A Political Capital tulajdonosa. Két könyv szerzője: a Tömegparanoia tudományos ismeretterjesztő stílusban mutatja be az álhírek és összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai működésmódját. A könyv a bookline 2018 februári toplistáján szerepelt, és az Aranykönyv szavazás döntőse lett. és módosított formában újra is nyomta az Atheneaum Kiadó, Tömegparanoia 2. 0. címmel. A Juhász Attilával közösen írt, az Ibiden Verlag és a Columbia University Press által terjesztett The Hungarian Far Right pedig a hazai szélsőjobboldal rendszerváltás utáni politikáját elemzi. Web of Science 10 tanulmányát közölte. h-index 4. Átlagos idézetek tételenként 7. Független idézetek száma 68. [9] Faragó Laura-Ferenczy-Nyúl Dávid- Kende-Anna-Krekó Péter-Gurály, Zoltán: Criminalization as a justification for violence against the homeless in Hungary. Krekó Péter Archívum - PestiSrácok. JOURNAL OF SOCIAL PSYCHOLOGY 161 Paper: OnlineFirst. 15 p. (2021) [10] Kende-Anna-Krekó Péter: Xenophobia, prejudice, and right-wing populism in East-Central Europe.
Krekó Péter. [18] Mark My Professor. Értékelése jeles. [19] RiskandForecast. [20] Péter Krekó. 32 Publications, 12, 289 Reads, 245 Citations. [21] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Személyi névtér – Nemzeti Névtér (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 4. ) ↑ Krekó Judit (hu-HU nyelven). Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete. ) ↑ Krekó Péter védése.. február 3. ) ↑ MTMT2.. ) ↑ Krekó Péter - ODT Személyi adatlap (magyar nyelven).. ) ↑ Krekó Péter Honlapja a twitteren ↑ [] ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven).. ) ↑ Krekó Péter Web of Science 2021-04-03 ↑ Faragó, Laura, Anna (2021. január 20. ). " Criminalization as a justification for violence against the homeless in Hungary ". The Journal of Social Psychology 0 (0), 1–15. o. DOI: 10. 1080/00224545. 1874257. ISSN 0022-4545. PMID 33470185. ↑ Routledge Handbook of Conspiracy Theories | Taylor & Francis Group (angol nyelven). Taylor & Francis. 4324/9780429452734. ) ↑ Faragó-Laura-Kende, Anna-Krekó, Péter: We only Believe in News that We Doctored Ourselves: The Connection between Partisanship and Political Fake News.
Kutatási területe: összeesküvés-elméletek, álhírek, politikai populizmus és extremizmus, orosz soft power befolyás, csoportközi konfliktusok. Jelenlegi kutatásainak a tudományága: pszichológiai tudományok, politikatudományok. [5] Honlapja a twitteren (angol) [6] A Political Capital honlapja alapján [7] további kutatási témái a dezinformáció és ennek kapcsolata az orosz és kínai sharp power befolyással, illetve az az európai populizmussal és radikalizmussal. Szakmai, közéleti tevékenysége 2010-2014 Tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Társadalom-és Neveléslélektan Tanszék 2015-2020 Adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Társadalom-és Neveléslélektan Tanszék 2021- Egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Társadalom-és Neveléslélektan Tanszék 2010- A Political Capital Institute kutatási igazgatója. [8] 2003- Political Capital Institute elemzője 2005- ELTE PPK, óraadó 2005- ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola hallgatója 2011- Political Capital Institute igazgatója.
Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey politikai-történelmi költészetének egyik legjelentősebb alkotása a Himnusz (Hymnus). Vörösmarty Szózat a mellett a magyarság emblematikus verse. Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg, azóta a magyar nemzet himnusza. Keletkezésének napja 1823. január 22. A vers keletkezéstörténetéhez tartozik – a már említett alkotói korszakváltás mellett – az a társadalmi-politikai helyzet, mely az 1820-as évek elején jellemezte az országot (fokozódó uralkodói önkény, sorozások, rendkívüli adók kivetése stb. ). Kölcseyt korábban is foglalkoztatták a politikai, társadalmi kérdések. A Himnusz a hagyományőrző-hagyományteremtő vallásos történelemmagyarázat mellett az aktuális helyzetre vonatkoztatott reflexió, egyfajta lázadó, ellenzéki tiltakozás is. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Pannon Klett Kiadó, Bp., 1997 (In: Szörényi László (szerk. ):Matúra Klasszikusok – Kölcsey Fernc: Hymnus, Nemzeti hagyományok, Parainesis). Lukácsy Sándor (szerk. ): A Hymnus költője. Tanulmányok Kölcseyről, Nyíregyháza, 1974.
19 Views Hirdetés Íme Kölcsey Ferenc: Himnusz című verse Darvas Iván előadásában. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. A teljes verset ITT találod
Bár vágyódott a pesti irodalmi élet után, a családi örökség felosztását követően 1815-ben a Szatmár megyei Cseke községben telepedett le. A szatmárcsekei gazdálkodás közben folytatta irodalmi tevékenységét is. Az irodalom fejlődése szempontjából nélkülözhetetlennek tartotta a rendszeres, átfogó kritikák megjelentetését. Kölcsey Ferenc mellszobra a szegedi Dóm-téren (Forrás: Köztérkép) Kölcsey folyamatosan azon munkálkodott, hogy Pestre költözhessen, és az irodalomnak szentelhesse életét. 1817-ben tett erre egy kísérletet. A birtokot testvére, Ádám kezelésére bízta, azonban rossz döntések következtében anyagi helyzetük ellehetetlenülésével kellett szembesülnie, mely évekig tartó pereskedést vont maga után. A perek sorozata rendkívüli anyagi terhet jelentett és rengeteg energiát vont el a költőtől, 1818 és 1820 között emiatt élete legmélyebb válságát élte át. Az egyetlen szórakozása ebben az időben a népköltészet tanulmányozása volt. Az 1820-as években Kölcsey érdeklődésének középpontjába a romantikus nemzetfelfogás került.
Ez a felfogás úgy tartja, Isten a magyar népet is kiválasztotta, megkülönböztetett szeretettel és féltő gonddal vette körül. Isten egy néppel sem tett annyi jót, mint a magyarral: letelepítette a tejjel-mézzel folyó szép Pannóniában, győzelemre segítette háborúiban, naggyá tette, hódítói dicsőséget adott neki és biztosította szabadságát, függetlenségét. De a magyar nép hálátlan volt, ezért Isten a török megszállással bünteti, amíg a magyarság vissza nem tér az ő tiszteletére. Kölcsey korában volt számos múltba visszahelyezkedéses, bűntudatos hazafias vers, pl. Pázmándi Horvát Endre Magyar Parthenon című költeménye, amely a Himnusszal egy időben, 1829-ben jelent meg az Aurorában. A Kölcseyéhez hasonló művek tehát nem számítottak ritkaságnak a kor irodalmában. A Himnusz nak két fontos előzménye volt: Berzsenyi A magyarokhoz I. című verse és Kisfaludy Sándor Somló ja. Kisebb szerzőket is meg lehetne említeni azonban. A Himnusz motívumának, képének, eszméjének ugyanis több forrása is volt, de ezekből Kölcsey alkotott egységes költeményt.
A pályázatra 13 pályamű érkezett, a bizottság elnöke, Egressy Béni Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat 1844. június 15-én. Azóta is az Erkel által komponált dallamra énekeljük nemzeti himnuszunkat. Az első nyilvános bemutató július 2-án volt a Nemzeti Színházban. Elhangzott augusztus 10-én is az Óbudai Hajógyárban a Széchényi gőzös avatásakor. Kottája szeptemberben jelent meg, s a dallam elterjedt az egész országban. Az 1848-as szabadságharc idején már nemzeti énekként énekelték. A szabadságharc bukása után betiltották, helyette a császári himnuszt ( Gotterhalte) kellett énekelni. 1856. május 13-án hangzott fel újra Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor. A 20. században, az 1948-at követő kommunista diktatúra idején megint betiltották és új himnusz megírására kérték fel Kodály Zoltánt, aki elutasította a kérést. Az 1956-os forradalomig nem hangozhatott el a Himnusz énekelt változata a hivatalos ünnepségeken. Himnusz Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!
eredeti címe: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból Ezt az alcímet időközben a cenzúra kitörölte, pedig fontos lenne tudnunk, hogy ezt a verset Kölcsey nem feltétlenül szánta arra, hogy minden nemzeti ünnepünkön ezen siránkozzunk. Bár a költemény műfaja himnusz (mivel Istenhez beszél) közelebb áll a zsoltárhoz, mert sír és panaszkodik és könyörög. Klasszicista versszerkezet, romantikus nyelvezet. A szöveg zsoltáros hagyományokat őrző, archaizáló. A mű alaptémája a bűn - büntetés - bűnhődés fogalomköre. Kölcsey kegyelemért könyörög a népe számára egy korábban élt krónikás és prédikátor szerepét is magára véve. Időbeliségét tekintve a vers a régmúltat és a múltat mutatja be, a jelenről csak említést tesz, a jövő pedig hiányzik a versből, hogy még jobban kifejezze a reménytelenséget. Lényegében az egész vers a magyar nép balsorsának leírása. Kölcsey szerint állandósult a bűntudat, ami megbénítja a magyar népet. Előbb Isten áldását kéri, azután felsorolja az elmúlt pár száz év Isten által elrendelt szenvedéseit, azután már erőtlenül csak azt kéri "Szánd meg Isten a magyart! "