnep iránti mohóság, ugyanakkor az elmélyülés jelképe is az adventi koszorú. Adventus Domini, azaz az Úr eljövetele. A Messiás iránti vágyakozás kifejezése. Keresztény ihletettségű, szent időszak, mely a december 25-ét megelőző négy vasárnap között eltelt időt foglalja magába. Ezt a néhány hetet a koszorú, a vasárnapokat a koszorún lévő négy gyertya szimbolizálja – ma. Érdekes azonban tudni, hogy az általunk ismert adventi koszorú őse sokkal nagyobb volt – egy szekérkeréknyi, és nem négy szál, hanem huszonhárom szál gyertya ékesítette.
1839-ben készült el a koszorú őse, ami egy felfüggesztett szekérkerék volt, rajta helyeztek el 24 gyertyát, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtottak meg karácsonyig. Manapság már fenyőágakból készül a kör alakú koszorú, melyen négy gyertya található. A gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg, vagy az azt megelőző este, minden alkalommal eggyel többet. Advent – Az adventi gyertyák jelentései A katolikus hagyomány szerint a bűnbánatot jelképezi a lila szín, ebből három kerül az adventi koszorúra. Az utolsó gyertya rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A növekvő fényt, (melyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor) szimbolizálja a világító gyertyák számának növekedése. Az utolsó vasárnap egyszerre ég mind a négy gyertya. Minden egyes gyertya szimbolizál egy-egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A gyertyák egyben utalnak a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre: 1. Ádám és Éva, 2. a zsidó nép, 3. Szűz Mária, 4. Keresztelő Szent János.
Holnap a 4. gyertya meggyújtásának ideje jön el. Nagyon közel van már karácsony ünnepe. Gondoltad volna, hogy az adventi koszorú vagy adventi kalendárium sem magyar "találmány"? Adventi koszorú Az elsőt, még a 19. század közepén készítette, egy német evangélikus lelkész. Szekérkerék volt az alapja és 24 db gyertya díszítette. A gyertyák nem voltak egyformák, de minden napra jutott 1-1. A 4 vasárnap onként a fehér eket gyújtották meg. Ezek nagyobbak voltak, mint a 20 piros, amelyek a hét további napjain kerültek sorra. A katolikusok csak 1925-től készítették a – ma úgy mondanánk -, minimalizált változatát, a 4 gyertyásat. Már az eredetiben is megvolt és a mai napig is él – most már nemcsak a vallásos környezetben – a 4 gyertya jelentése. Sorrendben a következők: a hit, a remény, az öröm és a szeretet. A színek – az élet minden területén – fontosak. Nincs ez másként az adventi koszorú gyertyáival sem. Mára már, természetesen, itt is vannak különbségek. Vallás, ideológia, ízlés, vagy csak úgy, mert éppen ezt lehetett kapni, alakítja a mai színkombinációkat a koszorúkon.
A koszorú egy ősi virágkötészeti forma, melyet évezredek óta készítenek az emberek. Az első koszorúk az ókori Egyiptomban születhettek, azonban a koszorúkészítés és virágok szépségének, díszítő jellegének hangsúlyozása az ókori görögök, illetve a rómaiak idején teljesedett ki. Leggyakrabban mirtuszt és babért használtak alapanyagként és a társadalmuk kiemelkedő alakjait, győztes hadvezéreket, kiváló polgárokat, népszónokokat, az olimpiai játékok győzteseit koszorúzták meg nyilvánosan, de gyermekek születésekor is készítettek koszorút babérból és borostyánból, amit a ház ajtajára akasztottak. A babérkoszorú az őse a mai klasszikusnak vett tömör alapú görög vagy római koszorúnak, melyekkel a lakásaikat, középületeiket, valamint szobraikat is díszítették. A fejkoszorúk viselésének hagyománya a reneszánsz korhoz kötődik: a fiatal lányok, menyasszonyok kezdték viselni ezeket. Napjainkban alapvetően dísz- és kegyeleti koszorúkat különböztetünk meg, attól függően, hogy milyen eseményekre, illetve ünnepekre készülnek.