Asset 4 Asset 1 Új frekvenciára költözik a Juventus Új frekvencián sugároz február 1-től a Juventus Rádió. A kereskedelmi adó a 103, 9-en folytatja adását. A Médiatanács hivatalos döntése alapján – melynek értelmében például a Klubrádiót megfosztották frekvenciájától – február 1-jén, szerdán nulla órától a 103, 9-es frekvencián folytatja adását a Juventus rádió. Kreatív Online - Elvesztette frekvenciáját a Klubrádió. A 23 éve működő adó a váltás után továbbra is hallható lesz Budapest teljes területén, az agglomerációban és Pest megye túlnyomó részén. A Juventus Rádió csapata változatlan marad, a műsorok és a műsorvezetők is maradnak a megszokott idősávokban. A frekvenciapályázatban vállaltaknak megfelelően a különbség annyi lesz, hogy az adó a jövőben 36 százalék helyett 40 százalékban sugároz magyar zenét, óránkénti hírblokkjai pedig három percre hosszabbodnak és több helyi információt tartalmaznak. Budapesti arcok címmel, új, a fővárosban élő érdekes embereket, sorsokat bemutató egyórás műsorral is jelentkezik a csatorna. A rádió saját közlése szerint közel 100 milliós médiaértékű kampányt tervez annak érdekében, hogy hallgatóit értesítse a váltásról.
Május 5-én költözik át az FM 89, 5 MHz -re a Rádió 1 – értesült a, egy a Rádió 1-en sugárzott rádiós szpot alapján, melyet olvasónk, Gábor juttatott el hozzánk. Ez az a frekvencia, melyet eleinte a néhai Juventus Rádió, majd 2012-től a Music FM használt 2019 februárjáig, amikor is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa lekapcsoltatta az adást, miután a kormánypárti szavazatokkal megválasztott grémium nem hosszabbította meg az ország 4. legnépszerűbb kereskedelmi rádiójának lejárófélben lévő, 7 éves működési jogosultságát. Frekvenciát vált a Juventus - RADIOSITE.HU. Ezt követően a Médiatanács hosszú időn át egyáltalán nem kezdte meg a 89, 5 MHz újbóli hasznosítását, nem indult el pályázat. Egyes vélemények szerint így akart biztosra menni a grémium, hogy sikerül kiűzni a rádiós piacról a Music FM-et működtető Prodo Voice Zrt. -t, az akkoriban Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségében lévő, ma már Mészáros Lőrinc közeli Rádió 1 konkurenciáját. Akár a Music FM kiűzése volt a cél, akár nem: tény, hogy a frekvencia hasznosításának elmaradása miatt a Médiatanács jelentős állami bevételkiesést okozott Magyarországnak, ráadásul a történtek miatt megszűnt a Music FM-et működtető részvénytársaság és persze maga a rádió, ezáltal munkahelyek szűntek meg, valamint szűkült a média sokszínűsége Magyarországon.
A médiatörvény előírásai szerint a hatóság a médiaszolgáltatási díjat a vételkörzet nagysága alapján határozta meg – hallgatónként átlagosan 23 forintban –, amelyet a terület vásárlóerejével indexált. Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/35. számában jelent meg augusztus 28-án. Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/35. számban? Itt megnézheti!
A tanács mihamarabb megkezdi a 2012-ben lejáró frekvenciák pályáztatásának előkészítését is, hogy ne álljon elő az a helyzet, hogy a jogosultság lejártáig nincs nyertese a frekvenciának
Az idén augusztusban 50 millió forint alaptőkével alapított Prodo Voice Kft. egyszemélyes tulajdonosa az cégadatbázis szerint – a némileg valószerűtlen nevű, holland - Gerardus Petrus Jacobus Ligtenberg, aki hosszú ideje üzlettársa Simicska Lajos legfőbb bizalmasának, a Fidesz gazdasági birodalmát igazgató, szolnoki illetőségű Nyerges Zsoltnak. (Nyerges szolnoki befolyásáról lásd Egyensúlyi zavarok, Magyar Narancs, 2011/50). A Prodo Voice Kft. által elnyert 89, 5-ös frekvencia messze a legértékesebb az összes Budapesten fogható rádióhullámhossz közül; akár 3, 3 millió rádióhallgató is tudja fogni a jelet, ez a szám pedig csaknem 1, 3 millióval nagyobb, mint a második legnagyobb elérésű 95, 8-as – jelenleg az Info Rádió által használt – hullámhossz maximális hallgatószáma. (Más kérdés, hogy a pályázatok eredményhirdetésének igazi vesztese – a Klubrádión kívül – nem a Juventus, hanem a Rádió 1. A Juventus ugyanis a Rádió 1 eddigi 103, 9-es frekvenciáján sugározhat tovább. ) Érdekes, hogy Ligtenberg neve több formában is megjelenik az cégnyilvántartásában.
és amely példája volt mindazoknak az intézkedéseknek, amelyeket a járványok ellen később Magyarországon foganatosítottak. Az "Ordo... " szerint az intézkedések a pestiském kirendelésével kezdődnek, akinek feladata a szomszédos települések figyelése, és a járvány közeledtének jelzése. Pestis járvány magyarországon friss. Amennyiben veszélyhelyzet van, megalakul a pestisbizottság (commissio sanitatis) a város vezetőiből, valamint orvos-sebész tudorokból. A bizottság dönt a zárlatról (contumatia), és jelöli ki az elkülönítésre szánt épületeket (veszteglőház, contumatia ház). A betegségre gyanúsak vizsgálatát különleges öltözékbe bújtatott pestis-orvosok (pestientiarii) végezték, akik a mai felügyelőknek felelnek meg. Megvannak a mai ellenőrök elődei is, a tisztogatók és füstölők (visitatores) személyében, akik a fertőtlenítést boróka, fenyőmag, mirrha füstjével végezték, a ruhákat kifőzték, a használati tárgyakat elégették. Még javában tartott a pestis és dúltak más járványok, amikor a Magyar Királyi Helytartótanács elkezdte az egészségügyi (főleg járványügyi) közigazgatás kiépítését.
Az 1867-es kiegyezés után addig soha nem látott dinamikus fejlődés indult el az országban, ami az élet minden területére, benne az oktatásra, a kultúrára, a tudományokra, és az egészségügyre is kiterjedt. A régi, sok évszázados szokások és hiedelmek azonban a gyors polgárosodás ellenére sem szűntek meg egyik napról a másikra. A 19. század második felében faluhelyen többnyire még mély bizalmatlanság övezte az orvosokat, mert jobban bíztak a népi gyógyászatban, mint a modern orvostudományban. Ez a szemléletmód is szerepet játszott abban, hogy az 1872. szeptember 14-én kitört nagy magyarországi kolerajárvány rendkívül sok, egyes források szerint 250 ezer halálos áldozatával az utolsó nagy középkorias pandémia lett Magyarországon. Pestis járvány magyarországon ksh. Négy évszázadon át tombolt a "fekete halál" A 14. századtól egészen az 1700-as évekig a "fekete halál", vagyis a pestis számított a legpusztítóbb járványnak Magyarországon. A Krím-félszigetről Európába behurcolt, és a kontinens akkori lakosságának csaknem a harmadát kiirtó 1347-1349-es nagy pestisjárvány a korabeli Magyar Királyságot sem kerülte el.
Először John Snow angol orvos adta meg a kolera első tudományos jellegű leírását, és ő mutatott rá arra a tényre, miszerint a betegség megelőzése szempontjából kulcsfontosságú a vízhálózat tisztán tartása. A kolera kórokozóját végül 1884-ben azonosította Robert Koch német orvos. Robert Koch, a kolera kórokozójának azonosítója (1843–1910) Forrás: AFP Tudtad? Pestis járvány magyarországon 2020. Magyarországon az utolsó kolerajárvány 1872–1874 között volt. 1997-ben egy Indiából importált (behurcolt) koleramegbetegedést regisztráltak az Országos Epidemiológiai Központban. Ma is pusztít Bár ma már ismerik a betegség eredetét, megelőzési módjait és kezelési lehetőségeit, a kolera napjainkban is szedi áldozatait. A fertőzés elsősorban a fejlődő országok nyomornegyedeinek betegsége, de előfordulhat földrengés- és árvíz sújtotta területeken is. Utoljára a 2010-es haiti földrengés után tört ki járvány: egyes szakvélemények szerint a segíteni érkező nepáli egységek hurcolták be a betegséget a szigetországba, ahol a rossz higiéniás állapotok és a katasztrófa utáni körülmények kedveztek a kolera terjedésének.
Egy évvel később Montagnara padovai orvos a syphilisben szenvedő Bakócz Tamás esztergomi érseknek hashajtót, guajakfa-kérget, továbbá vígadást, és minden délutánra egy nyugodt coitust ajánl. A Nagyszebenben felállított elkülönítő, az "infirmi francos" arra utal, hogy a XVI. század elején már itt a járvány, és ezt csak megerősíti az 1512-böl származó Missale, amely imádságot tartalmaz a "morbus gallicus" ellen. A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera. A járvány a XVI-XVII. században tovább terjedhetett, mert a XVIII. század második felében legalább négy rendelet intézkedik a "csavargó nők" szigorúbb ellenőrzésére, elkülönítő kórházak felállítására, míg a budai egyetem orvosi kara 1782-ben kelt véleménye szerint a fertőzött lakosság évről-évre történő átszűrése hozna tartósabb eredményt. Az említett három nagy járványon kívül számos fertőző és táplálkozási betegségről tudunk, amelyek elterjedtségüknél fogva tovább pusztították három részre szakadt, majd később osztrák uralom alá került ország lakosságát. Az egykori leírások alapján felismerhető a kiütéses és hastyphus, a dysenteria, a malária, a scorbut, a pellagra és az ergotismus gyakorisága: a dolgozat terjedelme azonban nem ad lehetőséget ezek részletes ismertetésére.
A pestist olykor biológiai fegyverként is használták, mint a krími Kaffa várát ostromló kipcsakok 1346-ban, amikor fertőzött hullákat hajítottak be a genovai várvédők közé. Innen indult ki az európai történelem legsúlyosabb pestisjárványa, amely néhány éven belül végigsöpört a kontinensen, és a lakosság egynegyedét-egyharmadát kipusztította. Vesztegzár állította meg az utolsó magyarországi pestisjárványt | Patrióták. A pestis ezt követően újra és újra hullámokban jelentkezett, és az egész középkort végigkísérte. Mivel a kedvezőtlen higiéniai viszonyok a baktériumok terjedésének melegágyát jelentették, ezért vészterhes időkben – különösen várostromok idején –, amikor a köztisztaságra érthető okokból csekély figyelem sem jutott, sokszor fekete halál tetézte a bajt. (Hunyadi János is pestisben halt meg a nándorfehérvári diadal után néhány héttel. ) A pestisjárványok az újkorban is kegyetlenül szedték áldozataikat, így a Rákóczi-szabadságharc alatt vagy a már említett 1738-1743 között dühöngő dögvész idején, ami a nyugati részek kivételével az egész országban háromszázezer körüli emberveszteséget okozott.