Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy kell-e elsősegély csomag a motorokra vagy sem. Azt mondod, hogy hagyjuk, mert úgysem kell. De csak részben van igazad. Európa országaiban tulajdonképpen kétféle szabályozás létezik. Vagy az a szabály, hogy nálunk legyen és nyújtsunk vele elsősegélyt, vagy az a szabály, hogy elsősegélyt kell nyújtani. Már csak az a kérdés, hogy mivel. Tehát visszakanyarodtunk az elejére és megállapíthatjuk, hogy így vagy úgy, de szükséges az elsősegély-csomag. Ezért megnéztük, hogy mi is kell egy motoros elsősegély-csomagba. Magyarországon jogszabály határozza meg a csomag tartalmát. A 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet 106.
Az elsősegélynyújtó felszerelés a KRESZ szerint kötelező, ugyanakkor közúti ellenőrzés során, ennek hiánya miatt a motorvezető nem büntethető. Viszont, ha egy baleset során az elsősegélynyújtási kötelezettségének az elsősegély csomag hiánya miatt nem tesz eleget a motoros, akkor már nem csak szabálysértési, hanem személy ellen elkövetett bűncselekmény miatt felelősségre vonható. Szabálysértési bírságra számíthat a motoros abban az esetben is, ha ugyan van nála készenlétben elsősegély csomag, de annak időközben lejárt a szavatossági ideje. A lejárt alkalmazhatósági idejű elsősegélynyújtó felszerelés a jogszabályban foglaltaknak nem felel meg, ezért olyannak kell tekinteni, mintha nem is rendelkezne vele a motoros. A közlekedés veszélyes üzem, bármikor megtörténhet a baj, ezért jobb, ha felkészül az ember minden eshetőségre. A szabálysértési bírságot is jobb elkerülni, azonban ennél még sokkal fontosabb, hogy adott esetben tudjunk bajba jutott motorostársunkon segíteni, vagy rosszabb esetben rajtunk tudjanak mások segíteni a helyszínen.
2020. november 24. Hírszerkesztő, Képek: Pulai László és MTI Noha a szabályok egyszerűek és évtizedek óta nem változtak, sok a félreértés a kötelező felszerelésekkel kapcsolatban. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Izzókészlet, sárga mellény és elsősegélycsomag? Ha rákeresünk ezekre a fórumokban, motoros csoportokban, jórészt téves vagy csak részben helyes válaszokat találunk. Kezdjük is az elsővel, ami sokak szerint kötelező felszerelés, ám már jó ideje már nem kell magaddal cipelned az izzókészletet. Nem véletlenül, elvégre a mai autókban és motorokban a többség már akkor sem cserél izzót, ha akar – egyszerűen nem megoldható az út szélén. Kötelező az elsősegélycsomag vagy sem? Következő a sárga mellény, leánykori nevén a láthatósági mellény, ami lassan másfél évtizede kötelező, mégis sokaknál hiányzik. Ráadásul ezt "kéznél" kell tartani, hiszen autóból kiszállás előtt kell felvenni, ha például lerobban az ember az autópályán. Motorra is ugyanez igaz, tehát nem jó ötlet a kocsi csomagtartójában vagy a motor nyerge alatt tárolni, hiszen úgy fizikailag lehetetlen előbb belebújni, minthogy ki- vagy leszállna az ember.
Fontos tudni, hogy az elsősegély felszerelésben található steril kötszerek szavatossági ideje a gyártástól számított 5 év, a benne lévő fertőtlenítő szer szavatossági ideje 3 év. Tekintse meg motoros védőfelszereléseinket: Motoros ruházat
De az ingatlan tényleges használatát nem akadályozhatja. A leggyakoribb vezetékjogot a villamoshálózat üzemeltetője szokta kérni (aki egyébként nem azonos a konkrét szolgáltatóval, az ő feladata kizárólag a hálózat üzemeltetése). Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá válik föld alatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon. Az ehhez szükséges tartószerkezetet, átalakító és kapcsoló berendezést működtethet, és a hálózat működését veszélyeztető növényzetet is jogosult eltávolítani. Míg a rendes szolgalmi jogot a felek közötti szerződéssel, bírósági határozattal vagy 10 éves használattal történő elbirtoklással lehet megszerezni, addig a vezetékjog létrejön, ha a hatóság a megépítését engedélyezi és a jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A hálózatot az engedély kiadásától számított 2 éven belül meg kell építeni, ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik. A hazánkban tapasztalható kusza telekviszonyok miatt a jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy a már meglévő vezetékek esetében is be lehessen jegyeztetni a jogot, ha ez korábban nem történt meg.
(BH. 2003. 450) Akkor is megállapítható a szolgalom elbirtoklással történő megszerzése, ha adott esetben már a jogelődnél fennálltak az elbirtoklási feltételei. A szolgalom elbirtoklással történő megszerzésére kizárólag a szolgalomszerű használat vezet, és a szolgalom elbirtoklója igényt tarthat arra, hogy megszerzett jogát dologi jogi hatállyal az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ingatlan mindenkori "tulajdonosa/birtokosa" jogosult a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérni, ezért nincs szükség az elbirtoklási idők összeszámítására, mivel az elbirtoklás ebben az esetben ex lege, a törvény erejénél fogva adott esetben már a jogelődöknél bekövetkezett. Továbbá az új tulajdonosok személyét illetően nem szükséges igazolni, hogy a szolgalom saját személyükben is bekövetkezett, emiatt az elbirtoklásra alapított igény érvényesítésének nem feltétele, ha az új tulajdonosok is önálló elbirtoklónak minősüljenek, azaz az elbirtoklás feltételei a személyükben is fennálljanak.
Kódszám OKTVF00014 Az ügy rövid leírása Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A szolgalom alapításáról a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása, vagy önálló eljárás során határoz. A vízvezetési szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás felől - megegyezés hiányában - bíróság határoz. Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : építtető, tulajdonos, vagyonkezelő Kizáró okok: lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra Milyen adatokat kell megadni? ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye Milyen iratok szükségesek?
Kódszám FOLDH00012 Az ügy rövid leírása Valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa a jogosultságából eredő valamely magatartástól tartózkodjék. A szolgalmi jog tárgya lehet pld. átjárási, vízelvezetési, gázvezeték elhelyezési szolgalmi jog stb. A szolgalmi jog legalább két szomszédos ingatlan között jön létre (létrejöhet több ingatlan között is). A bejegyzéshez a szolgalmi jogra vonatkozó megállapodás közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A szerződésben minden tulajdonostársnak szerepelnie kell. A telki szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkezik, a bejegyzéshez a szolgalmi jog gyakorlásával érintett (terhelt) ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges (bejegyzési engedély). Egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni, a szolgalmi jog gyakorlására jogosult ingatlan (szolgáló telek) mindenkori tulajdonosa javára és a szolgalmi jog gyakorlásával érintett ingatlan (uralkodó telek) mindenkori tulajdonosa terhére.
Szolgalmi jog Ingatlant terhelő jog, amely egy másik ingatlan javát szolgálja. Leggyakoribb típusa az átjárási szolgalmi jog, mely biztosítja a kedvezményezett ingatlan megközelítését a terhelt ingatlanon keresztül. A terhelt ingatlan "szolgálja" a kedvezményezett ingatlant. Létezik még kezelői jog, földhasználati jog stb. Vezeték jog A földrészleten (ingatlanon) létesült közművezetékek és a hozzátartozó szerelvények megközelítését, karbantartását biztosító jog. Bejegyeztetése azért szükséges, mert a közművezeték tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa különböző. A szolgalmi jog, kezelői jog, földhasználati jog, vezetékjog ingatlan nyilvántartási bejegyzése megállapodás és a hozzá kapcsolódó Változási Vázrajz alapján történik. Változási Vázrajz A helyszínen bemérjük a Vázrajz készítéshez szükséges: átjárási szolgalomnál az utat (vagy kijelöljük a megállapodás szerinti út nyomvonalát) kezelői, földhasználati jognál az épületet vezeték jognál a létesült közműhálózat nyomvonalát A geodéziai felmérés alapján elkészítjük a Változási Vázrajzot a szolgalmi jog, kezelői jog, földhasználati jog, vezeték jog stb.